Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Bíró Ferenc
Nyugalmazott iskolaigazgató,
Szamossályi
Úgy háromszázan élnek Hermánszegen, köztük Bíró Ferenc tanár úr és családja. Bajban van a krónikás, amikor a községbeni helyét igyekszik megfogalmazni. A Szamossályival közös körzeti iskola igazgatójaként ment nyugdíjba, de ezt követően még Hermánszeg polgármestere volt. Ugyanakkor az egész szatmári térségért munkálkodott, munkálkodik.
Hermánszegen született 1929 nyarán. Szülei a mezőgazdaságból tartották el a családot, a három gyereket, akik közül már csak ő él. Az elemi iskolából a közeli Szatmárnémeti gimnáziumába vezetett útja. Ide Jánkmajtison keresztül, vonattal kellett utaznia. A II. világháború beleszólt az akkori korosztály életébe. Mátészalka, Nyírbátor, Nagykálló volt egy-egy állomás, majd a debreceni tanítóképző. Egy olyan szatmári fiúnak, aki hangszeres muzsikát, szolfézst korábban nem tanult, komoly gondot jelentett a felvétel, illetve a helytállás. 1951-ben tanítói oklevéllel a kezében az egri tanárképző főiskola biológia–testnevelés szakára jelentkezett. Végül egy másik szakpáron tanulhatott volna: ének-zene–testnevelés szakon.
Talán érthető, hogy amikor a járási székhely, Csenger, illetékesei arra kérték, jöjjön tanítani, engedett a rábeszélésnek. Tyukod-Újtelepen lett tanító.
– Egy uradalmi magtárból alakítottak ki helyiséget számunkra, a helyi pásztorral – emlékezik. Rövid idő múlva az egyik lakó – akinek már nem volt iskolás gyereke – befogadott, s így két évig volt helyem, nyugodtan taníthattam. Bizonyára tovább is maradt volna Újtelepen, de a járási vezetők úgy vélték, hogy Szamosbecsen van rá nagyobb szükség. 1953-tól a felső tagozatban lett afféle mindenes, majd az iskola vezetésében számítottak rá, huszonévesen igazgató lett. A szülők Hermánszegen éltek, állandóan szorgalmazták hazaköltözését. Már a munkahely sem volt akadály, mivel a szomszédos Szamossályi iskolájában fogadták, így az 1956/57-es tanévet már Szamossályiban kezdte. Két év után otthagyta Szamosbecsen szolgálati lakását, s hazaköltöztek a szülőkhöz. Adódott olyan lehetőség, hogy iskolai érdekből elvégezhette a politechnika szakot, levelező tagozaton. Így természetesnek tűnt, hogy ezt a tárgyat tanította, persze a magyart is, meg amit kellett.
– Számítottak rám az ének oktatásban is. A hatvanas évektől kezdve a dalnak, az éneknek nagy szerepe volt mindennapjainkban – gondolva az ifjúsági mozgalomra. Magam is közreműködtem a különböző kirándulások, kulturális programok, helyi ünnepségek szervezésében. Bizonyára az oktató-nevelő illetve kulturális munkában elért sikereket méltányolták a vezetők, amikor az árvízi eseményeket követően megbíztak Szamossályi általános iskolájának vezetésével.
Negyedszázada még évfolyamonként 2 osztályt tudtak indítani, mostanra azonban nagyon lecsökkent a létszám. Ez összefügg azzal, hogy a megélhetési lehetőség nem a legbiztosabb a térségben. Más is változott Bíró Ferenc életében, ugyanis elvált első feleségétől. Megismerkedett a panyolai Koncz Borbála óvónővel. Egy kicsit már nehezebben ment a „döntés”, mint évtizedekkel korábban. Segítette a kapcsolat erősödését, amikor a jánkmajtisi óvodába került az „óvó néni”. A kapcsolatból házasság lett, s 1985-ben megszületett fiuk, aki ugyancsak édesapja nevét viseli.
– Minden Szamossályihoz kötött bennünket. Feleségem ott lett az óvoda vezetője, fiunk ott járt általános iskolába. Jól tanult, több területen sikeresen szerepelt. Munkámat, munkánkat megbecsülték. 1989-ben, 60 évesen, úgy mehettem nyugdíjba, hogy nem hagytam zűrzavart magam mögött.
Az az igazság, hogy a hermánszegieknek megnyugvást jelentett, hogy nyugdíjas lett, s így nem térhetett ki a falubeliek kérése elől, s ő lett a kis falu első polgármestere. Ugyanolyan lelkesen látott hozzá a munkához, mint annak idején tette ezt pedagógusként. Akik megfordulnak a településen, arról győződhetnek meg, hogy ez a kis község ugyanolyan komfortos település, mint a közeli nagyok. Egyetértésben dolgozott a falubeliekkel, s arra is volt gondja s ideje, hogy folyamatosan alakítsa a „kiszemelt” utódot, mintegy felkészítve a folytatásra. Villany víz, gáz, telefon, portalanított utak, polgármesteri hivatal, rendezett közállapotok – a hagyaték. Több sikeres pályázat, zöldség-gyümölcstermelési és értékesítési próbálkozások jelzik: a jövőre is gondolt, amikor végképp nyugdíjba vonult.
Mindenki „Feri bácsi”-ja. Túl a hetvenen, fiatalosan, telve tervekkel, elképzelésekkel. Fiuk debreceni refis. Bírta a terhelést. A hermánszegi portán illetve a birtokon gazdálkodnak több-kevesebb eredménnyel. Ma is sokat adnak a szavára. Szamossályiban és Hermánszegen, de a szatmári térségben is köztiszteletnek örvend, ő pedig ott segít mindenkinek, ahol csak tud. Boldog ember, s még egészségügyi gondjai sincsenek.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)
Hasonló
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése