Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Ambrusz Mihály
Vállalkozó,
Nyíregyháza
Mennyivel kellemesebb az a szoba, amelyet szépen kifestenek, vagy kitapétáznak. Otthonosabb, vonzóbb a lakás, ha a szobafestő- és mázoló jól dolgozik. Az esztétikai érzék, a szaktudás közvetve talán még a családi légkört is befolyásolja. A nyíregyházi Ambrusz Mihálynak szobafestő-mázoló az alapszakmája.
Fontos ez a szakma napjainkban is. Ám ő már több mint festő: építőipari vállalkozó. Sokoldalú szakemberekből álló csapatával épít, tataroz, felújít. Alvállalkozók is segítik szerteágazó tevékenységét. Mostanában például liftszerelők is dolgoznak az általa vezetett felújítási munkálatoknál.
Óriási szakmai és emberi tapasztalattal rendelkezik Ambrusz Mihály. Van mire visszatekintenie. A napi tíz-tizenkét órás munkának, szavahihetőségének, megbízhatóságának köszönheti sikereit. Sikeres a vállalkozása, amellyel nemcsak a saját családjának, az alkalmazottai, a munkatársai családjának is használ. Egyszerű, félszeg fiú volt, amikor ezen a hosszú és változatos úton elindult.
Tősgyökeres nyíregyházi. Az Alvégen (a város déli részén) nőtt fel. A még mindig jó hírű 110. Sz. Szakmunkásképző Intézetben szerezte meg a szakmát 1969-ben.
Büszkén emlegeti, hogy a híres, jó öreg szaki, Mándi János volt a tanára. Tőle nemcsak szakmát, hanem emberséget is lehetett tanulni. Stílusosan szólva: frissen mázolt szakmunkásként az Újfehértói Vegyesipari Szövetkezetben kezdte a szakma gyakorlását. Itt is volt példaképe, tanítómestere, Szajnik János személyében.
Azokban az években bőven volt megrendelése az építőiparnak, az építőipari, vegyesipari szövetkezetek is válogattak a munkák között. Ebben az időben Ambrusz Mihály brigádvezető volt a szövetkezetben. Iskola volt neki ez is. Megtanult vezetni, emberekkel bánni, szervezni. Megtapasztalta persze a „szövetkezeti mozgalom” visszásságait is.
A nemzetközi tapasztalatairól külön fejezetben számolt be. Boldog, bizakodó fiatal volt, amikor a Német Demokratikus Köztársaságba mehetett a magyar szakmunkásfiatalok ezreivel. Csak a jó, emberi és erkölcsi szempontból megbízható fiatalok mehettek ki az NDK-ba, azok, akik tevékenységükkel öregbítették hazánk jó hírét. Szép emlékei közé tartozik, hogy egy német villamoserőmű építésénél hollandokkal, osztrákokkal és svédekkel együtt dolgozott.
1977-et mutatott a naptár, amikor szintén festő szakmunkás öccsével, Tiborral kiváltották az iparengedélyt. Kisiparos lett tehát abban az időben, amikor a maszek szakmunkásokat nem a munkásosztályhoz sorolták… Nem politizált, ma sem politizál, de történelmi tényként említi, hogy akkoriban a kisiparosok nem kaptak támogatást, sőt.
Az is történelmi tény − emlékezik rá -, hogy abban az időben a maszekok a közületektől csak azt a munkát kapták meg, amelyeket az építőipari vállalatok, vagy szövetkezetek nem vállaltak el. Talán ez a könyv is megőrzi az utókornak a hátrányos megkülönböztetést, azt, hogy nem a minőségi munka számított, hanem a mennyiségi és a szocialista szektor feltétlen előnyöket élvezett. A nyolcvanas évek elejére enyhült a feszültség. „Tibor öcsémmel ekkor kezdtünk eredményeket elérni” − emlékszik vissza immár szívesen.
Fordulópontot jelentett az életében 1992. Az öccsével és a családtagokkal valóban családi alapon ekkor hozták létre a MÉPKER Építő és Kereskedelmi Betéti Társaságot.
Erre így emlékezik vissza: „Bíztunk egymás szaktudásában, akaratában, azért hoztuk létre a vállalkozást. No meg azért, mert az én fiam, Tamás szintén festő, nálam tanulta a szakmát. Tibor öcsém fia, Róbert kőműves. Mind a két fiú csatlakozott a bt.-hez. A két feleség végzi a pénzügyi munkát, mondhatni, hogy ők az ügyvezetők. Az én kisebb fiam, Gábor általánosba jár, remélem, a mi szakmánkat választja majd. Tibor öcsém kisebb fia, Péter szintén általános iskolás, s talán ő is szakmabeli lesz. Ők veszik majd át tőlünk a stafétabotot.”
A bt. generálkivitelezéseket is vállal. Általában húsz emberrel dolgozik, tehát a foglalkoztatási gondokon is enyhít. Dolgoztak a megyei bíróságon, a műemlék jellegű Kossuth Gimnázium felújításán, a debreceni Fészek Áruház átalakításán, a MOL Rt.-nek. A korábbi szín, az ÁFOR színe a piros volt, a MOL-é a zöld-fehér. A szimbolikusnak is mondható átfestést a bt. szakemberei végezték.
A posta régi jó partnere az Ambrusz testvéreknek. E könyv szerkesztésének idején, kilencvenöt nyarán a nyíregyházi 1. sz. postahivatal, vagyis a megyei postahivatal felújításánál dolgoznak. Ide liftet is szerelnek, s kialakítják a következő évtizedek postahivatalát. Kereskedelmi tevékenységgel is akarnak foglalkozni, ehhez most teremtik meg a feltételeket a város központjában.
Ambrusz Mihály a hétvégeken alvégesi telkén dolgozik, kikapcsolódik. S rendszeresen eljár a Spartacus focicsapatának hazai mérkőzéseire. Azt szeretné, ha a csapat legalább olyan sikeres lenne, mint az ő vállalkozása…
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése