Dr. Ináncsy Miklós

 A Budapesti Húsnagykereskedelmi Közös Vállalat vezérigazgatója

szszb_33_es_dr_inancsi_miklos_1000.jpg „Az árok szélétől tarts távolságot az utadon, legalább másfél métert, mert ha belecsúszol sárosan mászol ki! Édesapámnak ezt az intelmét tartottam szem előtt, egész pályafutásom során. Inkább beértem mindig kisebb haszonnal, de kockáztatni is kevesebbet kockáztattam.” A cég soroksári úti telephelye vezérigazgatói irodájában beszélgetünk, ott idézi a hasznosnak bizonyult szavakat. A helyiség miliőjét míves faragású bútorok, a mezőgazdaság világát megidéző szobrok, kisplasztikák teszik meghitté és otthonossá vendégnek és vendéglátónak egyaránt. A régmúlt időkre egy szép festmény emlékeztet: vasalt fakerekű ekét ábrázol, elé fogott igavonó tehenekkel.

A földművelésnek ez a módja még élő múlt volt, amikor Ináncsy Miklós Szamossályiban 1950-ben megszületett. A következő fél évszázad viszont a magyar mezőgazdaság rohamos fejlődését hozta. A tizennyolc éves fiatalember pályaválasztása azt jelentette, hogy életpályája része lett ennek a folyamatnak. A mátészalkai Baross László Mezőgazdasági Technikum kiváló alapot adott ahhoz, hogy az otthonról hozott, akkor még életformát jelentő falusi paraszti kultúra magas szakmai szintre fejlődjön, és alapjává váljon a későbbi felsőfokú tanulmányoknak a Debreceni Agrártudományi Egyetemen.

Az ifjú mérnök tettvágya és energiája szülőföldjén várt kibontakozásra. Az egyetem elvégzése utána a cégénydányádi Almáskert Tsz gyakornoka lett. Nagyon hamar szembesült azzal, hogy ebben a “kibontakozásban” elég lassú tempóra van kilátás, meg sem közelíti azt, amire képesnek érzi magát. Szerencséjére a környékbeli mezőgazdasági nagyüzemek vezetői meglátják benne a tulajdonságokat, amelyekért érdemes “elcsábítani”, így újabb és újabb kihívásoknak tehet eleget. Előbb Pátyodra, majd Ökörítófülpösre vezetett útja, 1976-ban pedig már újra Cégánydányádon találja magát. A tsz-ben, melyhez Szamosujlak, és szomszédos Gyügye is hozzá tartozott. Elnökké választották. Nagy tisztesség volt ez akkoriban, de még nagyobb felelősség.

A diploma átvétele óta eltelt idő, és a megtett életút próbája volt az iskolában megszerzett ismereteknek és a való élethez alkalmazkodni tudásnak. Filmforgatókönyvek megirígyelhetnék a Szovjetúnióba irányuló almaexport Tuzséron megélt kalandjait, az ott elért sikerek elismerést keltettek és “természetesen” irigységet. Ez a két egymással ellentétes érzemény végigkíséri életét. Reputációja emelkedik a tagság, az emberek körében, akikkel a hajnali munkakezdésnél kezet fog, akikkel szót ért, akik kedvelik. Féltékenységét néhány feljebbvalója nem is titkolja. Felszikrázó indulatokra emlékezik – ma már mosolyogva. Egy Miklós-napi koccintgatós köszöntésre gyakornok korában, ahol az elnök a foga kiverésével fenyegette meg. Én erősebb vagyok, és én verem ki a tied – dördült el az öntudatos válasz. A ma is sportos testalkatú erőteljes felépítésű Ináncsy Miklós valószínűleg most is így vágna vissza, és éppúgy komolyan gondolná.

Elnökként megtalálta a helyét az Almáskert Termelőszövetkezetben. 1980-ra már a járás legjobb gazdaságai között tartották számon. Ekkor azonban újabb fejezet kezdődött az életében. A szabolcs-szatmár-bereg megyei Húsipari Vállalathoz hívták kereskedelmi és felvásárlási  igazgatóhelyettesnek. A járási pártvezetés, amelynek akkoriban szava volt az ilyen váltásokban, nehezen engedte el, de volt egy nagyon hatásos érv: a nagy állattartó szatmári vidéknek sokkal hasznosabb, ha egy onnan származó emberhez tartozik a felvásárlás. Az új helyen újfajta szakmai feladatok vártak rá, és nem hiányoztak az ármánykodások sem. Az ilyesféle akadályok leküzdésében otthon már hasznos tapasztalatokkal vértezte fel magát Ináncsy Miklós. A bevezetőben említett atyai intelem pedig megvédte a gáncsoskodóktól. Nyíregyházán bebizonyította, hogy nem csak tsz vezetőként sikeres, hanem a vállalati szférában is megállja a helyét. A Húsipari Tröszt a problémákkal küzdő szekszárdi társvállalalatnál talál új feladatot számára. 1986 őszén a Húsipari Tröszt felvezényelte a Budapesti Hús-nagykereskedelmi Vállalathoz igazgatói biztosnak. A rá következő évben pedig a frissen gründolt Budapesti Húsnagykereskedelmi Közös Vállalat vezérigazgatójává választják. A “szatmári legény” rövid úton rendet vág a magukat dörzsöltnek gondoló vállalati szarkák között. Megtalálja a helyét a főváros vezető értelmiségi rétegében. Ináncsy Miklós mindemellett szülőfalujában is gazdálkodik közel 400 hektár földön, mely a család tulajdonát képezi. Ezen kívül szállodái vannak Hajdúszoboszlón, melyeket a családja irányít.  Tokajhegyalján Szerencs, Rátka környékén borászata is van, és bor nagykereskedéssel is foglalkoznak, melynek lerakata Budapesten van.

A rendszerváltás után az egymás után csődbe menő megyei Húsipari Vállalatoktól a közös vállalat üzeletrészeit az öt százalékban szintén tulajdonos Ináncsy Miklós kft-je vásárolta meg a csődbiztosoktól, és egyedüli tulajdonossá vált. “Az áfacsaló kiscégekkel nem láttam értelmét versenyezni” avat be a prózai okba amiért lassan beszüntette tevékenységét a nagy múltú cég. Dr. Ináncsy Miklós nem hagyja el az üzleti életet.  A folytatás: ingatlanfejlesztés az egykori telephelyen Allure Residence néven. A történelmi múltú nemesi familiához tartozás tartást ad, kötelez. Büszkén áll meg családi címerük alatt.

Szerző: 2018. 01. 17.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló