Tiszaszalka

Az utóbbi pár évtizedben Tiszaszalka úgy szerepelt a sajtóban, hogy Bereg alközpontja, vagy Bereg második központja. A települést gazdasági, szellemi és földrajzi helyzete emelte erre a rangra. Most is rendezett, szép település Tiszaszalka. A folyó füzes partja, a vadvirágokkal borított töltés vonzza a tekintetet. A településhez tartozó Laposhad mellett húzódik a Csaronda patak, őstermészetnek számít ez a hely. Kőhajításnyira van ide a szépséges, vadban gazdag Bockereki erdő. Tiszaszalkán Lapos István a polgármester. A szimpatikus fiatalember a vállán cipeli a beregi emberek terheit, és minden tőle telhetőt megtesz, hogy lendítsen egyet a fejlődés kerekén.

A krónikások egykor így jegyezték fel a község történetét: – A beregi Tiszaháton fekvő település neve legkorábban 1289-ben a Gutkeled nemzetség egyik ágának vásárolt birtokaként tűnik fel egy latin szövegben. A Tisza-parti falu ősidők óta lakott település, melyre bizonyság az 1910-ben talált mamutcsont, melyet a Tisza folyó mosott ki az agyagos partból. A települést vallásos emberek lakják, két templom van, római katolikus és református. Lélekszáma a településnek különböző mértékben változott, például az 1880-as években nyolcszázkilencvennégy fő, most ezerharminchét. A település központi szerepe – a térség életében – legkorábban 1895-ben alakult ki, amikor a Nagylónyai körjegyzőségből kivált, és itt önálló körjegyzőséget hoztak létre. Az 1949-es államosítást követően állami gazdaságot hoztak létre. Később megalakult a körzeti mezőgazdasági gépállomás, ahol 1968-ban már száznyolcvanan dolgoztak. A gépállomásból alakult ki az Acélárugyár, ebből pedig a Ferromasch Fémfeldolgozó és Alkatrészgyártó Vállalat. A jó hírű vasas üzemben hatszázan dolgoztak. Váci Mihály költő emlékét őrző Váci-napok rendezésével a határon túli magyarok részvételével megyei színtű rendezvénysorozatra sikerült emelni a Váci-napokat. A rendszerváltás után a vasas üzem bezárta kapuit.

Az ezredforduló előestéjén a polgármester nyilatkozata alapján a következő cikk jelent meg a Kelet-Magyarországban: – Tiszaszalkának Beregben mindig központi szerepe volt, most is van. Évtizedeken át a környező településekről jártak át Tiszaszalkára dolgozni. Mostanában fordított a helyzet, több tiszaszalkai a tiszaadonyi és a vásárosnaményi vasas üzembe ingázik naponta. Néhányan még távolabbi vidékre ingáznak. Jó hír, hogy a közelmúltban kisüzem kezdte meg tevékenységét a községben. A témáról részletesen is informált Lapos István polgármester.

A rendszerváltás után a szorgalmas emberek egy része a földből próbált megélni, ám az önköltség és a bizonytalan átvétel miatt többen abbahagyták a földművelést. Az önkormányzat egyik legfőbb törekvése a munkahelyteremtés. Siker, hogy a község központjában a megszűnt étterem épületében a Zsála Kft. a közelmúltban ropigyártó üzemet indított. A kisüzem jelenleg tizenöt embernek ad munkát. Később fejlesztik az üzemet, újabb gépsort állítanak be, bővül a termékskála. A bővítés létszámfelvétellel jár majd, újságolta örömmel a polgármester. Enyhít a foglalkoztatási gondokon, hogy a Vízügyi Igazgatóság tizenkét közmunkást alkalmaz Tiszaszalkáról. Az önkormányzat is munkába állított tíz saját közmunkást. A községhez tartozó tanyán, Laposhadon egy vállalkozó szakosított juhtelepet hozott létre, itt öt embernek van állandó munkája. Tiszaszalkán működik a kistérségi funkciót is betöltő öregek otthona. Ennek az épületnek a felújítása most van folyamatban.

Az önkormányzat célja, hogy komfortosabb legyen a község. Az alapszolgáltatás már megvan. A Matáv még idén bővíti a telefonhálózatot. A munkálatokat ősszel kezdik, év végére be is fejezik. Egy friss információ szerint a Megyei Közútkezelő Közhasznú Társaság ősszel elkezdi az útépítést Tiszaszalka és Gergelyiugornya között. Főleg a sószállítás miatt rongálódott meg itt az út. A felújítás és szélesítés után Tiszaszalka jó úttal lesz összekötve az országgal, Európával. Jövőre kiépítik a szennyvízhálózatot Tiszaszalka és Lónya között hat településen. A kétezerben induló beruházás gesztora Tiszaszalka lesz – közölte a közérdekű információt a polgármester.

Lapos István az ezerkilencszázkilencvenes szabad választásokon az itt élő emberek bizalmából került a település élére. Itt született ezerkilencszáznegyvenhétben, itt nőtt fel. A három testvér közül ő a legidősebb. Szívesen emlékszik arra, hogy a helyi általános iskolában Kálmán Sámuelné volt az osztályfőnöke. A híres mátészalkai mezőgazdasági technikumban sok jót tanult Szabó Miklós tanártól, osztályfőnökétől. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet kereskedelmi és felvásárlási osztályának vezetőjeként ismerték meg a helyi és a környékbeli emberek.

Mostanában szellemi és fizikai erejének teljében vezeti a községet, szeretné, ha Tiszaszalka a következő években európai szintű községgé fejlődne.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)