Nyírbogdány

Földrajzilag szerencsés helyen fekszik Nyírbogdány. Közúton és vasúton könnyen elérhető, a Záhonyt Budapesttel összekötő útvonal mentén található. A megyeszékhely, Nyíregyháza hamar megközelíthető, érdemes itt lakni, megmaradni a fiataloknak is. A befektetők, a munkahelyteremtők is jöhetnek, jóra számíthatnak. Szép és mostanában tovább szépül a faluközpont. A nagyközség szélén, a főút mentén benzinkút van. Azon túl zöld övezet, erdők sorakoznak. A vasútállomáson mindig áll néhány tartálykocsi, mert ez a település egy kicsit a kőolaj „városa” is.

A közelmúltban, vagyis 2002 őszén a település lakói az SZDSZ támogatásával Balogh Tibort választották polgármesterüknek. (A régi polgármester hosszú közszolgálat után nyugdíjba vonult.) A választások után más változás is történt az önkormányzatban. Az testületbe négy új képviselő került. Tizenegy (hét régi) képviselő irányítja a nagyközséget. Balogh Tibor tősgyökeres nyírbogdányi. Büszkén említette, hogy a nagyapja főbíró volt Nyírbogdányban, köztiszteletben álló személyként közéleti munkát végzett az akkori körülmények között. Balogh Tibor húsipari szakemberként az elmúlt években járta a keleti régiót, hazánk három megyéjét. A mi megyénket különösen jól ismeri. Tapasztalatait, ismereteit polgármesterként is hasznosítani tudja. Szálfa termetű, sportos alkatú. Nem csoda, hiszen sokáig kézilabdázott. Napjainkban is kézilabdabíró, NB II-es mérkőzéseket szokott vezetni. A neje vasúti dolgozó. Két gyermek apja. Az ifjabb Balogh Tibor 4 éves, Balogh Ildikó beszélgetésünk idején mindössze 9 hónapos. Mielőtt a jelenről és az önkormányzat nagyra törő terveiről beszélnénk, tekintsünk vissza egy kicsit a múltba.

Az új polgármester egy régi monográfiát, történelmi összeállítást adott e sorok írójának. Ebből kiderül, hogy Nyírbogdány ősi település. Nem csoda, hiszen a Kárpát-medencében kereszteződtek itt az útvonalak. Ennek a monográfiának, kiadványnak ez a címe: Nyírbogdány 770 éves, 1219– 1989. Vagyis a rendszerváltás előtt, 1989-ben adták ki a monográfiát, amely főleg az utóbbi néhány évtizednek állít emléket. Ebből többek közt kiderül, hogy a községháza vályogból a boldog békeidőben épült, 1910-ben. 1968-ban új, korszerű vasútállomást kapott Nyírbogdány. 1969-ben úttörő sporttelepet avatott a település. 1973-ban bölcsőde, 1975-ben benzinkút épült. A naptár 1978-at mutatott, amikor felszámolták a cigánytelepet. Egy évvel később, 1979-ben avatták a helyi cipőgyár új épületét. 1983-ban az idősek klubjának avatására került sor. Megemlíti a kiadvány, hogy a Nyírbogdányi Kossuth Tsz központját az egykori Szalánczy-kastély helyén hozták létre, tsz-elnök volt sokáig Zombori Zoltán. A Nyírbogdányban gyártott kőolajipari termékek sikerét is említi a kiadvány. A méltatásból az is kiderül, hogy gépkocsikhoz alvázvédőt is készítettek e településen. Ugorjunk a mába, illetve a jövőbe. Az új polgármester, amikor átvette hivatalát, megállapította, hogy bőven van tennivalója. A munkahelyteremtést és az alapellátás javítását tartotta és tartja legfontosabb feladatának.

Alig hogy elfoglalta helyét a polgármesteri székben, 25 nyírbogdányi embernek új munkahelyet teremtett. 2002. november 18-a óta ők huszonöten bérelt autóbuszon naponta átjárnak a Nyíregyházi Start Rehabilitációs Vállalat nyírtassi csomagoló üzemébe dolgozni. Nagyobb munkahelyteremtésről is szó van. Mire ez a könyv megjelenik, addigra bizonyára két fontos dologban is döntenek: lesz ipari parkja Nyírbogdánynak és a háromszáz embert foglalkoztató új üzemről is aláírhatják a megállapodást. A körülkerítendő ipari parkba befektetőket várnak. Az új üzemmel kapcsolatban egy újságcikk jelent meg, amelyben többek közt ez állt:

„Az ötletgazda Banai József címzetes egyetemi tanár. A 300 millió dollárra becsült orosz államadósság egy 125 millió dolláros pakettjéért világszínvonalú metanolgyárat lehetne venni, illetve építtetni Nyírbogdányban. Ez legalább 300 új munkahelyet teremtene a térségben. Nyírbogdány első embere állítja: az évi 450 ezer tonna metanolt vagy ammóniát termelő gyárra százmillió eurós támogatást is tudnának szerezni. Információnk szerint az oroszok elméletben nyitottak lennének a metanolgyár technológiájának átadására, illetve az üzem felépítésére.”

Más feladatok is vannak, például zsúfoltak a gyermekintézmények. Új óvoda kell, az iskolában tetőtérbeépítést terveztek. Sportcentrumot akarnak építeni, térségi tanuszodával. Fedett sportcsarnokot, teniszpályát is akarnak. Az erdő mellé egy újabb erdősávot telepítenek. Panzió is lesz itt a főút mentén, a turizmusba is bekapcsolódhatnak. Új építési telkeket alakítanak ki. A MOL-ipartelep kihasználatlan épületeit átveszi és hasznosítja az önkormányzat. A polgármesteri hivatal előtt díszburkolatot raknak le, autóparkolókat építenek, kialakul egy szép faluközpont.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 14. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)