Csengersima

Az orvoshoz a test bajaival, a polgármesterhez a közélet gondjaival és a magánélet sérelmeivel lehet bekopogni. Bizonyára az nem a véletlen számlájára írható, hogy dr. Bányász Attilát, a sok éve megbecsült családorvost kérték a csengersimaiak, hogy induljon a polgármester-választáson.

Bíznak benne, szeretik, ezért is látták volna szívesen a falu első emberének székében.

1978. február 15-én vette át ezt a körzetet, azóta alaposan megismerte az itt élő emberek gondolkodását, hétköznapjait, gondjait és örömeit. Noha a háromgyermekes családapának és a Komlódtótfalut, Szamosbecset, Szamostatárfalvát és a már mindössze három család − ez négy embert jelent − lakta egykori Nagygécet is ellátó családorvosnak bőven volt tennivalója, elfogadta a felkérést és indult a választáson.

Néhány hónap elteltével beszélgetünk a már polgármesterré választott Bányász doktorral, aki tiszteletdíjasként látja el megbízatását.

− Korábban nem ismertem a település gazdálkodását, az önkormányzat pénzügyeit, most viszont az orvosi hivatás gyakorlása mellett közgazdasági, számviteli, pénzügyi, könyvelési kérdésekkel is kell foglalkozni, bár a hivatal dolgozói mindent megtesznek a zavartalan ügyintézés érdekében. A képviselő-testület tagjaival estébe nyúló vitákat folytatunk az önkormányzati üléseken.

− Természetes, hogy mindannyian azon fáradozunk: legyen több munkahely a településen élőknek, mert ez közvetve valamennyi család életében érezteti hatását − folytatja a polgármester. − A határátkelőből is akkor tudnánk profitálni, ha tető alá hoznák a régóta várt bővítést, és akkor a szolgáltatásokat, kereskedelmi boltokat, vállalkozásokat is tudnánk bővíteni a határ innenső oldalán.

Bányász Attila Milotán született. Édesapja, Bányász Lajos magyar-történelem szakos pedagógus, huszonkét éven át igazgatta a nyírbátori gimnáziumot. Édesanyja, Nagy Malvin élelmezésvezetőként dolgozott és most is Nyírbátorban élnek. Katalin húga Debrecenben tanít egy általános iskolában biológiát és kémiát.

A feleségét is Debrecenből hozta a határszélre: Furka Erzsébet fotózni tanult, ám itt az egészségügyi adminisztrációt látja el. Három gyermekük született, a legidősebb Anett, érettségire készül a nyírbátori gimnáziumban. Péter hetedikes a csengeri általános iskolában, német tagozatos osztályban, Tamás másodikos ugyanott.

− Nyírbátorhoz szoros családi kötelék fűz bennünket, így érthető, hogy Anett ott tanul. Petit és Tomit pedig naponta viszem be Csengerbe − kapcsolódik a beszélgetésbe a felesége. − Ott a modern iskolában minden feltétel adott a színvonalas és jó eredmény eléréséhez.

A Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett diploma átvétele után válaszút elé került Bányász doktor: kórházban vagy körzetben kezdi el orvosi pályáját.

Ez utóbbi mellett döntött, azt is faluban képzelte el. Talán a Milotán  töltött gyermekévek munkáltak benne öntudatlanul. Emberek közé vágyott, akik a saját környezetükben, az otthonukban keresik a gyógyulást. Így került Csengersimára, ahol a gondjaira bízott települések szétszórtsága miatt sokat kellett utazgatnia a betegekhez. Mióta központi ügyeletet tartanak Csengerben, mérséklődött a hétvégeken hozzáfordulók száma. Ezerötszázhetvenen adták a kártyájukat Bányász doktornak. Még a gyerekeket is ő látja el, mivel nincs gyermekkörzet Csengersimán.

− A munkahelyek tömeges megszűnése a létbizonytalanságot hozta magával. Addig tisztes körülmények közt élő családok megélhetése került veszélybe.

Az egészségfelmérő vizsgálatok, amelyeket a fővárosból jött szakemberek végeztek, riasztó adatokról árulkodnak. Sajnos, mifelénk is meg kell küzdeni az ország minden pontján fellelhető alkoholizmussal.

Öregszik a lakosság, a legnépesebb az ötven-hatvan év közötti populáció. Tavaly a négy községben mindössze tizennégy újszülött jött a világra, bár az orvos-polgármester szerint a korábbihoz képest ez szép növekedésnek számít. De még mindig többször kondul meg a lélekharang búcsúztatni valakit a hosszú utazás előtt, mint ahány keresztelőt tartanak.

A múlt évi tizennégyezres betegforgalom azt jelenti, hogy átlagosan kilencszer jött el mindenki Bányász doktor úrhoz.

Amikor azon gondolkodott a család, falun vagy városon éljenek, döntő súllyal esett latba, hogy a házuk közelében halastó is található, a gyerekek nyugodtan játszhatnak a ház közelében, nem kellett őket félteni a forgalom miatt. A falusi élet javára szól az is, hogy itt nyíltabbak, őszintébbek az emberek.

Most már el sem tudnák képzelni másutt az életüket. Telente Péter is elkíséri az apját vadászni, sokat kirándulnak, olvasnak.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)