Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Lipők Sándor
Polgármester,
Kemecse
Régi álma teljesült a kemecseieknek 2005. augusztus 20-án: a település végre megkapta a városi rangot. Lipők Sándor polgármester irányításával hosszú évek óta pályázott a több mint ötezer lakost számláló település a városi címre, de úgy látszik, csak mostanra érett be a fáradozás. A megyeszékhelytől mindössze 15 kilométerre fekvő Kemecse a Nyírség és a Rétköz határán fekszik. Innen három ország, Ukrajna, Szlovákia és Románia is elérhető 80 kilométeres út megtétele után. A kistérség egyik legdinamikusabban fejlődő települése. A népességnövekedést a természetes szaporodás aránya és a fogyás aránya, valamint a betelepedők száma jelzi. Egyrészt a külföldiek is szívesen választják lakhelyül Kemecsét, másrészt a Nyíregyházáról kiköltözők is örömmel jönnek. Vonzza őket a kiépített infrastruktúra és az olcsóbb ingatlanárak. Sokan járnak be dolgozni a közeli nagyvárosba, viszont élvezhetik itt a városi szintű szolgáltatásokat.
A krónikák tanúsága szerint 1222-ben Kemesa alakban fordul elő a település neve a Váradi Regestrumban. Kemecsei Mihályról, az első ismertebb család akkor közismert személyiségéről kapta a város a nevét. Még a pápai adószedők is eljutottak ide 1332 és 1335 között, s a beszedett adó mértékéből lehet következtetni a település nagyságára.
Harcoltak a török, a tatár ellen, megérintette a falut az 1848-as forradalom szele. Még a leggazdagabb helybeli, Répási Mihály honvéd tábornok, Krasznay Péter honvéd hadnagy és a földesúr Borbély Gáspár, későbbi kemecsei főszolgabíró is részt vett a harcokban. A városavató ünnepségen Lipők Sándor polgármester a múlt idézése mellett az elmúlt évek összefogásáról beszélt. Arról, hogy a kemecseiek mindig is magukénak érezték a települést, itt természetes az utak, a járdák tisztán tartása, a virágosítás, a házak karbantartása, festése.
A megélhetést korábban a termelőszövetkezet és az állami gazdaság nyújtotta. A szarvasmarha tenyésztése országosan is szép eredményt hozott. Az 1980-as évek végén az állami gazdaságon belül melléküzemágként jött létre az almatároló, a műanyagüzem és a fémforgácsoló üzem. Ma is meghatározó a mezőgazdaság. A Farmtej Kft. fő profilja a szarvasmarha-tenyésztés, tejfeldolgozás, csomagolás és értékesítés. A Zöld Bárók Kft. 2700 hektár földet művel, valamint 500 hektáron a kistermelőknek nyújt szolgáltatást. Fő tevékenysége a búza, kukorica, napraforgó termesztése, erdészeti és fafeldolgozó tevékenység, az alma és a paradicsom termesztése. Tervezik egy paradicsom feldolgozó üzem és egy almasűrítő üzem létesítését.
A közlekedésre mindig nagy gondot fordítottak. Itt halad el hazánk egyik legfontosabb vasútvonala. Naponta 23 buszpár indul a közeli Nyíregyházára, Nagyhalászba, Kótajba, Tiszarádra, Vasmegyerre. Oktatási intézményekkel jól ellátott az ifjú város, az iskola nemcsak külsejében újult meg, hanem évek óta magas szintű oktatás helyszíne. Ezt jelzi, hogy évtizedek óta gyakorlóhelye a Nyíregyházi Főiskolának. Népszerű a számítógépes oktatás, a gyerekek három felekezet hitoktatása közül választhatnak. Őrzik a múlt hagyományait, tárgyi és szellemi örökségét a néprajzi gyűjtemény keretében. Könyv formájában is megörökítették Kemecse kincseit. A gyógyítás színvonalát jelzi, hogy még Nyíregyházáról is gyakran jöttek ki a helyi szülőotthonba világra hozni a gyermeküket az asszonyok. Gyógyszertárral pedig 1895 óta rendelkeznek. Fogorvos, gyermekorvos és újabban mentőállomás segíti és egészíti ki a családorvosi ellátást.
Lipők Sándor, aki itt született 1969. január 12-én Sóvári Gizella és néhai Lipők Sándor fiaként, arra büszke, hogy sok év küzdelme, szorgos településfejlesztése érett be most, amikor a második ciklusban őt választották meg a település első emberének. 2000-ben ugyanis lemondott az előző polgármester, és előbb megbízottként, majd az időközi választás eredményeként Lipők Sándor kapott bizalmat a helybeliektől. 2002-ben pedig három induló jelölt közül ismét ő lett a polgármester. Mint mondja, a képviselő-testület tagjait – bár gyakran a késő estébe nyúlóan vitáznak – a jobbítás szándéka vezérli, az, hogy miként lehet Kemecse fejlesztését gyorsítani. Hírük a nagyvilágba is eljut az informatika révén: Kemecse.hu címen a világhálón is elérhetők. Aktívak a civil szervezetek, mert magukénak érzik a várost. Többen kaptak a közösségi tevékenységükért az önkormányzat által alapított kitüntetést, a városavatón a polgármester vehette át a Kemecséért elnevezésű elismerést. A díszpolgári címet Smid Józsefné nyerte el. A polgármester meggyőződéssel állítja, lokálpatrióta érzéseket táplál immár szülővárosa iránt. Annak örül, ha tehet valamit a település fejlesztéséért. Reméli, hogy gyermekei, Zoltán és Anna is, felnőve hasonlóan gondolkodnak életük, gyermekkoruk meghatározó színteréről.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)
Hasonló
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése