Debrecen

Debrecenben született ugyan, de a gyermekkorát Hajdúhadházon töltötte, ott járt általános iskolába is. A debreceni Tóth Árpád Gimnázium német tagozatán érettségizett, s nem igazán tudta, milyen pályát válasszon. Az agráregyetemre jelentkezett, de már akkor sem az állat- vagy növénytermesztés érdekelte, hanem a gazdasági, közgazdasági kérdések. Vállalatgazdálkodási szakirányon diplomázott. Rövidesen vállalatgazdálkodási szakmérnöki és mérlegképes könyvelői oklevelet szerzett.

1987-ben szakközgazda diplomát kapott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Vagyis szakmailag igyekezett felvérteznie magát. Ám hiába lépett egyre távolabb az agrárgyakorlattól, az első munkahelye Salgótarjánban – felesége oda való – egy agrárkereskedelmi vállalat volt, ahol áruforgalmi előadóként dolgozott. De nem csupán családi megfontolások miatt került oda, hanem vállalkozói hajlama révén. Életfilozófiája értelmében ugyanis az embernek sok mindent ki kell próbálnia ahhoz, hogy kibontakoztassa képességeit, s addig érzi jól magát egy adott feladatkörben, amíg az szakmailag kihívást jelent számára.

Ezután Hajdúhadház következett, méghozzá a Bocskai Mgtsz, ahol közgazdasági csoportvezető állást töltött be. Ezt akkoriban a megye egyik legjobb kisüzemeként tartották számon, noha adottságai kedvezőtlenek voltak. Összesen négy évet töltött az agrárszférában. Útja ugyanis a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályára vezetett, s kezdetben beruházó közgazdász lett belőle.

Nem sokkal később kinevezték a személyzeti és oktatási csoport vezetőjének, s ebben a minőségében több veszteségrendezési eljárásban vett részt bizottsági tagként és szanálás vezetőként.

1988-ban lépett át a bankszakmába, a negyedik legnagyobb hazai pénzintézmény, a Magyar Hitelbank Debreceni Igazgatóságára közgazdasági és üzletpolitikai osztályvezető-helyettesnek. A bank hamarosan létrehozta a Kulcs Vállalkozási és Kereskedelemfejlesztő Kft. debreceni irodáját, ahol cégvezető helyettes, majd cégvezető megbízatást látott el a banki főállása mellett.

A rendszerváltozás után viszont, még 1990-ben, pályázat útján megválasztották a Debreceni Agrártudományi Egyetem gazdasági főigazgatójának. Életének azt a korszakát nagyon szép öt évnek minősíti. A kör bezárulni látszott. A társadalmi mozgás, s benne a gazdasági élet azonban nagyobb sebességre váltott. Már főigazgatói megbízatása idejében is számos külső szakmai felkérésnek tett eleget, részt vett a Debreceni Universitas szervezésében, egy évig töltötte be az ún. Gazdasági Főigazgatói Tanács vezetői posztját, az Alföldi Nyomda Rt. igazgatási elnöke volt. Ám 1995-ben édesapja, a kiváló üzletember, „elcsábította” a Partium ’70 Műanyagipari Rt. vezérigazgatójának. Úgy mondja, a magánszférában tett egy kis kirándulást.

A bankszférában előbb a Mezőbank Rt. területi igazgatóhelyettese lett, majd a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. területi igazgatója, végül a Postabank és Takarékpénztár Rt. régió-igazgatóhelyettese. Amikor az integrált Debreceni Egyetem gazdasági főigazgatói állására kiírták a pályázatot, habozás nélkül beadta a sajátját, mert az egyetemi élet továbbra is foglalkoztatta a fantáziáját. Egy ekkora nagy egyetem gazdasági működtetését megvalósítani igazán nagy kihívásnak ítélt. Csak néhány adat: az intézmény hétezer főt foglalkoztat, s több mint huszonháromezer a hallgatók létszáma. Az ország második legnagyobb egyetemeként költségvetésük meghaladja a 30 milliárd forintot. Nyertes programja értelmében az egyetem gazdasági szervezetének elsőrendű feladata, hogy maximálisan támogassa az alapfeladatokat, a stratégiai célokat, azaz a dinamikusan fejlődő oktató és kutatómunkát, amihez elengedhetetlen a szükséges anyagi feltételrendszer biztosítása. A főigazgatóság egy ekkora nagyságrendű intézményt csak úgy tud működtetni, ha bizonyos területek centralizálása mellett a gazdálkodás decentralizáltan folyik, figyelemmel a jogelőd intézmények sajátos és eredményes gazdálkodási formáira. Erre azért is van szükség, mert például a támogatást csaknem felerészben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár folyósítja, ami felett teljes egészében az Orvostudományi Centrum rendelkezik. A hatalmas intézmény stabil gazdálkodásának egyik tényezőjét ma is ebben látja.

A gazdasági főigazgató nős, felesége a Debreceni Egyetemi Könyvtár osztályvezetője. Két gyermekük van, a huszonhárom éves Fruzsina ötödéves joghallgató az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, húszéves Máté fiuk középiskolát végez. Korábban sokat utazott, többször járt az USA-ban, megfordult Izraelben, Nyugat-Európa szinte minden országában.

Igazán időigényes hobbija nincsen, igyekszik tájékozott lenni a gazdasági-pénzügyi területen, ezért rendszeresen olvassa kedvenc gazdasági lapjait. Ma is több jelentős külső szakmai meghívásnak tesz eleget.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)