Gajdics Anikó

Jegyző,

Porcsalma

Mindkét kezében egy-egy nyomtatott lap, a felirat ugyanaz: nincs ügyfélfélfogadás. Az egyiket most vette le irodája ajtajáról, a másikat most ragasztja ki. Jöjjön csak, jöjjön, mosolyodik el. Kicsit enyhül bizonytalanságom, de ahogy belépek, megdermedek: Gajdics Anikó íróasztalán hatalmas aktatömeg. Csodálkozik, mennyi irat van itt, igaz? Mostanában annyi a munkánk, hogy ki se látszunk belőle. Bezárja az ajtót. Azért nem akarom, hogy zavarjanak, mert szoros határidejű feladataim vannak. A lakosok a kiírástól függetlenül bejönnek hozzám, ezzel számtalanszor kizökkentenek a munkából, pedig a hivatalban működő ügyfélszolgálaton megfelelő segítséget kaphatnának. A tárgyalóasztalra könyököl, még sóhajt egyet, aztán „biztatásként” azt mondja: én nem szeretem, ha rólam írnak. Én is „biztatom”: amikor az imént kinézett az irodájából, számítottam erre a mondatára. Felnevet, és máris egy másik ember néz rám. A morcos arcot barátságossá és elfogadóvá varázsolja az aranyozott keretű szemüveg mögött megcsillanó ragyogó kék szem. Nézzen ide, teszi rá a kezét egy néhány kilós aktakupacra. Két héten belül ezeket el kell intéznem. Ezt most hagyjuk, javaslom, mielőtt ismét befelhősödne a tekintete. A jegyzőnő felidézi élete idáig vezető útjának néhány állomását. Gajdics Anikó pátyodi lány. Édesapja foglalkozása autószerelő, a mama pedig – ahogy ilyen helyen ez mindennapos – a háztartást vezeti. Középiskolai tanulmányait Fehérgyarmaton végezte, és ott szerzett „képesített könyvelő, vállalati tervező, statisztikus” minősítést az érettségije mellé.

Imi osztálytársam volt, teszi hozzá, miután kétszer is nekifut, hogy pontosan idézze annak a bizonyos papírnak köszönhető titulusát. Kanyó Imrére, a polgármesterre utal. Nem gyakori, hogy ugyanazon általános és középiskolában végzett két diák idővel ugyanazon a településen vezetőként dolgozik. De addig még hosszú út vezetett. Azóta munka mellett tanulva szereztem újabb és újabb képesítéseket, és szereztem meg az előrébb jutás lehetőségét. A közgazdászdiplomát Nyíregyházán vehettem át, azt követő tanulmányaim eredményként pedig igazgatásszervező diplomát kaptam.

Összenőttem a közigazgatással – fogalmaz meg tűnődve egy kulcsmondatot. Kihasználom a pillanatot, és fényképezek. Elkéstem, de nem csüggedek, kattintgatok a szabadkozó, rajtakapottságot tükröző arckifejezésekre, amelyek között azért feltűnik „a” kép. A megadó mosoly, amit valószínűleg azok kapnak, akik nem hozzák zavarba kérdéseikkel. Ott tartott, hogy összenőtt a közigazgatással – emlékeztetem, és megnyugtatólag elrakom a gépet. Igen – rendezi gondolatait, megigazítja a haját és a szemüvegét. Én még a tanácsidőben kezdtem a munkát, majd az önkormányzati átalakulás idején hazakerültem. Pátyodon töltöttem egy ciklust, ahol a korábban megszerzett anyakönyvvezetői képesítésemnek is hasznát vettem. Dolgoztam, tanultam. 2006-ban kaptam jegyzői kinevezést, de már azelőtt is „megbízott” kiegészítéssel valójában ugyanez volt a beosztásom.

Az utolsó mondatnál körülnéz. Követem a tekintetét, és tudom, visszazökkent ahhoz a „kásahegyhez”, amin ha átrágja magát, ugyanolyan tornyosul előtte, ha nem még nagyobb.

– Újabb és újabb feladatokat rónak ránk. Gondolja el: az önkormányzati feladatok ellátásában a jegyző eddig is számtalan hatáskörrel rendelkezett, de az elmúlt évben a szabálysértési törvény módosítása tovább növelte a munkánkat. Ettől kezdve a tulajdon ellen húszezer forintig elkövetett szabálysértések a település jegyzőjéhez kerültek, mely ügyekben eddig a rendőrség járt el. Ezután a válság miatt krízishelyzetbe kerülők igényeinek elbírálásában való közreműködésre kötelezett bennünket a jogszabály. A településen magas a szociális ellátottak száma, ami a hivatali munkában tovább hatványozódik.

Miközben mondja-mondja, kikerekednek belőle a porcsalmai önkormányzat és az itteniek életének jogi, közigazgatási keretei. Régebben több időm volt az emberek személyes problémáinak meghallgatására, még akkor is, ha nem mindig tudtam kézzelfogható segítséget nyújtani. Jó volt látni, ha a hozzám fordulók jobb érzéssel, megértőbben mentek haza. Az ajtó most sincs bezárva, attól függetlenül, ha a felirat szerint „jelenleg nincs jegyzői ügyfélfogadás”. A kopogást általában a következő tartalmú mondat kíséri:
„Látom a kiírást, de csak valamit meg akarok kérdezni” – mondja a belépő. Ekkor már nem tudom azt mondani, hogy ne jöjjön be, meghallgatom. Próbálom az időmet szervezni, hiszen minden akta egy határidő, ezért annak minél jobb betartására törekszem.

Gajdics Anikónak magánéletre alig marad ideje. Valamikor nagyon szerettem olvasni, mondja. Egy pillanatra megáll, talán a múlt időn csodálkozik. Azért úgy próbálom intézni a dolgaimat, hogy eljussak egy-egy színházi előadásra vagy kirándulásra.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése