Gégény

Csendes, szimpatikus település Gégény. A faluközpont az iskolával, az óvodával, a községházával, a gyógyszertárral és az emlékparkkal vonzónak tűnik. Tavacskák, mélyebb területek ölelik körül a falut, ez a vidék jó életteret biztosít a vízimadaraknak. A gólyák, a védett madarak gyakran csapatostól vonulnak. Gégény közúton több irányból is megközelíthető, de a települést a Záhony–Hegyeshalom közti vasútvonal kapcsolja be igazán Európa vérkeringésébe. A kétezer-egyszázharmincegy lelkes községet jelentős részben rátermett nők irányítják. A polgármester Tenkely Józsefné.

A polgármester asszony 2000 júliusának végén újságírókat várt, s nyilatkozatára írásban is felkészült. A figyelemre méltó nyilatkozatot a megyénket bemutató könyvsorozatban is közzétesszük:

„Az anyagi nehézségek ellenére szépül, fejlődik Gégény. Nádas, vizenyős a gégényi határ jelentős része, csakúgy, mint a Rétköz többi településén. A kárt szenvedett emberek nemrég támogatást kaptak. A helyi önkormányzat pályázati pénzek felhasználásával akar egyet lendíteni a fejlődés kerekén.

A témáról beszélgettünk Tenkely Józsefné polgármesterrel. Elmondta, hogy az önkormányzat idén 161 millió forint működési költségvetésből gazdálkodik. A település a hátrányos helyzetű kategóriába tartozik, mivel itt a munkanélküliség az országos átlag kétszeresét is meghaladja. Évek óta forráshiányos a költségvetés. A forráshiány enyhítésére az úgynevezett «Önhiki» (önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzat) pályázat nyújt nélkülözhetetlen segítséget.

Az életveszélyessé vált tantermek kiváltására benyújtott pályázattal, területfejlesztési támogatással és minimális saját erővel sikerült olyan oktatási centrumot kialakítani, ahol magas színvonalú az oktatás. Az új, Gárdonyi Géza nevét viselő általános iskolát Jeney Lajos Ybl-díjas építész tervezte. A mutatós, több funkciós iskolában már író-olvasó találkozóra, különböző kulturális rendezvényekre is sor került. A nyári szünetben a közintézményekben folynak a karbantartási, felújítási munkálatok közhasznú munkások bevonásával. Éves átlagban 45–60 közhasznú munkást foglalkoztat az önkormányzat.

A közhasznú munkások is részt vesznek a község szépítésében, virágosításában, parkosításában. Az önkormányzat idén is benevezett az országos falu-és városszépítő versenyre. A vízelvezető árkok tisztításánál, a fűnyírásnál is igénybe veszik a nemrég vásárolt kistraktort. Az eredmények közé sorolható még, hogy megoldották a szervezett szemétszállítást, és felújították a belvízkárt szenvedett községházát. A tervekről ezt mondta a polgármester asszony:

– Tornaterem hiánya miatt a kultúrházban tartanak testnevelési órákat. Újabb pályázatot adtunk be iskolai tornaterem építésére. A terveink közt szerepel szolgáltatóház és piaccsarnok megépítése is. A szennyvízhálózat kiépítését is szeretnénk elérni, a harminc éve épült belvízelvezető csatornahálózat felújítására, bővítésére is sort kerítünk. Hátrányunkat pályázati pénzek optimális felhasználásával igyekszünk behozni.”

Sok minden kimaradt az írásos nyilatkozatból. Ezekről a helyszíneken és a szóbeli tájékoztatókon győződhetett meg a tollforgató. Mindenek előtt érdekességként említjük a nőies vezetést. A falu jegyzője Joó Lászlóné, a gyógyszertárat dr. Kiss Endréné vezeti. A kilenc önkormányzati képviselő közül öt nő: Jármi Sándorné, Kőrösi Gézáné, Mártha Gézáné, Plósz Andrásné és Sebestyénné dr. Metzinger Mária.

Az idézőjelbe tett nyilatkozat kiegészíthető azzal, hogy az itteniek többsége a mezőgazdaságból él. Két nagyobb mellett több közepes és még több kicsi mezőgazdasági vállalkozó van itt. Ami az ipart illeti: a német–holland–magyar érdekeltségű kft. kávéfeldolgozással foglalkozik, van itt egy kis varroda, az önkormányzat épületében egy kft. nem kevesebb mint nyolcvan csökkent munkaképességű embert foglalkoztat. Utóbbiak különböző könnyűipari termékeket állítanak elő. Felújították a református templomot. Megújult, megszépült a gyermekintézmény, amely a Napsugár Óvoda nevet vette fel, az óvoda vezetője Mártháné Láczay Márta.

A község krónikájában többek közt ez áll: „Írásos emlékek csak a XIII. századból maradtak fenn, régészeti leletek tanúsága szerint itt az ember évezredekkel ezelőtt megtelepedett. A községet régen mocsárvilág vette körül. 1910-ben már 1500 lakosa volt Gégénynek. Az elmúlt 15–20 évben több jelentős épülettel gazdagodott Gégény.”

Tenkely Józsefné a demecseri gimnáziumban és a nyíregyházi pénzügyi szakközépiskolában szerzett ismereteket, többek közt képesített könyvelő. Önképzéssel sokat tanult, illetve tanul. A nyírbogdányi kőolajipari üzemben szerzett tapasztalatokat, 1971 óta dolgozik a gégényi közigazgatásban, 1992-től polgármester. Férje a nyírbogdányi gyártelepen diszpécser. A lánya óvónő, a fia a biztonsági őrök csoportvezetője. Két kis unokát is a keblére ölelhet.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)