Kék

Soha nem pályázott közéleti babérokra, nem akart elsőszámú vezető lenni, az élet mégis úgy hozta, hogy Poór Sándort polgármesterré választották Kéken. Élete jól példázza a hiteles, a környezetében megbízható embernek számító, faluját lokálpatriótaként szerető ember életútját. A helybeliek pedig úgy gondolják, ilyen indíttatás éppen elég ahhoz, hogy a bő 2000 fős rétközi településen a legmagasabb tisztséget töltse be valaki.

Kemecsén született 1964. november 14-én Poór Sándor. Édesanyja, lánykori nevén Dobrai Jolán, régebben a termelőszövetkezetben dolgozott, ma már nyugdíjas. Édesapja, Poór Sándor, a Magyar Államvasutaknál szolgált, Záhonyban dolgozott 31 éven át. Öccse, Tibor, vállalkozó. Felesége, Tóth Enikő, matematikát tanít a helyi iskolában. Házasságukból két fiúgyermek született: Szabolcs ötödikes, Bálint másodikos.

Poór Sándor a nyíregyházi Bánki Donát Ipari Szakközépiskolában érettségizett 1983-ban, itt folytatta a tanulmányait gépjármű-technikusi szakon. Akkor szerezte meg ezt a végzettséget, amikor a motorizáció felfutóban volt hazánkban és megyénkben. A szeszipari vállalat demecseri üzemében kezdett dolgozni, majd a vasmegyeri Micsurin, később annak jogutódja, a Megyer termelőszövetkezet jelentette a pénzkereset forrását. Kinevezték a takarmánykeverő üzem vezetőjévé, és egészen 2001-ig ezt a beosztást látta el.

A kéki helyi képviselő-testület tagjává választották 1994-ben. Az akkori polgármester javaslatára társai őt választották a település alpolgármesterévé. Számára igen nagy megtiszteltetés volt, hogy mindössze 29 évesen ő kapta a harmadik legtöbb szavazatot a helybeliektől. Mindig is érdekelte a falu sorsa, 16–18 éves korától rendszeresen eljárt a falugyűlésekre. Nem vitték, vagy küldték a szülei, hanem saját elhatározásból vett részt a helyi közélet legfontosabb fórumán. A testületben pedig azt tapasztalta, hogy társai egy csoportjának mintegy szószólója lett. Így aztán nem véletlen, hogy amikor az előző polgármester lemondott, az időközi választáson Poór Sándor szavaztak bizalmat az itt lakók. A 2002-es őszi választáson pedig még a korábbinál is nagyobb arányban nyerte meg a választást. A három jelölt közül ő 770 szavazatot, a korábbi polgármester 132-t, míg a harmadik helyen végzett jelölt 76-ot kapott. Az időközi választás után a legnagyobb feladat a szennyvízberuházás befejezése volt, hisz 50 százalékos készültségben vette át.

A polgármesternek meggyőződése: amíg nem sikerül a foglalkoztatást helyben jelentősen javítani, igen sokfajta hátránnyal kell megküzdeniük az itt élőknek. A korábbi években működött itt konzervüzem, de a 90-es évek elején, különböző okok miatt be kellett zárniuk. Mivel a mezőgazdasági termelés több évszázados hagyománnyal bír Kéken, egyértelműen ezt az ágazatot célszerű fejleszteni. Változatlanul, egy zöldség- és gyümölcsfeldolgozó vagy éppen konzervüzem létesítése jelenthet megoldást. Egyrészt az őstermelők piacot találnak a terményeknek, másrészt a szabad munkaerő foglalkoztatása is megoldódna, s ezzel a családok megélhetése javul, és az önkormányzat válláról is nagy terhet venne le a működő kisüzem. A 2000 kéki polgár közül négyszáz roma származású. Ám az iskola alsóbb osztályaiban és az óvodában a gyerekek 40–50 százaléka cigány. Más településekkel összehasonlítva a cigánykérdést jól tudják kezelni.

A polgármester úgy látja, ha partnernek tekintik a roma férfiakat és nőket, akkor azok tisztelettudóak, betartják a törvényeket, és nem hiányoznak a munkából. Az önkormányzat mellett cigány kisebbségi önkormányzatot is választottak.

Az alakuló önkormányzati gyűlésen Poór Sándor arról beszélt, hogy őbenne semmilyen előítélet nincs a múlttal szemben. Minden helyi képviselő tiszta lappal nyitja ezt a ciklust, és azt szeretnék elérni, hogy a testületi üléseken jó hangulat uralkodjon. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehetnek viták, mert a jobbító szándékú vélemények és kritikák a fejlődés elősegítői.

A polgármester leszögezte: demokratikus önkormányzatot szeretne, ahol mindig a többség akarata érvényesül, amit mindenki tudomásul vesz, és elfogad még akkor is, ha az ő véleménye más. Indítványozta, hogy a problémákat a képviselők mindig közösen beszéljék meg, ne az utcára vigyék ki egy döntés hátterét. A legfontosabb pedig, hogy a döntéseknél, a határozatok meghozatalánál minden körülmények között mindenki a község érdekét tartsa szem előtt. A fejlesztési elképzelésekről szólva Poór Sándor elmondta: megoldásra vár a belvízelvezetés, az utak egy része javításra szorul, és biztonságosabbá kell tenni a helyi közlekedést. Sokat segít majd a háromszáz adagos konyha és ebédlő. Szükség van az iskola és az óvoda bővítésére. Ehhez összefogásra és sikeres pályázatokra van szükség.

Szabadidejében a polgármester a családjával tölti az időt, olvas vagy futballmérkőzésekre jár.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)