Debrecen

Megbízott, majd megválasztott és kinevezett főigazgatóként Csorba Péter igen rövid idő alatt számos fontos, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola további működését meghatározó lépést  „vezényelt le”: többek között a Szervezeti és működési szabályzat és az Oktatói követelményrendszer átdolgozását és elfogadását, elkészítették a Felvételi szabályzatot és a főiskola hosszú távú működését meghatározó Intézményfejlesztési tervet.

Csorba László és Exner Veronika gyermekeként 1950. augusztus 3-án született Miskolcon. Általános iskoláit Mezőnagymihályon végezte, majd Miskolcon a méltán híres Földes Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában az érettségi mellé a rádióműszerész szakmát is elsajátította. Öt évvel később jelentkezett a Debreceni Református Teológiai Akadémiára, amelynek elvégzése után 1977-től előbb Cégénydányádon, majd később Tiszakanyáron szolgált református lelkészként. Életének nagyon gazdag részét jelenti ez a közel két évtized, ekkor jelent meg első publikációja. 1989-től előbb az egyházmegye, majd az egyházkerület, végül a református egyház zsinata katechetikai előadónak választotta. 1994-ben hívta a Tiszántúli Református Egyházkerület a Tanítóképző Főiskola lelkészi és oktatói állására. A főiskolára kerülés  – régi vágyának megfelelően – lehetővé és kötelezővé tette számára a doktori eljárás megkezdését. A „Pedagógiai kérdések, teológiai válaszok” című dolgozata Montessori és Freinet reformpedagógiai munkásságának teológiai értékelését tartalmazta, különös tekintettel azok gyakorlati alkalmazására a vallásoktatásban. Az 1996-ban szerzett teológiai doktori fokozatát 1997-ben minősítették át egyetemi doktori (PhD) tudományos fokozattá.

A hitoktató szak szakfelelőseként egy teljesen új képzési terület megalkotására kapott megbízást, 1996-tól megtörtént a tanító szakkal együtt felvehető hitoktatók négyéves képzésre való átállás, a szak akkreditációs munkáját egyedül készítette el. Közben (a katechetikai bizottság tagjaként) aktívan részt vett a vallástankönyvek tanterveinek előkészítésében, a megjelenő tankönyvek előzetes véleményezésében és lektorálásában, valamint a tantervi követelményrendszer előkészítésében.

1994-től adjunktusként, 1998-tól docensként, 1999-től a Társadalomtudományi Tanszék vezetőjeként, 2001-től az intézmény megbízott, majd megválasztott és kinevezett főigazgatójaként dolgozik.

„Az elmúlt években nagy súlyt fektettem a tanszéki oktatók tudományos munkájának fejlesztésére – emlékezik vissza Csorba Péter. – Igyekeztem kiemelten kezelni a szakos képzést, hiszen a hitoktató szakos hallgatók képzésével az egyházunk számára meghatározó rétegnek biztosítjuk a megfelelő képzést. Talán a leglátványosabb eredményem a sikeresen meghirdetett kommunikáció–könyvtár, informatikus szak volt. Minden lehetőséget kihasználva szakirányú továbbképzési szakok indítását határoztuk el, és ezek egyben „pedagógus-szakvizsga” diplomát is adnak. Ezekkel a pedagógus-továbbképző programokkal a növekvő református iskolarendszer sajátos igényeinek szeretnénk megfelelni.”

Egész élete, így szakirodalmi munkássága is teljesen a református egyházhoz kötődik. Szerzőként, társszerzőként eddig közel húsz kiadvány megjelenésében működött közre. Tanulmányai elsősorban a Református Egyház, a Theológiai Szemle, a Confessio és a Református Tiszántúl folyóiratokban jelentek meg. Közel két tucat cikke látott napvilágot a Reformátusok Lapjában és a Nagytemplomi Gyülekezeti Életben. 1991 óta számos helyszínen  – határon innen és túl – közel félszáz előadást tartott. Tagja a református egyház legmagasabb tudományos testületének: a Doktorok Kollégiumának, ahol két szekcióban tevékenykedik. Korábban tanított a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen és a Nagyváradi Partium Egyetemen.

A Tiszántúli Református Egyházkerület katechetikai bizottságának elnöke, a Református Tiszántúl szerkesztőbizottsági tagja, a Református Pedagógiai Intézet közoktatási szakértője.

Az MTA köztestületi tagja és hivatalból a Főiskolai Főigazgatók Konferenciájának, a Főigazgatói Kollégiumnak, az Egyházi Felsőoktatási Intézmények Rektori és Főigazgatói Konferenciájának és a Debreceni Református Kollégium Igazgatótanácsának is a tagja.

Nős, felesége Szathmáry Ágnes a Debreceni Református Kollégium főigazgatói hivatalában dolgozik. Három fiúgyermeket (Dávid, Gergő és Áron) neveltek fel, és már két unokájuk is van.

Szabad idejében elsősorban olvas, valamint komoly, és könnyűzenét hallgat. Korábban ő maga is zenélt: zongorázott, basszusgitározott és gitározott.

A jövőt illetően nyitott minden újra, úgy véli, még sok tennivalója van az életben. Sok mindennel szeretne foglalkozni, lehetőleg olyasmikkel, amik előreviszik szakmai, vezetői tevékenységében.

 (Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)