Kisvárda

Ősei a Felvidékről származnak, a ma Szlovákiához tartozó Borsiban élt többségük. Magángazdálkodó, később tsz-tag, ma már nyugdíjas szülők első gyermekeként született Révleányváron 1955. szeptember 19-én. Húga, Erzsébet, adótanácsadó, vállalkozó férjével három gyermeket nevelnek, Budapesten élnek.

Szülőfalujában járt iskolába, ahol elsősorban a földrajzot és a történelmet kedvelte. Szabadidejében szívesen futballozott társaival, ám már nyolcéves korától ideje nagy részét kemény munkával töltötte, kivette részét a gazdálkodás feladataiból, az állatok ellátásából.

Az általános iskola befejezése után Budapestre került, a Békés Glossz Élelmiszer-kereskedelmi Iskolában tanult, Angyalföldön sajátította el a gyakorlati ismereteket. Ezerkilencszázhetvennégyben jött Kisvárdára dolgozni, a Felső-szabolcsi ÁFÉSZ akkor nyíló Szabolcs Áruházának húsrészlegén kezdett.

Néhány hónap elteltével behívták katonának, Budapesten a Kommendáns Ezrednél a Petőfi-laktanyában szolgált, ahonnan 1975 őszén egy súlyos munkahelyi baleset miatt (egyik lábát majdnem elvesztette harmadfokú égési sérülések miatt) szerelt le. Eredeti munkahelyén hamarosan a húsrészleg vezetője lett, ezerkilencszázhetvenkilenc augusztusáig dolgozott itt, ekkor helyezték át az ÁFÉSZ húsüzemébe vezetőnek.

Tizenkét évvel később magánvállalkozásban működtette tovább az üzemet, amelyre az ÁFÉSZ nem akart költeni, fejlesztésének, terjeszkedésének pedig földrajzi fekvése is határt szabott.

A vállalkozással elindult egy mai napig is tartó fejlődés, bővülés, amely mögött több mint egy évtizedes kemény, következetes, megfeszített munka áll. Sikerült megfelelő kapcsolatokat kialakítania, komoly nagy cégek, iskolák, kórházak ellátását megszerveznie. Kezdetben egy használt Zsukkal és három emberrel oldották meg a feladatokat, felesége a gyerekek nevelése mellett már ekkor is nagyon sokat segített a munkában. Tevékenységét fokozatosan bővítette, rugalmas volt, áraiban alkalmazkodott a piac követelményeihez. Ezerkilencszázkilencvenkettőben vette meg az első hűtőkocsit, termékeivel (hús- és hentesáru) már a megye határain is túljutott, Borsodban, Hajdúban szerzett komoly partnereket.

A húsüzem mellett ezerkilencszázkilencvenháromban nyitották meg az első üzletüket, a Borkesz HÚS termékei hamar népszerűek lettek Kisvárdán is a jó minőség, a házias ízek révén. A fejlődés újabb lépcsőfokaként hamarosan megvásárolta a vágóhidat, 1999-ben fogtak hozzá az új húsüzem építéséhez, amely egy év múlva már termelt.

Fejlesztéseik legfrissebb eredménye a 300 m2 alapterületű, jó parkolási lehetőséggel rendelkező új üzlet az Aradi vértanúk terén – a régi helyén – amelyet egy tízfős gárda üzemeltet, és amelyet a ma létező legmodernebb élelmiszer-ipari technológiával szereltek fel.

A cég induláskor harmincféle terméket állított elő, ma ezek száma meghaladja a másfélszázat. A hat korszerű autóból álló flottával (öt hűtőkocsi, egy élőállat-szállító) közel száz üzleti partner igényeit elégítik ki, a környező megyéken túl a fővárosban, sőt a Dunántúlon is jelen vannak. Napjainkban hatvan dolgozót foglalkoztatnak a cégnél, így a környék egyik jelentős munkaadójának is tekinthetők.

Borkesz Lajos az előrelépéshez folyamatosan képezte magát: a 80-as évek közepén középfokú kereskedelmi iskolát végzett, különféle szakmai tanfolyamokon szerzett újabb és újabb ismereteket.

Eddigi tevékenységének eredményességét különböző elismerések jelzik. A városban közismert adakozó természete, szívesen segíti a nyugdíjasokat, a különböző intézményeket, a város sportját.

Úgy véli: – Aki ezen a pályán sikeres akar lenni, annak két dolgot nagyon meg kell fontolnia: legyen szavatartó – az adott szó betartása elengedhetetlen – és soha ne csapja be üzlettársait. Aki hazardírozik, mellébeszél, az előbb-utóbb kihull a rostán. Az üzletért, a kapcsolat kialakításáért mindent meg kell tenni, előre kell tekinteni, mert sokszor csak évek múlva érik be egy-egy tevékenység gyümölcse. Elengedhetetlen feltétel a bizalom, amit csak az élet iskolájában lehet igazán elsajátítani.

Borkesz Lajos ezerkilencszázhetvennyolcban olyan társat kapott Borkó Mária személyében, akire jóban, rosszban számíthat, aki nemcsak a vállalkozás működtetésében veszi ki részét, de betegágyánál (három éve súlyos betegségen esett át) is mindig mellette volt. Két gyermekük közül Ágnes 1980-ban született, ő jelenleg Budapesten a Szent István Egyetemen élelmiszer-ipari mérnöknek tanul, ötödéves. Mária 1991-ben jött a világra, ő most hatodikos általános iskolás.

A Kisvárdán elismert vállalkozó korábban hobbi szinten rendszeresen futballozott, olykor kirándulni ment a családdal. A sokrétű üzleti tevékenység miatt ma erre szinte nem jut idő. Az utóbbi évek egyik álma a modern, új üzlet már megvalósult, a másik, hogy a húsüzemet is igazi EU-s üzemként lehessen emlegetni, nemcsak rajta múlik.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 16. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)