Csengersima

A jogi, államigazgatási felsőoktatási intézmények befogadóképessége jelenleg jóval kisebb, mint amekkora az ilyen szakirányt választó továbbtanulók száma. A népszerűségi lista legelején állnak, és sokszor hallani fejtegetéseket, miszerint a diploma megszerzése után nem mindenki juthat végzettségének megfelelő munkához.

Az érem másik oldala: a minap olvasom a megyei napilapban, több település van a megyében, ahol nincs jegyző. Pedig a jegyzői feladatok ellátásához épp e két oktatási intézmény sikeres elvégzése a feltétel. Bizonyára van a közigazgatásnál vonzóbb, esetleg jobban jövedelmező munka is, Magyari Ferenc, Csengersima jegyzője azonban tizenhat éve kitart hivatása mellett. Őt ismerhetik most meg közelebbről.

Kisvárdán született, a helyi öntödei vállalatnál fizikai munkát végző szülők gyermekeként. A szülővárosában elvégzett általános iskola és a gimnáziumi évek után az Államigazgatási Főiskola hallgatója lett, ott ismerkedett meg feleségével Szabó Máriával, akivel még a diploma megszerzése előtt összeházasodtak, s a tanulmányok befejeztével felesége szülőfalujában, Csengerben telepedtek le.

A közigazgatási pályát a Csengeri Nagyközségi Közös Tanács VB igazgatási csoportjában kezdte. Az igazgatási feladatok mellett lakásügyekkel foglalkozott, ezt követően igazgatási csoportvezető, majd gyámügyi ügyintéző lett. Csenger várossá válása új pozíciót hozott Magyari Ferenc életében is, a művelődési, egészségügyi, ifjúsági és sport osztály vezetőhelyettesévé nevezték ki. A közigazgatásban eltöltött tizenhat év folyamatossága egyszer (bár csak egy rövid időre) megszakadt.

– Ezerkilencszázkilencvenegyben sok más, főiskolát végzett munkatársammal együtt a hivatal elhagyására kényszerültünk. Én a határőrség hivatásos állományába léptem, hadnagyként a csengeri őrs parancsnokhelyettese lettem. Egy sajnálatos, halállal végződő sorállományi „vagánykodást” követően viszont leszereltem és visszatértem a szakmámhoz – meséli a rövid kitérőről.

Ekkor (ezerkilencszázkilencvenkettőben) pályázta, s nyerte el a csengersimai jegyzői állást. A hatósági munka elvégzése mellett a település önálló arculatának kialakítása is feladatai közé tartozik. Ezerkilencszázkilencvenhétben Szamosbeccsel körjegyzőséget alakítottak, amelyhez 2001-ben Komlódtótfalu is csatlakozott, így ma e három település körjegyzői munkáit látja el. Korábban Urában és Gacsályban végzett helyettesítést, így joggal mondhatja, jól ismeri a magyar– román határ menti települések mindennapjait, örömeit gondjait egyaránt, amelyet jól kamatoztat napi munkája során. Ezek ismeretében gondolkodik együtt Költő Zoltán polgármesterrel, amikor meghatározzák a település fejlődési irányvonalát. Szép eredményekkel büszkélkedhetnek, a teljesség igénye nélkül néhány az elmúlt évekből: belterületi csatornarendszer kiépítése, bérlakásépítés, a csengersimai református műemléktemplom felújítása. A jövő legsürgetőbb feladatai a szennyvízrendszer kiépítése a körjegyzőség területén, s a munkanélküliséggel járó problémák megszüntetése. A megoldást a 2002-ben a csengersimai határon beinduló teherforgalomtól várják, ami feltehetően számos munkahelyet teremt a térségben.

– Minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy az emberek közvetlen környezetükben is érezzék az elért eredményeket, és saját ötleteikkel is hozzájáruljanak a további fejlődéshez. Azt gondolom, az információ, a nyíltság, egymás jobb megismerése vihet előre egy-egy települést. Ha ismerjük a lehetőségeinket, akkor képesek vagyunk a jövőnket is formálni – vallja Magyari Ferenc, aki jegyzői teendői mellett lakóhelyén, Csengerben a képviselő-testület tagjaként is munkálkodik.

Magánemberként harmonikus családi háttérrel rendelkezik. Felesége az OTP Csengeri Fiókjának vezetője, fia, Ferenc a kecskeméti piarista gimnázium második osztályos tanulója, lánya, Annamária a csengeri Petőfi Sándor Általános Iskola végzős diákja, ő is Kecskemétre a Ward Mária Leánygimnáziumba készül. Hobbija a horgászat és a futball, de immár tizenhat éve szabadideje legnagyobb részét a mezőgazdasági tevékenység tölti ki, ami egyben a család legfontosabb bevételi forrása is.

A támogatási lehetőségeket kihasználva erőgépeket vásároltak, a telepített öt hektár intenzív alma gépi munkáinak elvégzéséhez. A magánéletben és munkában egyaránt sikeres fiatalember ahogy ő mondja, megtalálta számításait ezen a vidéken, ahol gyakorlatilag mindent megkaphatnak a „fizetős kultúra”, tehát színházi előadások, hangversenyek, koncertek kivételével. Azonban bízik abban, hogy a közös, kitartó munka nyomán e tekintetben is jelentős fejlődést, eredményt érhet el az ország keleti régiója.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 11. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)