Kemecse

Tiszadadát a XIII. században Terra-Dada néven ismerték. A földművelés e térségben meghálálta a kétkezi munkát. Dr. Pásztor Benjámin Tiszadadán született 1934-ben. Úgy ismeri gyermekkora óta e tájat, mint a tenyerét.

Az Andrássyak léte Tiszadobon hatással volt a környező falvakra. Nem csak fizikai munkával lehetett náluk kenyeret keresni, hanem értelmesebb emberek különféle beosztásba kerülhettek a kastély területén. Így lehetett Mészáros Benjámin nagyapa kulcsárnok az Andrássyaknál − emlékszik az unoka, dr. Pásztor Benjámin.

Édesapját Pásztor Albertnek hívták, ki jógazda családban született. Feleségül kérte Mészáros Zsófiát. Házasságukból két fiú született, Albert és Benjámin.

A felvilágosult szülők hittek a föld eltartó képességében, de azt is tapasztalták, ha továbbtanulnak, még könnyebben élhetnek.

Albert bányamérnök lett Ormosbányán. Merész pályaválasztás volt egy sík vidéken született gyermeknek. Nem bánta meg. Családot alapított és egy fiuk, Albert született.

Benjáminhoz a mezőgazdaságon és az állattenyésztésen túl az állatok betegsége és gyógyítása állt igazán közel. Pásztor Benjámin mire az ötödik osztályt elérte, a második világháború befejeződött. Új oktatási formát vezettek be, a nyolcosztályos általános iskolát. Így történt, hogy ezért kétszer járta az ötödik osztályt. Egy évet már késett. A nyolc osztály után ismét kimaradt egy év. Végül Nyíregyházán, a Kossuth Lajos Gimnáziumban tette le az érettségit.

Egyetemre sem került be simán. A katonaság újra késleltette a tanulásban. Szívós kitartással csak az állatorvosi pályára összpontosított. Végre sikerült! Igaz, akkor lett elsőéves, mikor azonos korú társai éppen végeztek. Lelkesedése lendítette, és érettebb fejjel, több tapasztalással kezdte meg tanulmányait.

Emlékszik a felvételi vizsgájára?

„Mintha ma lett volna” − válaszolt. A bizottság sokoldalú kérdése után egy gyakorlati kérdést, a szappanfőzést kérdezték utoljára.

A kémiai folyamatokat a táblán kellett levezetni. Biztosan édesanyja is megdicsérte volna, ahogy elmondta a tőle látott munkafolyamatot. A folyosón elmesélte a felvételi kérdéseit társainak, elköszönt, mert úgy érezte, hogy ez az utolsó tétel csak mentőkérdés lehetett. Nem is gondolt a másnap folytatandó felvételire. Egyszer csak nyílik az ajtó és utoléri a bizottság egyik tagja, aki lelkesen gratulált.

„Biztos lehetsz, mert a bizottság dicsér, hogy milyen gyakorlatias vagy!” Madarat lehetett volna vele fogatni. Megbecsülte a lehetőséget, szorgalmasan tanult, és ezerkilencszázhatvanháromban állatorvosi diplomáját kézhez kapta. Tiszavasváriban kapott állást, majd a Kemecsei Állami Gazdaságba helyezték. A gazdaságból körzetbe került. A háztájiban a fellelhető állatok mind megtalálhatók, míg a gazdaságok specializálódtak.

A fejlődés így a körzetben jobban biztosított, és érzékenyebb a veszteség. Itt egy tehén, egy ló, egy sertés elhullása a szegénységbe vihette a családot. De ha ezt egy állatorvos gondos gyógyító munkája megmenti, akkor az örömöt, a boldogságot adta vissza a családnak. A visszajelzés, az őszinte köszönet néha többet ért, mint a kezelési díj. Jelenleg is négy község tartozik hozzá. Amellett a kerület főállatorvosa öt körzeti állatorvoson keresztül, tizennégy község felelőssége van a vállán.

Kikapcsolódni a kis háztáji gazdaságban tud igazán. A különféle apró jószágok, kutyái, két lova és a nyulak az udvarán egy gazdának is dicsőségére válna. Állattenyésztőnek is érzi magát.

Kire emlékszik szívesen? Legelőször a szüleire. Szívesen emlékszik Benedikty Dezső tanító úrra is, akitől szintén sokat tanult. Segítő szándéka, pályára állítása talán neki köszönhető. Az állat és ezen belül a ló szeretetét tőle kapta indításul.

A sokféle munka és a teendők mellett a legnagyobb megértést és segítséget a feleségétől kapja. Fodor Irmával Tiszadadán, az elemi iskola I. osztályában ismerkedett meg és 20 évesen házasodtak össze.

A házasságuk alapja kitartó szerelmük volt. Az általános iskolában leginkább az elsősöket tanította betűvetésre. Élmény hallgatni, ahogy lelkesen beszél a szeptember eleji „csikókról” és december hónapra betört, az iskolai rendtartás szerint élő kis „nebulókról”.

Két fiuk született, László, aki villamosmérnök és számítógépes programozó. Budapesten laknak és két gyermekük, Bernadett és Ádám sok örömet nyújt a családnak és a nagyszülőknek. Másik fiuk, Zoltán mezőgazdasági üzemmérnök. Vasmegyeren a mezőgazdasági gazdaszövetkezet állattenyésztési ágazat vezetője. Náluk is két gyerek született, Dávid és Myrtill. A nagyszülők örömére a sok játékkal és hangjukkal bezengik a lakást.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)