Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Várkonyi István
Igazgató,
Nyíregyháza
Várkonyi István legalább annyi szállal kötődik Zemplénhez, mint Szabolcshoz: a Nyíregyházi Regionális Munkaerőfejlesztő és- Képző Központ igazgatója, az MDF szabolcs-szatmár-beregi elnöke, szülővárosában, Tokajban található hétvégi házában piheni ki a munka és a közélet fáradalmait. Kihívás pedig mindig akad számára, hiszen úgy alakult az élete, hogy folyamatosan újat kellett teremtenie.
Ezerkilencszáznegyvenhatban született a szőlő és a bor fővárosában. Édesapja, aki a polgári értékrendre jellemzően az Ipartestület és a Dalárda tagja is volt, kőfaragó mesterként dolgozott, csakúgy, mint a nagyapa. A családi szőlőt sem hanyagolták el, ezt a hagyományt ma öccse, László ápolja. Nővére, Jolán, korábban könyvelő volt, ma nyugdíjas, s szívesen látogatják az idén nyolcvannégy esztendős édesanyjukat.
A helyi Tokaji Ferenc Gimnáziumban érettségizett, s az iskola öregdiák szövetségének ma is tagja. Ám nemcsak kapott az alma matertől, hanem valamit vissza is adhatott: parlamenter korában, 1993-ban adták át az intézmény új épületét, mikor az oktatási, kulturális és sportbizottság alelnöke volt. Nevét ma is márványtábla őrzi a gimnázium falán. Mint első generációs értelmiséginek, két pálya kínálkozott számára: a tanári vagy az agrár. Először az utóbbival próbálkozott – sikertelenül. Nem vették fel az agrártudományi egyetemre, így egy évig a budapesti MOM-ban volt betanított munkás, ám kiváló matektudásának még itt is hasznát vehette menetköszörűsként.
Ezerkilencszázhatvanhatban a Nyíregyházi Főiskola jogelődjének matematika–műszaki gyakorlatok és ismeretek szakára iratkozott be, amelyből sokat profitált. Noha utolsó főiskolás évében kiment tanítani zempléni falvakba, ahol tanító urazták és megsüvegelték, az első hívó szóra újra Nyíregyházán termett. Az akkor alakuló 107-es szakmunkásképzőbe hívták műszaki tanárnak, melyből akkor jelentős hiány volt. Faipari műszaki tárgyakat tanított, s miközben sokat tanult a tapasztalt kollégáktól, alkotott is: két szakkönyvet írt Faipari Szakrajzi Szerkezettanból. Még ma is használják a kádároknak szólót, melyet egy öreg mester mellett ülve írt meg.
Ezerkilencszázhetvenötben Margócsy József a Bessenyei György Tanárképző Főiskolára hívta dolgozni, így lett először a tanulmányi osztály vezető-helyettese, majd vezetője. Ám hiába ért el sikereket: bevezette a számítógépes órarendkészítést, felgyorsította a felvételik dokumentációját, mégis hivatalnoknak érezte magát, szabadságra vágyott és váltott. 1978-ban a technika tantárgy szakfelügyelője lett, majd egy év múlva a természettudományi tárgyak megyei tanulmányi felügyelője.
Ekkor családi életében következett törés: elvált első feleségétől, s Tiszavasváriba került a 115. Számú Ipari Szakmunkásképző igazgatói székébe. Jellemző, hogy a széthullófélben lévő intézményt két év alatt negyvenhárom fegyelmi kiosztásával tette helyre, de sikeresen. A kemény kéz politikáját persze akkoriban a párt sem nézte jó szemmel, így a fegyelmi eljárásokból neki is kijutott. 1988-ban mondvacsinált üggyel felfüggesztették állásából, de a bíróság másfél év után visszahelyezte posztjára, így összesen másfél évtizedet töltött el az intézményben igazgatóként. De azok már rendszerváltó idők voltak, melyből ő is jelentősen kivette a részét.
Ezerkilencszázkilencvenben a szabolcsi 3. számú választókörzetben a Magyar Demokrata Fórum színeiben mandátumot szerez, s egyik nagy sikereként értékeli, hogy ő volt a vezérszónoka annak a szakképzési törvénynek, melyet több mint 2/3-os arányban fogadott el a Parlament. Nem véletlen, hogy az iskolán kívüli szakképzés elismert szaktekintélyeként a ciklus végén ő lett az igazgatója az akkor alakuló Nyíregyházi Regionális Munkaerőfejlesztő és -Képző Központnak. Az általa vezetett intézmény sikeres pályát futott be: akkreditációs és minőségbiztosítási tanúsítvánnyal rendelkezik, számos tanfolyamát ezrek végzik el. Emellett a közéleti szereppel sem hagyott fel. Túl azon, hogy Tiszavasváriban testületi tag, az MDF-nek kezdetben megyei választmányi tagja, majd alelnöke volt, kétezer-kettőtől pedig elnöke, s kétezer-négyben újraválasztották, nem kis részben azért, mert mint már annyi helyen, itt is újat kellett építenie a sikertelen után, s neki is része van az európai parlamenti választások sikerében.
Várkonyi István elégedett, de ma is folyamatosan feladatot kereső ember. Családi élete nyugodt: 24 éve házasok az agrármérnök-közgazdász Zsuzsannával, gyermekük, Lóránd, kéttannyelvű középiskolába jár. Ugyanakkor már nagyapa is: az első házasságából született, budapesti nemzetközi jogi irodában dolgozó Hajnalka lánya három gyermeknek adott életet, Eriknek, Dánielnek és Rolandnak, míg István fia a fővárosban befektetési tanácsadóként építi karrierjét. Arra azonban vigyáz az igazgató-pártelnök, hogy munkái mellett maradjon ideje kertészkedni, horgászni és halászlevet főzni is – természetesen a szeretett Tokajban.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 19. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése