Debrecen–Nyíregyháza

Kétszeresen is szerencsés helyzetben volt dr. Tőgyi Sándor, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Nyíregyházi Kutatóközpont igazgatója, amikor e beosztásra készített pályázatában megfogalmazta programját. Egyfelől gazdag elméleti és gyakorlati tapasztalata birtokában kerülhetett erre sor, másfelől pedig igazgatóhelyettesként kezdeményezője, illetve megbízott igazgatóként már formálója lehetett a kutatóközpont jövőjét kijelölő koncepció kidolgozásának. A föld szeretetével, a gazdálkodás örömeivel Konyáron töltött gyermekkorában találkozott, amit a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban töltött évek sem feledtettek. A DATE-n aztán gyorsan teltek az évek, s a tanulás mellett a kézilabda töltötte ki szabad ideje nagy részét.

Friss diplomásként a Hajdúsámsoni Dózsa – majd egyesülés után a Rákóczi – Termelőszövetkezetben helyezkedett el, ahol növénytermesztési agronómustól a termelési főmérnöki beosztásig jutott. A veszteséges szövetkezetet új vezetési, szervezési és információs rendszer kidolgozásával és bevezetésével sikeres pályára terelte. Az ott töltött tíz esztendő alatt sem szakadt el az egyetemtől: az Üzemtani Tanszék külső munkatársaként a kutatási program résztvevője volt. Eközben üzemgazdasági szakmérnöki diplomát szerzett, rá egy évre elkészítette doktori értekezését, amelyet 1978-ban scl. minősítéssel védett meg. 1979 végén felkérték a szintén veszteséges Bökönyi Kossuth Tsz szakmai irányítására, amelyet főagronómusként már az első évben nyereségessé tett.

1981-ben a DATE agrártervezői, vállalatgazdasági kutatói munkakört ajánlott fel dr. Tőgyi Sándornak. A számítógépek mezőgazdasági alkalmazására alakult részleg vezetőjeként ma már történelminek mondható sikereket ért el az általa vezetett csapat az optimalizálási, tervezési és vállalatvezetési rendszerek kidolgozása terén. Eredményeiket felhasználta például a KGST (Vilniuszi Program), és a létjogosultságát azóta is folyamatosan bizonyító IKR is. Jelentős szerepet vállalt az állami gazdaságok integrált termeltetési rendszerének kidolgozásában is.

1994-ben egy debreceni mezőgazdasági termékeket értékesítő cég kereskedelmi igazgatója, lett de két év múlva Burgert Róbert hívó szavának engedve a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. egyik kft.-jének ügyvezető igazgatójaként próbálhatta ki a gyakorlatban is, amint elméleti munkássága idején megtanult. Ugyanezen törekvések exportorientáltságú megvalósítását kívánta elérni négy év múltán a Lakeshore Forage Hungária Kft. termelési igazgatójaként. A cég végül is minisztériumi bizonytalanságok miatt, mielőtt még megvalósította volna az arab országokba tervezett integrált takarmánytermesztési rendszerét, kivonult a magyarországi piacról. A DEATC-tól érkezett ekkor hívó telefon, s Nyíregyházi Kutatóközpontban igazgatóhelyettesként, fél év múlva megbízott igazgatóként kapcsolódott be a munka irányításába – 2002. július elseje óta igazgatóként tevékenykedik az intézménynél.

Dr. Tőgyi Sándor szívós következetességgel kezdte el a 623 hektáron gazdálkodó, három telephelyes – Kisvárda, Nagykálló és Nyíregyháza – kutatóintézet talpra állítását. Minden egyes kutatóval megbeszélte, hogyan képzelhető el a személyes közreműködés hatékonyságának növelése, ötéves szerződéseket készítettek, amelyek a felfrissített munkaköri leírások mellett a kutatási és a továbbképzési feladatokat is tartalmazták, és bevezette a minősítési rendszert is. Javult pályázási irányultságuk is: a jövőhöz, de elsősorban tájkörzetbe illő, a termelési hagyományokat tiszteletben tartó növényi kultúrák elterjesztésére vállalkoznak elsősorban. Vezérelve: kutatni csak azt szabad, amit valaki ebben az átalakult világban fel tud használni, s egyúttal vidékfejlesztési célokat is szolgál, vagyis a térség gazdálkodásában is hasznosul. Ilyenek 18 növényféleségük közül például az EU kétszeres átlagtermését is elérő, vírusmentes, jól eltartható és ízletes burgonya, az őshonos évelő rozs, amely kedvezőtlen területeken is megterem vagy a saját nemesítésű alternatív növény. Termeltetésre kiadott fajtáik évről évre sikeresen vizsgáznak. A fejlesztési feladatok koordinálására Agrárrégiós Innovációs Központot alapítottak, amelynek gesztori szerepét is vállalták. A kutatóközpont mára stabil, nyereséges intézmény. A 101 fő, bennük 21 kutató immár ISO 9001 minőségbiztosítási szabvány szerint végzi munkáját, s mint az igazgató fogalmaz: nem ijednek meg a jövőtől, nem inkubátorban élnek, de gondosan felkészültek a várható változásokra.

Dr. Tőgyi Sándor tagja a DE Rektori Tanácsának, a DE és az ATC Gazdasági, Stratégiai, az ATC Promóciós Bizottságának, a DAB Mezőgazdasági Szakbizottságának, elnöke a Sz.-Sz.-B. Megyei Agrárkamara Innovációs Osztályának, alelnöke a Tájtermék Egyesülésnek, küldötte a Magyar Innovációs Szövetségnek. Felesége, Szoták Anna a DE Gazdasági Főigazgatóságán dolgozik, fiaik, Péter és Balázs pályakezdő értelmiségiek.

 (Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)