Nyírbátor

A megyei tejtermelési „versenyt” magasan vezeti a Bátorcoop Szövetkezet. Az országos tejtermelési listán az előkelő hatodik helyen állnak a nyírbátoriak. A szövetkezet egységei vállalkozói érdekeltségre alapozott átalányelszámolási rendszerben működnek, ez a rendszer több évvel ezelőtt országos modellé vált. Szerte a hazában több mint 160 szövetkezet és vállalat vásárolta meg és működteti ezt a rendszert. E könyvrészlet elején az országos sikerek mellett egy helyi is feljegyezhető a történelemből: valaha az egyik évben a szomszédos és egyesülésre szánt nyírvasvári téesz 17 millió forint veszteséggel zárta az évet. Két röpke év után a főkönyv már 10 millió forint nyereséget mutatott. Mind az országos, mind a helyi siker kollektív munka eredménye, de az igazi sikerkovács dr. Petis Mihály, a szövetkezet elnöke.

A dicső múltnál keveset időzzünk, de örökítsük meg a jövőnek, hogy a híres Új Barázda Tsz nyomdokain ment és megy tovább más formában a Bátorcoop Szövetkezet. Valaha a téesz − az egyesítések után − tízezer hektárnyi területen gazdálkodott és számos melléküzemága volt. Az akkori állami és szakmai vezetők több fényes kitüntetéssel ismerték el a téesz áldásos tevékenységét. Itt is sikerkovács volt Petis Mihály, akinek ez az első munkahelye, pedig már megette a kenyere javát. Nyírvasváriban az említett két év alatt ő volt az elnök, irányítása alatt csináltak a mínuszból pluszt. Feljegyezhető, hogy Bátorliget és Terem téesze is ide, Nyírbátorba egyesült, stílusosan szólva beszántották ezeket a gazdasági nehézségekkel küzdő téeszeket az Új Barázdába.

Gazdálkodási kényszerből született az új gazdasági szisztéma, amely országos modellé vált (Ezt a Nyírbátorban jól bevált módszert dolgozta fel a doktori disszertációjának megírásakor). A rendszerváltás után, a privatizáció idején a tagság három lehetőség közül választhatott, nem volt semmi kényszerintézkedés, bár egyfajta feszültség, néhány kisebb konfliktus itt is akadt. A közgyűlés végül úgy határozott, hogy alakuljon meg a Bátorcoop Szövetkezet a kft.-kre épülve. Valamennyi kft.-ben többségi tulajdonos volt a szövetkezet − most is az. Jelenleg tizenkét kft. működik a szövetkezetben. A kft.-k szakosodtak, koncentrálódtak.

A Bátortrade Kft. szakosított telepén majdnem kétezer szarvasmarha van, a tehenek átlagos tejtermelése évente 8500 liter. Van olyan tehén, amelynek tőgyéről naponta 50-60 liter tej csurran édesen! E telep vezetője Némethné Csiszár Márta takarmányozási szakmérnök (Valamennyi munkahelyen jó szakemberekkel van körülvéve az elnök). A Bátortrade komplett mezőgazdasággal foglalkozik. A szövetkezetnek most „csak” háromezer hektár földje van, 2 ezer hektár szántó, a többi erdő és legelő.

 Az Agronyír Kft. koordináló szerepet tölt be, itt ágazatvezető az igen aktív Varga József, akinek az irányításával lucernalisztet előállító üzemrészt hoznak létre az őszi hónapokig.

A Szárnyaskombi Kft. brojlercsirke- neveléssel foglalkozik, amerikai módszert alkalmazva. Idén egy 130×12 méteres csirkenevelő üzemrész épült, így jövőre már akár egymillió szárnyas is mehet innen a fogyasztók asztalára.

A Bátortrans Kft. több mint száz korszerű kamionnal hazai és nemzetközi szállítási-szállítmányozási tevékenységet folytat.

Az Agroliget és a Devlon Kft. építőipari tevékenységet folytat. A magas- és mélyépítési munkákhoz jók a személyi és technikai feltételek. S nemcsak mezőgazdasági beruházások kivitelezésén dolgoznak, az önkormányzatoknak is végeznek építőipari kivitelezéseket.

Ezekhez a munkákhoz jó hátteret biztosít az építőanyagbolt, a betonüzem és a fűrészüzem. Az éltető, az emberi táplálkozáshoz elengedhetetlen fehér folyadék, a tej nagy mennyiségben kerül innen a fogyasztókhoz. A kitűnő tejhozam annak is köszönhető, hogy jó minőségű lucernát termelnek a környéken. Ezek a tehenek a lucernát szívesen, jóízűen eszik és remekül hasznosítják. A szövetkezetben a kukoricatermelésnek már hagyományai vannak, a zabtermelést idén kezdték el. A saját takarmánykeverő üzemet most bővítik.

A jól menő szövetkezet elnöke a közeli faluban, Nyírderzsen született, ott, ahol a kövesút véget ér. Heten voltak, most is heten vannak testvérek. Nyírbátorban érettségizett, aztán a Debreceni Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát. A doktori disszertációját is itt védte meg. Agrárközgazdász.

A felesége ügyvéd. A lányuk a pesti jogi egyetem hallgatója, a család büszkesége, mert kitűnő tanuló és több idegen nyelven beszél, nemzetközi jogász szeretne lenni.

A szövetkezetnek van saját vadásztársasága és halastava. A tó partjára idén vadkacsát telepítettek. Dr. Petis Mihály a sokrétű, felelősségteljes munkája után családi körben kapcsolódik ki, és ebben a csodaszép természeti környezetben.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1998.)