Nyíregyháza

Európa legnagyobb KGST piaca található Nyíregyházán. Oroszok, ukránok, lengyelek, románok, törökök, kínaiak, szlovákok és természetesen magyarok adnak randevút egymásnak kora hajnaltól késő délutánig. Talán ez az egyetlen intézmény, ahol a szóhasználat megőrizte a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa nevet. Mint a történelemből tudjuk, a KGST igen fontos szerepet töltött be a szocialista országok gazdasági együttműködésében. Amikor leomlott a berlini fal, és búcsút intettünk a szocializmusnak, újabb kori népvándorlás kezdődött. A hazánktól keletre fekvő országokból a szegényebb körülmények közt élő népek felkerekedtek, és hazánkban igyekeztek eladni a náluk kapható árucikkeket. Teszenyi József vásártérvezetőnek igen sok munkájába és idejébe került, hogy ezt a sokezres forgalmat levezényelje és a piac működését megszervezze.

Mára elmondhatja, a feladatot teljesítette, és zökkenőmentesen működik a piac. A szomszédos Zemplén megyei Semjénben született Teszenyi József 1943. november 5-én. Édesanyja, Géresi Margit, édesapja, Teszenyi József kőműves volt. Felesége, Sipos Gizella, adminisztrátor. Házasságukból két gyermek született: Eleonóra magyar– angol szakon végzett Debrecenben, Angliába ment férjhez, és ott tanít. A fiuk, Attila, szintén tanár, emellett természetvédelmi szakmérnök, Veresegyházán él a családjával.

Kereskedő iskolát végzett Tokajban, majd a nyíregyházi Kossuth-gimnáziumban érettségizett Teszenyi József. Elvégezte a boltvezetői iskolát, és megszerezte a felsőfokú áruforgalmi végzettséget is. Szinte hihetetlen, de már tizenhárom és fél éves korában a pult mögött állt. Ki tudja, hogy alakult volna az élete, ha a sárospataki gimnáziumban kezdte volna el tanulmányait, ahová azonnal fölvették. A szülei azonban biztosabbnak látták a kereskedő iskolát, és megtudták, hogy a ricsei ÁFÉSZ boltostanulókat vesz fel. Így aztán teljesen másként kezdődött a fiatalember élete. Tizenkilenc évesen már boltvezetőként dolgozott, amikor bevonult katonának. A sorkatonai szolgálat után Cigándon őt nevezték ki az áruház vezetőjének.

Harmincnégy éve költözött Nyíregyházára, és előbb a Nyíregyházi Főiskola tangazdasági gondnoka, majd az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat vásározó kereskedője lett. 1983-ban közterület-felügyelőként egyre fontosabb feladatokat kapott. Az akkori tanács létrehozta a piac- és vásárgazdálkodási irodát, és Teszenyi József lett a helyettes vezető. Amikor 1989-ben a Shell bejött Magyarországra, és megnyitotta Nyíregyházán a megye első benzinkútját, Teszenyi Józsefet kérték fel a Shell áruház vezetésére. 1991. március 15-étől pedig ő vezeti a nyíregyházi vásárteret. Tizennyolc alkalmazottal oldják meg a helypénzszedéstől a műszaki feltételek biztosításáig a zökkenőmentes piacszervezés feladatait. Egy átlagos napon 2–3 ezren fordulnak meg a piacon, hétvégeken nem ritka a 12–13 ezer vevő sem. Amikor 1993-ban az orosz–ukrán forgalom szinte egyik napról a másikra ugrásszerűen megnőtt, minden korábbinál többet kellett tenni a piac szervezett működtetéséért. A közel 200 éve folyamatosan megrendezésre kerülő állatvásár mellett műszaki cikkeket, ruhaneműt, autót, használt cikkeket kínáltak ezen a területen. A nagybani zöldség-gyümölcs piacot is a vásártéren rendezik meg. Nem túlzás, de legalább 20–30 ezer féle árut lehet itt kapni. Viccesen azt mondják, ha zöld nyulat akarsz kapni, amelynek a bal füle sárga, nyugodtan keress a nyíregyházi piacon, mert találsz ilyet.

A piacolás életforma. Általában a nagymamák, a fiatal házasok, és a kispénzű családok jönnek ide egy-egy alkalmi vétel kedvéért. Teszenyi József szerint azonban megfordulnak itt főorvosok, jogászok, magas rangú hivatalnokok. Ők is örülnek a megtakarításnak, hiszen a városban szokásos árak töredékéért lehet itt vásárolni. S hogy mennyire életforma, bizonyítja ezt a külföldiek példája. Amikor még papírbódékat állítottak fel maguknak a külföldiek, az éjszakákat is sokan itt töltötték. Az egyik román asszony a piacon hozta világra a gyermekét. Ma már sokkal kulturáltabb körülmények fogadják a külföldi és a hazai piacolókat. Igaz, az első 4–5 évben nehéz volt rendet tartani, de mára olajozottan működik a kereskedés. Nagyon gyakran éjjel fél egykor már elkezdődött a munkanap Teszenyi Józsefnek.

Még 1989-ben mindössze 178 vásározó kereskedő jelentette be a működési szándékát náluk, ma 1000 felett van ez a létszám. Ahogy a nagyvállalatok megszűntek és az elbocsátott dolgozók egy része kényszervállalkozásba fogott, ugrásszerűen megnőtt a kereskedők száma. Köztük is elkezdődött egy átrendeződés, jó páran kinőtték magukat. Néhányan saját termelőcéget hoztak létre, és ők gyártották a „káposztás pulóverektől” a kötött áruig a dömping holmik nagy részét.

Szabadidejében kertészkedni szeret, és lassan a főállású nagyapa szerepére készül Teszenyi József.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 14. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)