Nyíregyháza

A nyíregyházi Kalevala sétányon, szép környezetben egy takaros ház falán cégtábla áll, rajta ez olvasható: Kalevala Építőipari és Szolgáltató Kft. Az elnevezésről mindenkinek a finnek ősi eposza jut az eszébe, meg az, hogy Nyíregyházának van egy finn testvérvárosa. Finn kapcsolatra gondolt az az illető is, aki a közelmúltban telefonált a kft. irodájába és nagyjából ezt mondta: „Beszélek finnül, gondolom, hogy a szolgáltató és kereskedelmi részlegnek szüksége lehet tolmácsra. Vállalom a tolmácskodást.”

Szó sincs finn kapcsolatról. A kft. elsősorban megyénk építéséhez, szépítéséhez járul hozzá, találó elnevezés onnan ered, hogy a cég irodája az említett Kalevala sétányon található. A telephely, ahol az építőipari gépek, berendezések, szerszámok vannak, a Tünde utcán, a híres, de megszűnt SZÁÉV egykori telepén található. Ily módon akár Tünde is lehetne az elnevezés.

E jó hírű, jó nevű cégnek, ennek a családi vállalkozásnak a vezetője Lukács Károly építési vállalkozó. Egy építődinasztia középső, oszlopos tagja ő. Az édesapja ács mesterként tetőzte be az építkezéseket, aztán vezető lett: a Nagyhalászi Építőipari Ktsz. elnöke. Lukács úr tehát szinte beleszületett az építkezésekbe. Mégpedig Nagyhalászban, ebben a jellegzetes szabolcsi településben. Az általános iskoláit itt végezte, Debrecenben, az építőipari technikum magasépítési szakán érettségizett, később felsőfokú ellenőr képesítést szerzett. Azóta ezer meg ezer helyen szerzett szakmai és emberi tapasztalatokat. Az építőiparnak sok-sok ága-boga van, ő megtapasztalta szinte valamennyit.

Technikusi oklevéllel a zsebében Nyíregyházán a Töváll-nál kezdte a szakma gyakorlását. A híres tiszaberceli téeszben építésvezető volt. Ipartörténeti emlékként, de a magyar mezőgazdaság sokszínűségeként is feljegyezhető az utókornak: a tiszaberceli téesznek saját téglagyára és melléküzemágként saját építőipari részlege volt (E sorok írója szívesen emlékezik arra, hogy a sóstóhegyi telkén a pici víkendházát tiszaberceli téglából építette – sajnos, nem Lukács úrral…). Lényeg az, hogy Tiszabercelen sokoldalúnak kellett lennie.

Ha szakmai életrajzot írnék, leírható lenne, hogy Tiszabercelről Levelekre sodorta a sorsa. Itt és a szomszédos négy községben építési előadóként államigazgatási munkát végzett. Új ismeretek megszerzésére késztette az élet. Műszaki tudása mellé jogi, államigazgatási ismereteket is szerzett. Emberek, családok életét is megismerte, mondhatni: az öt településen benne volt az élet sűrűjében.

A naptár ezerkilencszázhetvenhatot mutatott, amikor a Teszöv (megyénk mezőgazdasági szövetkezeteinek központja volt) műszaki irodáján találta magát. Itt műszaki ellenőrként dolgozott egészen ezerkilencszáznyolcvankilencig. Ebben az időszakban – főleg az elején – sok szép és hasznos mezőgazdasági beruházást kellett megvalósítani megyénkben. A rendszerváltás szele természetesen őket is megérintette. Ezerkilencszáznyolcvankilencben egy újdonságnak számító kft. résztulajdonosa lett. Röpke idő múlva, ezerkilencszázkilencvenben önállósította magát.

Az évtized elején tehát új korszak kezdődött életében. A családi vállalkozás korszaka. Kihívásoknak kellett és kell eleget tennie. Az eltelt nyolc év alatt sokat változott kis hazánk építőipara. E családi vállalkozás talpon maradt, fejlődött, gyarapodott, a család javára, a megye, az ország hasznára. Lukács úr felhasználta sokféle tapasztalatát, előtérbe helyezte a minőséget, a határidőket, így aztán elterjedt a jó híre. Többen ismét megrendeléssel látták el. A jó értelemben vett személyes kapcsolatainak is hasznát vette és hasznát veszi. Nagy dolog, hogy a Kalevala évente átlagosan negyvenöt-ötven embernek ad munkát és kenyeret. Köszönhető ez a szakértelemnek, a megbízhatóságnak és annak, hogy számos versenytárgyalást sikerült megnyerni.

Hol is rakta le a cég a névjegyét? Nos, megyénk gazdaságilag egyik legstabilabb cége a Várda Drink. E híres cégnek sokat dolgoztak megyénkben, a megrendelők elégedettek voltak a végzett munkával. Budapesten a várdai cég kereskedelmi központot épített ki a Kalevala közreműködésével. A főváros kiemelt helyén, a híres Váci utcában egy háromszintes épületre egy cég újabb három szintet épített irodaházaknak (ott valószínű a világhírű Lufthansa Légitársaság is bérel majd irodákat). Az emeletráépítéssel a Kalevalát bízták meg. A Balaton mellett, Szigligeten gyermektábort épített a nyíregyházi kft. Mostanában Ramocsaházán, Vasmegyeren és Tiszatelken iskolát épít a cég. A Sóstó partján pedig üdülő épül a Kalevalások keze munkája nyomán, külföldi vendégeknek is.

Lukács úr felesége mérlegképes könyvelő, a családi vállalkozásban kamatoztatja tudását. A két fiuk az ÉVISZ-ben szerzett magasépítő technikusi bizonyítványt, mindketten a családi vállalkozást építik majd tovább…

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1998.)