Dr. Faragó György

Polgármester, háziorvos,

Székely

Ismerik az olyan, kortalannak látott embereket, akik nem az élet terhétől roskadoznak, hanem valamilyen belső erő, önmagukból fakadó derű hajtja őket előre? Ilyennek látom dr. Faragó Györgyöt, Székely tiszteletdíjas polgármesterét és háziorvosát. Az arcára mélyülő barázdákat rajzoló sors vagy talán a Teremtő megáldotta azzal a képességgel, hogy tud örülni az apró dolgoknak is. Bár megjárta a hadak útját, nem a nehézségek miatt kesereg, hanem azt nézi, hogyan szolgálhatja még jobban azt a közösséget, amelyet 1988 óta magáénak mondhat.

Jelképes is lehetne, hogy Székelyföld mellett, Nagykárolyon született 1951. április 27-én, most pedig a Székely nevet viselő település választotta vezetőjének immár harmadik ciklus óta. Gimnáziumi tanulmányait szülőváro­sában, Marosvásárhelyen végezte el az Orvostudományi Egyetemet 1979-ben. A rendszerváltásról legfeljebb szűkebb körben suttoghattak az értelmiségiek, amikor Faragó doktor magánélete újabb fordulatot vett, és átköltözött az anyaországba.

A Fidesz támogatásával indult a választáson, és a helybeliek szívükbe zárták a nyílt tekintetű, őszinte, segítőkész orvost, és megtették polgármesterüknek. Tudják, számíthatnak rá saját bajaikban, és akkor is, ha a közügyekkel találkoznak.

Büszkék a székelyiek az elmúlt évek alatt végbement fejlődésre. Építettek négy tantermes iskolát, jelenleg 34 alsós tanul benne. A felső tagozatosok a szomszéd városba, Demecserbe járnak. Korszerűsítették a közvilágítást. Ezt már az európai uniós szabványnak megfelelően, energiatakarékos megoldással. Felújították az óvodát, amely 50 személyes lett. Most 40 kisgyermek második otthona. Nemrégiben Törzsök Béla zenetanár, karnagy, a magyar óvodapedagógia nagy alakja nevét vette fel az intézmény. A névválasztás is kötelez, hisz meg akarnak felelni névadójuk szellemiségének az óvodai nevelésben. Legyen ez a bölcső, amely a szülőföld, a család, a szeretet, a munka tiszteletére oktatja, neveli a felnövekvő generáció tagjait. Tartozzanak azok a többségi nemzethez vagy a roma kisebbséghez. Az 1100 székelyi lakos egynegyede sorolja magát a romákhoz. Beszédes adat, hogy most 11 kismama – köztük nyolc roma származású – vár gyermeket.

Az elmúlt évek eredményei közé sorolja a polgármester az útfelújításokat. Nem kell sáros úton haladniuk a járműveknek a Radnóti, a Petőfi és a Kossuth utcákban. Bár megjegyzi, hogy késhegyig menő vitákat kellett folytatnia a területfejlesztés akkori vezetőjével. Talán a különböző pártállás tette, de nem voltak egy véleményen. „Utat a te szavazóidnak építek – az illető ugyanis országgyűlési képviselőként a székelyieket is képviselte – mondtam neki gyakran”. Faragó doktort azonban olyan fából faragták, hogy hivatali ellenállás, pénzhiány vagy szűklátókörűség nem hozta ki a sodrából. Annak örül, hogy Székelyben nem politizálnak az emberek, itt a megélhetés, a biztonság és az egészség számít értéknek. Bár nincsenek igazi távolságok ebben a hazában, azért mintha fényévnyire lennének a pesti „hitviták”. A földművelés, a mezőgazdaság adja a kenyerüket évszázadok óta. Igaz, hogy az önkormányzat és intézményei jelentik a legnagyobb foglalkoztatót, azért a rendeletek, jogszabályok és a törvénydzsungel világában nehéz eligazodni. Például jó a közmunkások foglalkoztatásának ötlete, számon is tartanak 30–40-et, de nemcsak parkrendezők, kertészek, árokásók kellenének, hanem ácsok, kőművesek, szerszámkészítők, bádogosok, de sajnos a szakmai képzettség nem igazán jellemző erre az ágazatra.

A legjelentősebb beruházás, a szennyvízhálózat kiépítése, mintegy 300 millió forintot emésztett fel.

Székely életét alapvetően meghatározta, hogy a 4-es számú főút nem szeli ketté a települést. Nem szenvednek a zajtól, a füsttől, a forgalomtól – Ukrajnába itt vezet az út, naponta százával autókkal, kamionokkal. Az érem másik oldala, hogy a jól menő éttermet mára elkerülik a vendégek, és a tulajdonos profilt váltott: zsírsütéssel foglalkozik. Nemes egyszerűséggel tepertőgyárnak hívják a létesítményt.

Közel a megyeszékhely, Nyíregyháza. Az egykori nagyközségi közös tanácsban Demecserrel osztoztak a javakon és a feladatokon. Kisvárda, a Rétköz központja is kőhajtásnyira fekszik. Aki tehát nem a mezőgazdaságból él meg, a közelben találhat munkát magának, ha keres. Talán kevesen forgatják a régi okiratokat, adományleveleket, és nemigen tudnak róla, hogy a megye egyik legrégebbi településén laknak. Neve a székely népnév, az egykori gyepűvédő őrség lakóhelye emlékét őrzi a XI. századból. A honfoglalás körül telepedhettek le itt a székelyek, és adták nevüket lakóhelyüknek. A névadó székelyeket már a XI. században Erdélybe telepítették át. Nevezetessége a volt Orosz kastély és a középkori református templom. XXI. századi tervei közt fogalmazta meg az önkormányzat, hogy egy csodálatosan szép parkot készít a település központjában, és felállítanak egy székely kaput. Emlékül az alapítóknak.

(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése