Kemecse

Múltunk tisztelete adja jellemünk méltóságát – fogalmazza meg életfelfogását Lucza János, a kemecsei Általános Iskola igazgatója. Nemcsak elkötelezett pedagógusként, jó vezetőként ismerik, hanem a helytörténet terén is maradandót alkotott. Nem a világ távoli vidékén kutatja az emberiség még fellelhető nyomait, hanem számára Kemecse, a volt járási székhely, jelenti az élet bölcsőjét. Szereti a földet, melyen szülei megtanították az értelmes és felvállalt küzdelem szépségeire, az itt élő embereket, akik erőn felül küzdöttek településük fennmaradásáért a megyeszékhelytől alig néhány kilométerre.

Lucza János Nyíregyházán született 1949. július 27-én, de valójában Demecsert érezte szülőfalujának. Édesanyja, lánykori nevén Forgács Mária, háztartásbeliként a családról gondoskodott. Édesapja, Lucza János, a demecseri termelőszövetkezet agronómusa, majd a községi tanács elnökhelyettese lett. Nővére, Mária, varrónő. Felesége, Dobronyi Magdolna, szintén demecseri lány, könyvelőnek tanult. Házasságukból két gyermek született, Zoltán vízépítő mérnök, a vízügyi igazgatóságon dolgozik. Viktor a Gábor Dénes főiskola negyedéves hallgatója.

A demecseri gimnázium induló évfolyamán érettségizett ezerkilencszázhatvanhétben. Két év katonáskodás, egy évi csepeli segédmunkásság után 1970 és ’74 között szerzett történelem–orosz szakos diplomát a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Aktív résztvevőként tartották számon a tudományos diákkörben. Már hallgató korában publikált, és hamarosan megnyilvánult érdeklődése a helytörténet iránt. Veretes megfogalmazása szerint a helytörténet azért fontos, mert a nemzetek, társadalmak története, az egyes emberek és a kisközösségek történetének megismerése színesebbé teszi az országok történetét.

A diplomaosztás után azonnal a kemecsei iskolába jött tanítani. 1974 és ’82 között még az úttörőcsapatot is vezette, 82 és ’92 között igazgatóhelyettes, majd 1996-tól ő az iskola igazgatója. Egyik első ténykedése a hétszobás helytörténeti múzeum megalakítása. Felkeresték a falu minden lakosát, és megkérték az embereket, nézzenek körül a padláson, a sublótban, a ládafiában. Ami számukra már lehet, hogy nem érték, az minősülhet még kincsnek a közösség számára. A helybeliek megértették Lucza János kérésének lényegét, és éjt nappallá téve gyűjtötték a relikviákat. Lelkesen adományozták az alakuló gyűjteménynek a fellelt értékeket. Igazi falumúzeum született, amelyet szabad idejében az igazgató úr vezet. Tudatosan törekszik a szabolcsi képzőművészet reprezentánsainak bemutatkozási teret adni. Rendszeresek a képzőművészeti tárlatok, láthattak már az érdeklődők gobelin kiállítást is.

Lucza János a Megyei Honismereti Szövetség alapító tagja. Győrben vehette át a szövetség huszonöt éves fennállása alkalmából adományozott emlékplakettet.

A nevelő-oktató munkát is módszeres alapossággal tudja elképzelni. A 600 tanulóból 140 a cigány származású, s ráadásul ötven tanuló még enyhe értelmi fogyatékosnak is mondható. Éppen ezért egy pedagógiai folyamatban képzeli el a tehetséges, kiváló és a hátrányos helyzetűekkel történő foglalkozást. Hogy tényleges versenyhelyzetben legyenek a kemecsei gyerekek is, megszervezték számukra a pedagógiai szakszolgálatot. Ennek keretében gyógypedagógus, logopédus, gyógytestnevelő és pszichológus foglalkozik az ilyen jellegű segítséget igénylő gyermekekkel. Etnikai felzárkóztató programot készítettek.

A szakiskolai profil kialakítását is célul tűzték. Halászatot, vadászatot, vízgazdálkodást, környezetvédelmet tanulhatnak majd a gyerekek ebben a rétközi faluban. A Phare-programra benyújtott pályázaton 30 millió forintot nyertek két tanterem felépítésére. A pénz felét használják fel az építkezésre, a másik feléből technikai, technológiai berendezéseket vásárolnak.

A Rétközi Iskolaszövetség – amelyhez a kemecsei iskola is tartozik – igen sokat jelent mind az intézménynek, mind a tanulóknak. Rendszeresen szerveznek tanulmányi, kulturális és sportversenyeket. A szövetség hangolja össze a pedagógusok továbbképzését, számos szakmai információval segítik egymás munkáját. Nyolc éven keresztül az igazgatóhelyettesi munkaközösséget vezette Lucza János. Mint írja a Pedagógiai értékek az iskolában című, a Rétközi Iskolaszövetség által megjelentetett kiadványban: a tantestület mellett ez a szövetség nyújtja számára a legtöbb emberi, szakmai támogatást.

A közélet iránti érdeklődését otthonról hozta magával, és ezt észrevették a falubeliek is. Második ciklus óta tevékenykedik a helyi képviselő-testületben. 1994 és ’98 között a szociális, családügyi és népjóléti bizottság elnöke volt, jelenleg a kulturális, oktatási és sportbizottság aktív tagja. Ezerkilencszázkilencvenhatban „Kemecséért” kitüntető díjban részesítették.

Az igazgató úr szabad idejét a helytörténeti kutatásoknak szenteli.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 11. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)