Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Lakatos Miklós
Vállalkozó,
Nyíregyháza
A tenyérnyi kis szatmári faluban, Fülesden nőtt fel, aztán kitárult előtte a világ. Megtapasztalta, hogy milyen az élet az alacsony putrikban, arról is van tapasztalata, hogy miként élnek a luxusvillákban, a felhőkarcolókban. Ezerkilencszázkilencvenkilenc tavaszán egyesületet alapított, mert segíteni akarja a megyénkben élő romákat. Az ezredfordulóig, vagy annak tájékán szeretne visszakerülni a német piacra. Ő Lakatos Miklós nyíregyházi vállalkozó.
Szimpatikus, divatos külsejű fiatalember. Külseje, viselkedése, intelligenciája nyomán senki sem mondhatja róla, hogy roma családba született. Mégpedig tipikus családba. Apja zenéléssel is foglalkozott, vagyis muzsikálással is pénzt keresett, hogy eltartsa a népes családot. Miklósék kilencen voltak testvérek. Akkoriban a roma családokban még szaporább volt a gyermekáldás, mint mostanában. A kilenc testvér közül csak ő tanult tovább. Az ő vágyait, törekvéseit szerencse is kísérte. Igaz, a kitörés, a felemelkedés nem szerencse, hanem tanulás és kitartó példás munka kérdése. Géplakatosnak tanult, úgy gondolta, hogy a vas formálásával keresi majd kenyerét. Aztán valahogy Nógrád megyébe sodorta a jó sorsa. Itt kemény, férfias, nehéz munkát vállalt. A szó szoros értelmében a föld alá ment dolgozni. Hangsúlyozzuk: dolgozni. A jó hírű bányában volt földalatti szállító, majd a tanfolyamok és a vizsgák után bányamozdony-vezető és bányagépkezelő lett. Micsoda kontraszt, különbség, illetve ellentmondás: a romák többsége úgy jelenik meg a köztudatban, hogy kopott biciklin tolják a fasorból a lopott fát, hogy téli estéken legyen mivel tüzelni, hogy a rajkókat ki ne verje az Isten hidege. Ő meg hozzájárult ahhoz, hogy megfelelő legyen hazánk energiaellátása, hogy barátságos meleg legyen minden lakásban, közintézményben…
Kevéssel a rendszerváltás után, ezerkilencszázkilencvenben vállalkozásba kezdett. Mint sokan mások. Csakhogy neki többet kellett bizonyítani, több sorompóba ütközött, el kellett oszlatnia bizonyos előítéleteket. Kitartó, kemény munkával, lépésről lépésre haladt. Volt és van tehetsége, önbizalma. Ezek a siker titkai. Nem csak nála. Ez általános recept. Szóval vállalkozó lett, főleg az építőiparban dolgozott (és dolgozik). A családi vállalkozása a romáknak is hasznára válik, hiszen munkát teremt, munkát ad, foglalkoztat, hozzájárul a családok megélhetéséhez. Ezt az állítást nap mint nap százak és ezrek láthatták Nyíregyházán, amikor nagyon is a középpontban, a központban dolgozott. Sokan – nemcsak az idősek és a középkorúak – nosztalgiával emlékeznek a nyíregyházi Béke mozira. Nos, a mozi épületét ő bontotta le embereivel, mégpedig szakszerűen, balesetmentesen. Nyíregyházán meg szennyvíztisztító telepet bontott csapatával. Nem csak bontottak, építettek is. Budapesten a világhírű Ericsson cégnek, pontosabban telefontársaságnak is dolgoztak. Arra is szívesen emlékszik, hogy Zircen fontos kábelfektetési munkálatokat bíztak rájuk. Az előzetes megállapodások értelmében idén is lesz munkájuk kis hazánk több megyéjében.
A nagy, az egyesített Németországban öt évig dolgozott. Itt szerzett alapos szakmai és emberi, no meg vezetői tapasztalatokat. Annyit megtanult a cseppet sem könnyű német nyelvből, hogy német nyelvterületen már nem lehet „eladni”. Persze nem a nyelve, inkább a keze és az esze járt Németországban. Több német városban, például a történelmi városnak nevezett Nürnbergben is dolgozott építőként. A német építőiparban és a német kereskedelmi életben megtanulta a szigorú fegyelmet, a precizitást. A németek kiküldték tapasztalatszerzésre Franciaországba, majd Spanyolországba, aztán Marokkóba.
Mostanában idehaza gyakorolja a vállalkozást. A közéleti munkába is bekapcsolódott, amikor társaival, segítőivel ezerkilencszázkilencvenkilenc tavaszán megalakította a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Romák Független Egyesületét. Az egyesület pártoktól független, karitatív szervezet. Főleg pályázati pénzek elnyerésével munkahelyeket akar teremteni a romáknak, hozzájárul a romák képzéséhez és átképzéséhez, a felzárkóztatáshoz. Közreműködésével nemrég Nyírturán sikeres cigánybált rendeztek. Csaholcon megalakult a folklór roma együttes, ő patronálja anyagilag. A régebbre nyúló nógrádi kapcsolatai révén tavasszal élelmiszersegélyt hoztak Nógrádból a nagyari belvízkárt szenvedett roma családoknak.
Lakatos Miklós annak idején magyart lányt vett el feleségül. Neje is a vállalkozásban dolgozik. A tizenhét éves lányuk, Adrienn fodrásznak tanul. A tizenkét éves Miklós még nem döntötte el, hogy milyen pályát választ. A fiú szeret sportolni! A család elég gyakran együtt megy el vacsorázni, ápolják a hagyományokat. Néha beülnek a jó autóba, elutaznak, s gyönyörködnek hazánk szép tájaiban.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése