Pethő András

Polgármester,

Pátyod

Hepehupás az aszfalt a Szamoshát országútján, tábla tiltja a száguldást. Pátyodnál kisimul, sőt díszburkolatú forgalomterelő sziget kényszeríti további lassításra az utazót. Az egyhangúságot, mint oázis váltja fel a község ápolt képe. Új házak, modern, ugyancsak fiatal középületek látványa fogad. A polgármesteri hivatalnál ha balra nézek, Antall József, ha jobbra, Petőfi Sándor szobra tekint rám. Odabent pedig a település első embere, Pethő András szorítja meg a kezemet a régi barátnak kijáró kedvességgel. A mátészalkai Mezőgazdasági Technikum padjait együtt koptattuk, és utána is tudtuk, ki merre jár majd mint mérnök a szakmájában. Aztán pályát módosítottunk.

„A tsz-ben dolgoztam Porcsalmán, és eszem ágában sem volt, hogy Pátyodon valamilyen közéleti szerepet vállaljak. A szakmám egész embert kívánt” gyújt rá egy kis szivarkára, amint a kezdetekről mesél. „Kilencven körül itt építkeztem, és a választás előtt megkeresett a két szomszédom, induljak el. Aztán felgyorsultak az események. Péntek volt éppen, és fél óra alatt kellett döntenem.” A többi már tudható. A jelölt nem nagyon készült a választási gyűlésre. Kimondta viszont a legfontosabbat, amin tényleg nem sokat kellett gondolkodni: „élhető falut akarok teremteni”. Az elöregedett település lakóinak megsimogatta a lelkét az óhaj: „azt szeretném, ha itt mindenki jól érezné magát!” A program alighanem még azon fiatalok fülébe is eljutott, akik elvándoroltak innen. Az akkor 600 lelkes falu lélekszáma azóta folyamatosan emelkedik. No, de ne szaladjunk előre!

„Kiszegeztük a falra, hogy Polgármesteri Hivatal, télre vettünk öt mázsa fát és egy kockás füzetet az adminisztráció céljára”. Mintha az unokájának mesélne – mert az is van már az akkor 38 éves polgármesternek –, úgy mosolyog a kezdeteken. Aztán a további stációk is egy-egy csattanós anekdotának tűnnek. Hja, a történetek megszépülnek, ki akar ma már az akkori gyomorszorító epizódokra emlékezni. „Nagyon hamar számon kérték a választók egy falugyűlésen az ígéreteket. Jó-jó, nyugtattam őket, lépésről lépésre haladunk.” És Pethő András beindult. Az volt a jelszava, mindenütt jelen kell lenni, ahol bármilyen kicsi vagy nagyobb kilátás van, fejlesztési lehetőséghez jutni. Hazajött a fővárosból, kérdezik tőle: Mit intéztél, Bandi? Semmit, válaszolta, de tudnak rólunk. Aztán kezdett beérni ez a befektetés. Elsők között gyújtották meg a gázlángot a megyében Pátyodon. Magát az avatási formát is a polgármesternek kellett kitalálnia. „Átellenben, az iskola helyén, a tengeriföld szélénél állítottunk fel sátrat a vendégeknek.” Maga a püspök, Keresztes Szilárd áldotta meg a tüzet, és nem kellett már fát venni télire. A tengeriföld helyén pedig rövidesen iskolát emeltek, amelyre irigy nyelvek azt suttogták, minden sarka túlzás, hiszen mindössze 21 tanuló volt. Ma viszont már több mint 300. Hát, ehhez bizony kevés volt a képzelőerő, sőt a hit is, bár Pethő Andrásnál egyikben sincs hiány. Kitartásból, munkából kellett igazán sok. „Ha valamit csinálok, azt vagy nagyon jól, vagy sehogy” nyújtja előre mutatóujját. Egy pillanatra a mosoly is eltűnik bajsza alól. Ismét meggyújtja elaludt szivarkáját, és folytatja. „Jobboldali keresztény érzelmű ember vagyok. Az ilyen irányultságú körökben barátokra, támogatókra leltem a politika minden szintjén. A választóim köréből ugyanilyen támogatást érzek, és ha ez a kettő együtt van, akkor lehet eredményeket elérni.” A frakció akárhová nem megy el kihelyezett ülést tartani, és ha a pátyodi képviselőtestület a Parlamentben csinált hasonlót, akkor Szabó Iván akkori pénzügyminiszter vállalta a díszvendég szerepét. Sikertörténet? Használhatunk-e más kifejezést, ha a polgármester mellére ezüst érdemkeresztet tűzött az első évtized elismeréseként Göncz Árpád? A falu határain túl nem csak a fővárosban, de a környéken sem maradt visszhang nélkül Pátyod felemelkedése. Előbb a csengeri kistérség választotta vezetőjéül (összemosolygunk, „tudod, ez olyan, mint a régi járási tanácselnökség”), aztán a 11 megyei kistérség választotta vezetőjévé egyhangú szavazással. Az ország legnagyobb Leader közösségének a központja is Pátyodon van, 76 település tartozik hozzá.

„Ékszerdoboz Pátyod” – mondják errefelé. Teljes egyetértésben koszorúzott a nemzeti ünnepen mindenki a faluban. 2009-ben, amikor e sorok íródnak, ez egyáltalán nem természetes sem a fővárosban, sem a megyeszékhelyen.
„Miért húznánk széjjel” – kérdezi Pethő András, amint a hivatal előtt búcsúzik. Tényleg, miért is… Ahhoz, hogy a húsz évvel ezelőtti kétmilliós önkormányzati vagyont egymilliárdra gyarapítsák, éppenséggel összefogásra, egyetértésre van szükség, és arra, hogy odaálljanak a falu első embere mögé – gondolom magamban. Még sokáig búcsúzkodunk, nem fogyunk ki a történetekből. Visszapillantok, de az út menti lombok már elnyelték vendéglátóm alakját. „A fákat a Szamos partjáról hoztuk” – cseng a fülembe Pethő András hangja.  „Úgy mégiscsak olcsóbb. Amit itt látsz, annak én ástam a gödröt annak idején, vagy én fogtam a törzsét.”

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése