Anarcs

A Kisvárdától három kilométerre lévő Pap községben született, ahol az általános iskolás éveit töltötte. A középiskolai érettségi diplomát Kisvárdán, a Bessenyei-gimnáziumban szerezte. Első nekirugaszkodásra felvették a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, de az egyetemi évek előtt egy esztendeig előfelvételisként a Kalocsai Forradalmi Ezrednél szolgált.

1973-ban üzemgazdász szakon már nős fiatalemberként államvizsgázott, hiszen Oláh Zsuzsannával egyéves házasok voltak. Feleségét az egyetemi évek alatt Gödöllőn ismerte meg. Inspirálására szintén beiratkozott az egyetemre. Amikor Kovács Géza végzett, Zsuzsanna másodikos volt, de egyiküknek sem volt ínyére a leendő távházasság, így aztán felesége levelezőn fejezte be az egyetemet.

A dilemma ezután kezdődött: hol lakjanak? Budapesten, ahol több állásajánlatot is kaptak és amit a feleség menedzselt, vagy Szabolcsban, amit a férj szeretett volna jobban. Az utóbbi mellett döntöttünk, mondta Kovács Géza, majd hozzátette: vissza a gyökerekhez. Annál is inkább, mert a férj a megyei tanács ösztöndíjasaként tanult és visszavárták a megyébe. Első munkahelyeként a nyírlövői termelőszövetkezetet jegyezte, ahol gyakornokként dolgozott. Amikor Nyírlövő és Lövőpetri termelőszövetkezeteit összevonták, már agronómus volt. Néhány év után Szabolcsbákára ment dolgozni az Anarccsal közös termelőszövetkezetbe, ahol főagronómusként foglalkoztatták. Ekkor szerzett doktori címet, Az almatermesztés közgazdasági kérdései című disszertációját védte meg sikeresen. Öt év után, 1980-ban a tagság megválasztotta a szövetkezet elnökének. Két év múlva bővült a közösség, hiszen újabb két község szövetkezete került a bákai téeszhez.

− Akkor már négy község földjeinek művelését irányítottuk. Úgy érzem tisztességgel és becsülettel − értékelte a nyolcvanas éveket Kovács Géza. − Ezer tagot számláltunk és mindvégig eredményesen zártuk az éveket, de hozzáteszem, elnökségi időm előtt is nyereséges volt a téesz.

A nyolcvanas évek elején az ipari tevékenységek forradalma következett Szabolcsbákán, hiszen a közgazdasági szabályzók változása miatt egyre másra adták át a szövetkezethez tartozó ipari melléküzemeket. Öt év alatt a műanyag-, a fűrész-, a tésztaüzemet és a varrodát avatták fel, ahol a mezőgazdasági tevékenység mellett jelentős kiegészítő bevételt könyvelhettek el. 1984-ben több környékbeli szövetkezet összefogásával, a szabolcsbákai téesz gesztorsága mellett avatták fel Anarcson az almalé-, majd később bővítésekor a sűrítőüzemet. Az üzem 1995-ben ismét gyarapodott, amikor egy új üzemcsarnok felépítésével megkezdték a JONA dobozos szűrt és rostos üdítőitalok gyártását.

− A nyolcvanas évek végén már érezhető volt a rendszerváltozás – folytatta az ügyvezető igazgató. − A tagság akkor úgy döntött, hogy a négy községben új szövetkezeteket alakítunk ki, amelyek az átalakulással együtt járó problémákat megoldják. Az átalakulást végrehajtottuk, mind a négy községben létrejött egy-egy szövetkezet, amelyek a mai napig tisztességgel működnek. A vagyonmegosztás megtörtént, a földeket a tagokon kívül azoknak a kívülállóknak is, akik kérték, kiadtuk.

Kovács Géza azért is került az anarcsi Új Élet Szövetkezethez, mert az almafeldolgozó is ennek a községnek a határában épült fel. Anarcson egy befektető típusú szövetkezetet hoztak létre, amely főállású vezérkart nem igényel, így Kovács Géza amolyan tiszteletdíj nélküli, társadalmi elnök lett. Emellett az anarcsi FAT Kft. ügyvezető igazgatójává választották. A második motiváció pedig az volt, hogy szülei ugyan Papon laktak, de földjük egy része Anarcs határában volt. A kárpótlásnál pedig ezeket a földeket a Kovács család visszakapta, így Anarcson alakították ki a gazdálkodási centrumukat. A harmadik ok: Kisvárda közelsége, ahol családjával lakik.

− A fő profil az alma, de a szabolcsi gyümölcs mellett más növények termesztésének irányításában is részt veszek − folytatta Kovács Géza. − Feleségemmel és egy üzlettársunkkal közösen egy mezőgazdasággal kapcsolatos kereskedelmi üzletházat is működtetünk. A mezőgazdasági alaptevékenységtől a feldolgozáson keresztül a kereskedelemig széles körű tevékenységet végzünk.

Huszonkét éves fia 1996-ban végez a GATE Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskoláján, de már aktív részt vevője a családi vállalkozásnak. Lánya tizenhat éves, másodikos gimnazista a kisvárdai Bessenyei-gimnáziumban. Ő még nem döntött a továbbiakról, bár elképzelhető, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatos foglalkozást választ. A gyerekeknél szinte természetes, hogy a mezőgazdasághoz kötődnek, hiszen egész életükben ezt látták, tapasztalták a családban.

− Mindig irigyeltem azokat, akik valamilyen hobbit felsoroltak − búcsúzott nevetve Kovács Géza. − Az elmúlt hat-nyolc évben nagyon széles az a mezőgazdasági tevékenység, amit a család visz, egy hobbira már nincs idő.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1997.)