Nyírtét

Harminchatodik tanévét tölti a nyírtéti iskolában Illés Sándor igazgató. Az ezeregyszáznegyven lelket számláló településen a szabad választások óta minden alkalommal tagja a képviselő-testületnek. Most egyben az alpolgármesteri tisztet is betölti.

Orosi születésű, 1944 karácsony éjjelén jött a világra. Katona Anna háztartásbeli édesanya és Illés Sándor földműves édesapa gondoskodott az öt fiú felneveléséről. Sándor a legidősebb, János kőműves Oroson, István csoportvezető a városi egészségügyi alapellátási igazgatóságon, József lakatos Vasmegyeren. Felesége, Boncz Margit, óvodapedagógus, a helyi óvoda vezetője. Gyermekeik Attila és Andrea. Attila mezőgazdasági vállalkozó, felesége, Illésné Lengyel Katalin, tanítónő. Két gyermekük a negyedikes Adrien és a másodikos Cintia. Andrea is családot alapított, férje, Rovó Tibor, gazdasági igazgató, Viktória lányuk öt-, Danica kétéves.

Illés Sándor a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett 1963-ban, majd a tanárképző főiskola magyar szakán szerzett részdiplomát. Utána levelező tagozaton végezte el a történelem szakot. Nyírtétre került tanítani, ahol a helybeliek befogadták, megszerették, megbecsülik példamutató életviteléért, odaadó pedagógusi munkásságáért. A korábbi társadalmi rendszer is igényt tartott a munkájára, volt a Hazafias Népfront titkára, a községi párt alapszervezet titkára. Az iskolában 1981 és ’89 között igazgatóhelyettes, 1989-től az iskola igazgatója.

Ma már történelem, amit az iskola alapításáról és az egyházi iskolák összevonásáról összegyűjtött az igazgató úr. Még 1965-ben is negyven gyermek szorongott egy osztályban, a magtisztító telepen szükségtanteremben is tanítottak. Sajnos, az 1970-es évektől kezdve lassan, de folyamatosan érezhető a leépülés, amelyből a szomszédos Apagy profitál. A tanács, a termelőszövetkezet székhelye Apagyra került, de még a közös irányítású oktatási intézményben is csupán tagiskolaként szerepelt Nyírtét. Ennek következménye lett az elvándorlás, a fiatalok nem telepednek le a községben, az értelmiséget néhány pedagógus jelenti, a tanulólétszám csökkent, a tehetősebb tanulók „jobb” iskolákba iratkoztak át.

Ezt a negatív folyamatot törte meg a rendszerváltás 1989–90-ben. Az ismét önállóvá vált Nyírtét község az önkormányzat vezetésével létrehozta önálló iskoláját. A második áttörés az volt, amikor pályázat útján nyert pénzekből a régi iskola új, reprezentatív szárnnyal bővült, amelyben igazgatói, tanári irodák, számítógépes terem, szertárak, vizesblokkok, tornaterem, öltözők, kazánház nyertek elhelyezést.

A közben százhúsz főre csappant – jelenleg stagnáló, kissé emelkedő – tanulólétszám higiénikus körülmények között sportolhat, végezheti tanulmányi munkáját, tanórán kívüli tevékenységét. A szabadtéri testmozgás, a versenyek pályázati pénzen létrehozott füves kispályán zajlanak.

Az iskola nyolc tanulócsoporttal működik. A létszám most százhuszonnégy fő, ez folyamatosan emelkedik és a prognózis szerint százharmincöt körül állandósul. A tantestület létszáma tizenöt pedagógus, közülük kettő félállású és egy óraadó.

Elsőbbséget élvez a szakmai és a pedagógiai programban az idegen nyelv tanulása, amely most már az angolt jelenti. Ének-zenében Szikszai Istvánné tanárnő munkáját emeli ki az igazgató, lehetőség nyílt zongoraoktatásra is. Különösen a sport, azon belül is az asztalitenisz emelkedik ki, hiszen megyei másodosztályú bajnok lett a felnőtt csapat és ennek az utánpótlását a diák sportklub keretében a nyírtéti gyerekek jelentik. Lengyel Miklós hetedikes például országos diákolimpiai bajnoki címet szerzett. Oszlánszki László edző heti három edzéssel és megszállott fanatizmussal motiválja az ifjú sportolókat.

A művészeti magánoktatás keretében népi táncot tanulnak a gyerekek Dede Zoltán iskolájában, Hadházi Józsefné vezetésével. Gyakran lépnek fel, például a Suli Expón, a megyei gyermek Ki mit tud? győztesei voltak, egyéb kategóriában Illésné Lengyel Katalin irányításával. Szeptembertől a nyíribronyi iskola gesztorságával társastáncot, furulyázást is tanulhatnak a gyerekek.

A Nyírségi Iskolaszövetség tagjaként számos szakmai továbbképzést szerveznek a pedagógusoknak, tapasztalatcsere, kirándulás, tanulmányi versenyek színesítik a programokat. Felvették a kapcsolatot a Rétközi Iskolaszövetséggel, és nemrégiben például a minőségbiztosításról hallgattak meg szakmai ismertetőt Ibrányban.

Mióta a továbbképzésekre pénzt kap az iskola, a tanárok szívesen jelentkeznek különböző tanfolyamokra. Alig lehet igazságot tenni a jogos kívánságok között. A nyolcadikosok pedig jó hírét keltik a nyírtéti Bónis Sámuel Általános Iskolának. Nemcsak megállják a helyüket a jó nevű megyei gimnáziumokban, szakközépiskolákban, hanem szép eredménnyel érettségiznek. Jelenleg legalább öt nyírtéti fiatal jár egyetemre, főiskolára. Hogy hazajönnek-e letelepedni diplomával a zsebükben, ez nagyrészt nem rajtuk múlik…

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 12. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)