Nyírbogdány

Ma szinte elérhetetlennek tűnik a városi cím elnyerése a nyírbogdányiaknak. Pedig vannak, akik tudják, hogy a XIX. században mezővárosként évente hat vásár tartására szerzett engedélyt a település. A falu legnagyobb földesura, Bogdányi János igyekezett minél előnyösebb urbánus jogokat biztosítani a városkának. Testvére, Bogdányi György, ecsedi kapitány-helyettes még a megyei alispáni beosztását is felhasználta Nyírbogdány fejlesztése érdekében. Ma pedig arról beszélgetünk Tanicsár Miklós polgármesterrel, hogy legalább a nagyközségi címet el kellene érni. Ha a jelenlegi és a jövőbeni fejlesztéseket sikeresen befejezik, nem lehet kérdés a nagyközségi cím elnyerése. Szinte paradox az a lehetőség, hogy akár város is lehetne egyazon időben Nyírbogdány.

Tanicsár Miklós Nyírbogdányban született 1938. december 2-án. Édesanyja, lánykori nevén Terdik Amália, mai szóhasználattal háztartásbeli, ám valójában a család összetartásáról és a gyerekek felneveléséről gondoskodott. Az édesapa, idős Tanicsár János megbecsült mesterember, gépészkovács volt a faluban. Amit ő a műhelyben a néhány éves kisfiúnak megmutatott, azt az örkényi mezőgazdasági gépszerelő szakiskolán, mint javítási mesterfogást tanulhatott a már felnőtté érett fiatalember. Sajnos, már egyik szülő sem lehet gyermekei, unokái körében. Három testvér osztozott a szülők szeretetén: Valéria a kereskedelemben dolgozott, János már meghalt. A felesége, lánynevén Halász Zsuzsanna, gyógyszerész, a helyi gyógyszertárat vezeti. Lányuk, Zsuzsanna Ágota, gyógyszerkiadó szakasszisztens.

 A nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Technikum pénzügyi tagozatán érettségizett Tanicsár úr. Az említett gépszerelő szakiskolán szakmát szerzett. Azt követően felsőfokú mezőgazdasági gépészeti technikumot végzett Mezőtúron, majd mezőgazdasági gépészmérnöki diplomát szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán. Két évig Gödöllőn dolgozott mezőgazdasági gépszerelőként, majd hazakerült szűkebb hazájába, és a Nyíregyházi Járási Tanács VB Mezőgazdasági és Élelmezésügyi osztályán 19 évig szervezte, koordinálta a mezőgazdasági szövetkezetek gépesítését.

A járási hivatalok megszűnése után a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tanács VB. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályán dolgozott további 10 évig. 1990-ben, az önkormányzatok megalakulása idején több jelölt közül őt választotta szülőfaluja polgármesternek. Most, a harmadik ciklus, 2002 őszének végén független polgármesterként fejezi be aktív, közéleti pályafutását.

Noha Nyírbogdány a 4-es főút mentén fekszik, egyelőre nem könnyű komoly befektetőt találnia. Elérhető közelségbe került a községben több beruházás, főként ha a megpályázott ipari park címet a Gazdasági Minisztériumtól elnyerik. A falu ugyanis már 2001-ben pályázott ipari park létesítésére, de sajnos sikertelenül. Lehetővé teszi az ipari park kialakítását, az újabb ipartelepítéseket, hogy már az önkormányzatiság első éveiben felismerték, hogy a MOL Rt. telephelye szomszédságában jelentős állami tulajdonban lévő mezőgazdasági terület található,  melyet megvásároltak, és arra egy már működő műanyag-feldolgozó üzemet telepítettek.

Ha elnyerik az ipari park címet, megkezdik a jelzett területen az infrastruktúra kiépítését, melyhez jelentős állami támogatást pályázhatnak meg.

Az ipari parkkal mint lehetőséggel, a kezdő vállalkozóknak is szeretne segíteni az önkormányzat. Természetesen az önkormányzatnak is előnyös, ha a faluban minél több ember rendelkezik stabil munkahellyel. A teljes körű foglalkoztatás, mint lehetőség, egyszer s mind kötelezettség jelenik meg az önkormányzati vezetők terveiben. Nem könnyű munkahelyről gondoskodni még akkor sem, ha a 4-es főút érinti a települést. A 2002. december 5-én Polgárig átadott autópálya-szakasz ismét közelebb hozta az országot Nyírbogdányhoz. De nemcsak az országot, hanem a világot jelentő Európai Uniót is. Mint ismeretes, 2004. május elsejétől Magyarország is teljes jogú tagja lesz az EU-nak. Azok a remények, amelyeket a településen élők régóta dédelgetnek, nagyobb valószínűséggel teljesülhetnek az egyesült Európában. S ehhez egy lépés lehet a már említett ipari park.

Szinte kész tervekkel rendelkezik a falu az ipari park betelepítésére. Első lépésként gabonafélékből etanolt előállító üzemet szándékoznak építeni, mely egyben a környéken megtermelt mezőgazdasági termények feldolgozását segítené elő. A gabonafélék feldolgozása során melléktermékként jelentős mennyiségű takarmány-alapanyag keletkezik, valamint a hulladékhő hasznosítása fóliaházak fűtését, primőr zöldségfélék termesztését tenné lehetővé.

Jelentős eredmény a községben, hogy az elmúlt tizenkét évben minden infrastruktúra kiépült, komfortossá vált a nyírbogdányiak élete.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 14. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)