Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Illés Sándor
Iskolaigazgató,
Nyírtét
Harminchatodik tanévét tölti a nyírtéti iskolában Illés Sándor igazgató. Az ezeregyszáznegyven lelket számláló településen a szabad választások óta minden alkalommal tagja a képviselő-testületnek. Most egyben az alpolgármesteri tisztet is betölti.
Orosi születésű, 1944 karácsony éjjelén jött a világra. Katona Anna háztartásbeli édesanya és Illés Sándor földműves édesapa gondoskodott az öt fiú felneveléséről. Sándor a legidősebb, János kőműves Oroson, István csoportvezető a városi egészségügyi alapellátási igazgatóságon, József lakatos Vasmegyeren. Felesége, Boncz Margit, óvodapedagógus, a helyi óvoda vezetője. Gyermekeik Attila és Andrea. Attila mezőgazdasági vállalkozó, felesége, Illésné Lengyel Katalin, tanítónő. Két gyermekük a negyedikes Adrien és a másodikos Cintia. Andrea is családot alapított, férje, Rovó Tibor, gazdasági igazgató, Viktória lányuk öt-, Danica kétéves.
Illés Sándor a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett 1963-ban, majd a tanárképző főiskola magyar szakán szerzett részdiplomát. Utána levelező tagozaton végezte el a történelem szakot. Nyírtétre került tanítani, ahol a helybeliek befogadták, megszerették, megbecsülik példamutató életviteléért, odaadó pedagógusi munkásságáért. A korábbi társadalmi rendszer is igényt tartott a munkájára, volt a Hazafias Népfront titkára, a községi párt alapszervezet titkára. Az iskolában 1981 és ’89 között igazgatóhelyettes, 1989-től az iskola igazgatója.
Ma már történelem, amit az iskola alapításáról és az egyházi iskolák összevonásáról összegyűjtött az igazgató úr. Még 1965-ben is negyven gyermek szorongott egy osztályban, a magtisztító telepen szükségtanteremben is tanítottak. Sajnos, az 1970-es évektől kezdve lassan, de folyamatosan érezhető a leépülés, amelyből a szomszédos Apagy profitál. A tanács, a termelőszövetkezet székhelye Apagyra került, de még a közös irányítású oktatási intézményben is csupán tagiskolaként szerepelt Nyírtét. Ennek következménye lett az elvándorlás, a fiatalok nem telepednek le a községben, az értelmiséget néhány pedagógus jelenti, a tanulólétszám csökkent, a tehetősebb tanulók „jobb” iskolákba iratkoztak át.
Ezt a negatív folyamatot törte meg a rendszerváltás 1989–90-ben. Az ismét önállóvá vált Nyírtét község az önkormányzat vezetésével létrehozta önálló iskoláját. A második áttörés az volt, amikor pályázat útján nyert pénzekből a régi iskola új, reprezentatív szárnnyal bővült, amelyben igazgatói, tanári irodák, számítógépes terem, szertárak, vizesblokkok, tornaterem, öltözők, kazánház nyertek elhelyezést.
A közben százhúsz főre csappant – jelenleg stagnáló, kissé emelkedő – tanulólétszám higiénikus körülmények között sportolhat, végezheti tanulmányi munkáját, tanórán kívüli tevékenységét. A szabadtéri testmozgás, a versenyek pályázati pénzen létrehozott füves kispályán zajlanak.
Az iskola nyolc tanulócsoporttal működik. A létszám most százhuszonnégy fő, ez folyamatosan emelkedik és a prognózis szerint százharmincöt körül állandósul. A tantestület létszáma tizenöt pedagógus, közülük kettő félállású és egy óraadó.
Elsőbbséget élvez a szakmai és a pedagógiai programban az idegen nyelv tanulása, amely most már az angolt jelenti. Ének-zenében Szikszai Istvánné tanárnő munkáját emeli ki az igazgató, lehetőség nyílt zongoraoktatásra is. Különösen a sport, azon belül is az asztalitenisz emelkedik ki, hiszen megyei másodosztályú bajnok lett a felnőtt csapat és ennek az utánpótlását a diák sportklub keretében a nyírtéti gyerekek jelentik. Lengyel Miklós hetedikes például országos diákolimpiai bajnoki címet szerzett. Oszlánszki László edző heti három edzéssel és megszállott fanatizmussal motiválja az ifjú sportolókat.
A művészeti magánoktatás keretében népi táncot tanulnak a gyerekek Dede Zoltán iskolájában, Hadházi Józsefné vezetésével. Gyakran lépnek fel, például a Suli Expón, a megyei gyermek Ki mit tud? győztesei voltak, egyéb kategóriában Illésné Lengyel Katalin irányításával. Szeptembertől a nyíribronyi iskola gesztorságával társastáncot, furulyázást is tanulhatnak a gyerekek.
A Nyírségi Iskolaszövetség tagjaként számos szakmai továbbképzést szerveznek a pedagógusoknak, tapasztalatcsere, kirándulás, tanulmányi versenyek színesítik a programokat. Felvették a kapcsolatot a Rétközi Iskolaszövetséggel, és nemrégiben például a minőségbiztosításról hallgattak meg szakmai ismertetőt Ibrányban.
Mióta a továbbképzésekre pénzt kap az iskola, a tanárok szívesen jelentkeznek különböző tanfolyamokra. Alig lehet igazságot tenni a jogos kívánságok között. A nyolcadikosok pedig jó hírét keltik a nyírtéti Bónis Sámuel Általános Iskolának. Nemcsak megállják a helyüket a jó nevű megyei gimnáziumokban, szakközépiskolákban, hanem szép eredménnyel érettségiznek. Jelenleg legalább öt nyírtéti fiatal jár egyetemre, főiskolára. Hogy hazajönnek-e letelepedni diplomával a zsebükben, ez nagyrészt nem rajtuk múlik…
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 12. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése