Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Nagy Miklós
Polgármester,
Tyukod
Szomorú, szemerkélő eső karikázza a tócsákat a községháza előtt, bent azonban mosolygós ember fogad. A község első emberének a szeméből optimizmus sugárzik. Ebbéli tisztségében először találkozunk, ám ahogy felelevenítjük a régi emlékeket, tisztázzuk, nem először látjuk egymást, mert tizenöt évig volt a mátészalkai polgármesteri hivatal költségvetési és ellenőrzési csoportvezetője, jómagam pedig akkoriban a Szalkai Szót szerkesztettem.
– Hazajöttem, mert segíteni akartam – válaszol a kérdésre, melyben azt firtatom, miként került Tyukod élére. – Különben pedig én itt születtem 1956-ban, mégpedig a szüleim házában.
A manapság ismét napirendre került otthonszülés kapcsán nyomja meg egy kicsit a szót. Egy lélegzetvételnyi csend után témánál maradva említi, hogy a szülők bizony már nem élnek. Apja, a helyi tsz-ben volt agronómus, édesanyja pedig, ahogy mondani szokták, háztartásbeli. Megilletődötten teszi hozzá, hogy egyszem gyermekként nevelkedett, viszont ismét derűt varázsol arcára, hogy neki kettő van. A leány negyedéves a műszaki egyetem közgazdasági szakán, a fiú pedig érettségire készül Mátészalkán. Ahol különben a feleség is dolgozik az érdekes nevű VIGASZ-nál. A Városi Intézmények Gazdasági Szervezetét rövidítik így. Nincs ideje belefeledkezni a visszaemlékezésbe, és a család bemutatásába, mert megcsendül a telefon. Szóba kerül a tegnap késő estébe nyúló testületi ülés, a meggyes pótlására szánt 120 csemete – a polgármester a mondat első felében magánember, a másodikban ismét polgármester. Aztán visszatér a korai évekhez.
– Számviteli Főiskolát végeztem, előtte pedig Debrecenben, a Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskolában érettségiztem. Debreceni polgár szerettem volna maradni – nosztalgiázik. – A Sportiskolák csapatában fociztam, és előttem volt a dilemma: sport vagy tanulás? Aztán egyszer a DUSE csapatával Szalkán játszottunk. A város állást és lakást is kínált. Eldőlt a dilemma.
Itthon viszont az első meccsen szétrúgták az ígéretes játékos lábát. Maradt a kispálya, de az azóta szigorú rendben: ha kedd este, akkor meccs. Mégpedig 1982 óta. Napközben, hét közben pedig a munka. Munkahelyen és magánéletben egyaránt. A szalkai években voltaképpen ingázott, hiába lakott a városban. A súlyos szívbeteg édesanya ápolása voltaképpen mindennap Tyukodra szólította. De itt telepített tíz hektár gyümölcsöst is. Szilva, egres, alma, ami errefelé honos, és nélkülözhetetlen a kereset kiegészítéséhez. Észrevétlenül kanyarodik vissza beszélgetésünk Tyukod hétköznapi ügyes-bajos dolgaihoz.
– Tudtam én nagyjából, hogy mire vállalkozom, mégis értek meglepetések – emlékezik vissza a nem is olyan rég történt választásokra. – Azt nem gondoltam volna, hogy időm nagy részét valamiféle lelkisegély-szolgálathoz hasonló tevékenység fogja kitölteni. Számszerűségében is elém tárult, mennyi nehéz sorsú ember és mennyi keserves élet vesz körül. Nehéz és egyre nehezebb a lehetőség a segítségre. De nem hátrálhatunk meg. Van úgy, hogy nyolcvan embernek tudunk közmunkát adni, de keressük a további lehetőségeket is. A költségvetési csatornák inkább cseppennek, mint csurrannak. Amire itt nem lehet, arra a kistérségi keretek között keresünk kiutat.
Tyukod polgármestere egyúttal az itteni kistérség vezetőjének a helyettese. Mivel az állami büdzsé normatívái egyre szűkülnek, rákényszerülnek a környék települései az együttműködésre.
– Az iskolát még meg tudjuk tartani – avat be néhány részletbe Nagy Miklós. – A szociális feladatok intézésével azonban már Porcsalmához csatlakoztunk, az óvoda fenntartásához viszont csak Urával és Csengerújfaluval együtt jutunk kiegészítő normatívához.
Sorolja a lehetőségeket az érvényesüléshez, számokkal érvel, ahogyan az egy közgazdasági vénájú embertől elvárható. Ismét egy jó közérzetű ember benyomását kelti. Így aztán meg sem lepődök, amikor elmondja, hogy augusztusban, a falunapon a Tankcsapda zenekarnak szervezett koncertet Tyukodon. Nem semmi, gondolom magamban. Sorolja az ismerősöket, barátokat, akik segítettek meggyőzni az erőteljes zenét játszó fiúkat meg a szponzorokat, mert hát ingyen mégse jöttek el.
– Az a szerencsém, hogy sikerült olyan emberekkel körülvennem magam, akiknek a munkája révén nekem arra jut időm, ami valóban a feladatom – enged betekintést a polgármesteri hivatal munkájába. – A munkatársaim mind képesek önállóan döntést hozni saját szintjükön, és elém már csak azok az ügyek kerülnek, amelyek az én felelősségi körömbe tartoznak.
Beszélgetésünk végeztével, amint az épület elé kísér, még megállunk egy szóra. Nem megy vissza, mert a szemközti iskolába készül, az alpolgármesterhez. Megjegyzem, hogy kevés polgármesteri hivatal ajtajában láttam még akadálymentesített bejáratot. Jólesik neki. Nem mondja, de talán azt gondolja, bárcsak ilyen könnyen menne minden akadály legyőzése.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)
Hasonló
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése