Nyírtét

A harmadik ciklusát tölti polgármesterként, Nyírtéten, a harminchat éves Révész Dezső, aki amikor rákérdezek, vállalja-e a negyedik ciklust, egy sóhaj közepette a következőket mondja: „a három ciklus idegileg, fizikailag felőrli az embert, ráadásul, ha ez még romló gazdasági környezettel is párosulhat, akkor jobb ha nem vállalja az ember az újabb négy év terheit. A 2002. év még messze van, hogy harcba szállok-e, vagy nem, most még nem tudom eldönteni.” Az bizonyos, hogy igen nehéz feladatot vett a nyakába a fiatalember, amikor kilencvenhét százalékos szavazati aránnyal megnyerte az első szabad választást. Csak halkan jegyezzük meg, akkor még két ellenfele volt, ’94-ben és ’98-ban már egy sem.

Az 1990-es évtől kezdve hallatlan ambícióval, lelkesedéssel látott a munkához az újdonsült polgármester. Nyírtétet ugyanis korábban társközségként tartották nyilván, Apagyon volt a közös tanács székhelye. Már 1988-ban elkezdődött az aláírásgyűjtés az elszakadásért. Ezután már kezdődhetett az első polgármester választás Nyírtéten. A lakosság a közös községi tanács igazgatási előadójának, Révész Dezsőnek szavazott bizalmat, akit a helybeliek felkértek, hogy induljon a választáson. A fiatalember munkaköréhez a házasságkötések mellett a „szocpolon” keresztül az alkoholisták kényszerű gyógykezeléséig számos feladat tartozott.

A házasságkötési ceremónia levezénylése azóta is az ő feladata. Hogy milyen falu irányítását vette át Révész Dezső? Erre legjobb példa az, hogy korábban, amikor a mentő betegért, vagy szülő nőért jött, akkor a gépjármű nem tudott a faluba bejönni, kézben kellett oda kivinni a beteget. Mindez hűen tükrözi azokat az állapotokat, amelyek 1990-ben jellemezték Nyírtétet.

Nem voltak szilárd burkolatú utak, hiányzott az intézményi struktúra, a lakosság elsősorban a kocsmában beszélte meg gondját-baját. A közös tanács keretében Apagy ugyan nyújtott szerény keretek között anyagi támogatást Nyírtétnek, de ez kevés volt a fejlesztésekhez. Az elmúlt kilenc évben valamennyi út szilárd burkolatot kapott, 1993-ban elkészült a tornaterem, kialakították az intézményi hálózatot. Az általános iskola nyolc osztállyal és három napközis csoporttal üzemel, az óvoda két csoporttal, a tervezettnél nagyobb létszámmal működik. A művelődési ház viszont nem funkcionál, bár a hétvégeken esküvők rendezésére kiadják, illetve a farsangot, az egyházi jótékonysági bált ott tartják, valamint az egyik helyiségében gazdabolt üzemel. A helybeliek is megszokták, ne a kocsmában, hanem a hivatalban mondják el a problémáikat, ott jobban tudják azokat orvosolni. Megvalósult a gázprogram, amire Nyíribronnyal közösen pályáztak, a szennyvíznél Nyíregyháza a gesztor, a hozzájuk kapcsolódó települések között Nyírtét mellett ott szerepel Apagy és Napkor is.

Az ezeregyszázharminchét lakost számláló Nyírtéten a legutóbbi három évet figyelembe véve a lakosok száma stagnál, az elvándorlás nem jellemző a falura. Érdekesség, hogy azok, akik korábban elköltöztek, most a visszaköltözés mellett döntöttek.

A munkalehetőség elsősorban Nyíregyházára és a közeli Apagyra, valamint Levelekre korlátozódik. A megyeszékhelyen főleg a tej- és sütőiparnál, valamint a gumigyárban helyezkednek el a nyírtétiek. Azért, hogy a foglalkoztatási gondon enyhítsenek, a polgármesteri hivatal megalakított egy önálló gazdasági társaságot, a Novor Kft.-t. A társaságban előbb tulajdonostársként a helyi téesz is szerepelt, majd a szövetkezet csődje után a kft. kivásárolta a tulajdonrészét, s jelenleg a hivatal száz százalékos tulajdonú cégeként működik. „Tulajdonképpen a kényszer vitt minket erre a lépésre”, magyarázta a polgármester. A cég, amely húsz-harminc helybelinek, májustól novemberig még plusz ugyanennyi idénymunkásnak ad kereseti lehetőséget, mezőgazdasági munkákkal, főleg dohánytermesztéssel, kalászos növényekkel és erdőtelepítéssel foglalkozik, ügyvezető igazgatója kezdetek óta Maczali Ferenc.

Azért néhanapján mulatságokra is jut ideje a helybelieknek. A szüreti felvonulás, a farsangi és a jótékonysági bál mellett kétévente tartanak falunapot, amelyen a környező falvakból érkezőkkel együtt kétezren szórakoznak, mulatoznak. A délelőtti programban istentisztelet és sportprogram szerepel, délután következnek a kulturális műsorok, neves vendégművészek szórakoztatják a nagyérdeműt. Az este bállal és tűzijátékkal zárul. A házigazdák valamennyi résztvevőt ingyen babgulyással kínálják meg. Hasonló mulatságot kívánnak szervezni szilveszterkor is, bár még konkrét programterv, elképzelés nincs.

A polgármester jelenleg gyesen lévő feleségével két gyermeket, egy fiút és egy kislányt nevel. Révészék egy helyi családi házban laknak, ahol a férj nyugodtan bütykölgetheti kedvenc MZ típusú öreg motorját, amely még manapság is működik. A másik hobbija az asztaliteniszezés. A megyei bajnokságban szereplő csapat utaztatást általában ő szokta megoldani.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)