Debrecen

Az integrált Debreceni Egyetemet 2000. január 1-jén hozták létre, azóta a Debreceni Agrártudományi Egyetem annak részeként, Agrártudományi Centrumként tölti be küldetését. A centrumelnök, dr. Nagy János egyetemi tanár, egyben a Földműveléstani Tanszék vezetője, az egyetem oktatási rektorhelyettese.

Hajdúnánáson született 1951-ben, általános iskoláit Hajdúviden végezte. Ez a kis település közigazgatásilag ma Hajdúböszörményhez tartozik. Az ötvenes években, Nagy János születésével egyidőben fejlesztették községgé, bár történelmi hagyományai Rákóczi Ferenc korában gyökereznek. Nagyszülei kertészek voltak, távolabbi ősei földművesek, néhány holdas kisparasztok Téglás, Újfehértó, Hajdúdorog, Hajdúnánás térségében. Az általános iskola elvégzése után került Debrecenbe, a Balásházy János Mezőgazdasági Technikumba. Érettségi után egy évig katonai szolgálatot teljesített. 1970-ben lépett be hallgatóként a Debreceni Agrártudományi Egyetem kapuján, s azóta – képletesen szólva – nem is lépett ki rajta.

1975-ben diplomázott, s tudományos segédmunkatársként kezdte egyetemi pályafutását, majd végigjárva a ranglétrát, 1996-ban kapta meg professzori kinevezését. Egy évvel később már magáénak mondhatta a mezőgazdaság-tudomány doktora címet. A multidisciplináris doktori program vezetőjeként Ph.D.-hallgatók tudományos képzését irányítja. Kitűnő teljesítményt elért tanítványai Zeke Éva, Vígh Lenke, Balogh Miklós, Dalos Attila és Rátonyi Tamás.

Két fontos kutatási területen dolgozik. Az egyik a kukoricatermesztés, s annak minden mozzanata: a nemesítés, a termesztéstechnológia, az élelmiszer-ipari, illetve takarmányként való felhasználása. A másik területe: az egyik legősibb emberi foglalkozás, a földművelés. Ezen a téren foglalkoztatja a talajművelés, az öntözés, a műtrágyázás, a növényszám és az időjárási tényezők értékelése a növénytermesztésben, továbbá környezetkímélő, hatékony és alkalmazkodó termesztés-technológiák kidolgozása, a szerves-anyag-gazdálkodás fejlesztése, növénytermesztési tényezők kölcsönhatás vizsgálata. De ma már a földhasználat a modern tervezést igényli. Legújabb munkája a digitális térképeken alapuló számítógépes programokkal támogatott mezőgazdasági földhasználat tervezése. Az elmúlt tíz évben megjelentetett tudományos cikkeinek száma hetvenkilenc, ebből negyvenegy angol nyelvű. Közben három tudományos könyvet, egyetemi jegyzeteket szerkesztett, két egyetemi tankönyv megalkotásában társszerzőként működött közre. Ezek önmagukban is imponáló adatok, ám igazi értéküket az mutatja, hogy százötvenhét esetben hivatkoztak rájuk más kutatók. A szakmai megítélés szerint tudományos kutatásai közül a legfontosabb az az 1986– 2000 között végzett polifaktorális kísérlet, melynek eredménye lehetővé tette – Magyarországon egyedülállóan – talajművelés, trágyázás, tőszám, öntözés kölcsönhatásainak meghatározását és számszerűsítését. Fontos eredménye az is, hogy meghatározta az öntözésre javasolható kukoricahibrideket. Ezeket a kísérleteket országos kutatási programok keretében végezte. Dr. Nagy János több tudományos elismerést mondhat magáénak. Ebben az évben Szent-Györgyi Albert-díjban részesült.

Kérdésünkre kifejti, hogy az Európai Unióban hatékony, nemzetközi összehasonlításban versenyképes csak egy bizonyos méretű gazdálkodás lehet. Ez vonatkozik a földterület hasznosítására, az állatlétszámra, gyümölcstermesztésre stb. Aki a különböző követelményeknek megfelel, jogosult lesz támogatásra, amivel majd jól boldogulhat. A probléma az, hogy a minigazdaságok nem lesznek képesek megfelelni a követelményeknek, ezért nem számíthatnak támogatásra.

Magától adódik a kérdés: a nagy intézmény vezetése nem vonja-e el a tudományos tevékenységtől, az alkotó munkától? Ez a veszély fennáll, de ha a munkatársak megfelelő hatékonysággal dolgoznak, akkor a vezetőnek a lehető legkevesebb időt kell adminisztrációval töltenie, hangzik a válasz. Dr. Nagy János kedvező helyzetben lévőnek mondja magát. Jók a munkatársak, neki keveset kell adminisztrálnia. Nem szünetelteti tehát az oktató és a tudományos munkáját. Hetente egy meghatározott napot a kutatásaira próbál fordítani, s igyekszik a fontos hazai vagy nemzetközi kongresszusokra is eljutni. Nem engedheti meg magának, hogy kiessen a tudományos áramkörből. De kötelessége az egyetem képviselete is. Ezek többnyire hasznos, az egyetem számára fontos, sőt nélkülözhetetlen találkozók, megbeszélések.

Falusi diákként indulva talán nagyobb energiabefektetésre, céltudatosabb munkára volt szüksége ahhoz, hogy a hátrányokat ledolgozza. Ő úgy érzi, a szüleinek és az iskoláinak, pontosabban a tanárainak tartozik köszönettel azért, hogy kiemelkedően megállta a helyét. Két gyermeke van. Az egyik jogi diplomát szerzett Miskolcon. A kisebbik tizenkét éves, általános iskolás. A családra csak a hétvégék jutnak. De lányával a sakkpartik nem maradhatnak el.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)