Demecser

Vállalkozó szellemű, menedzser típusú igazgató hírében állt már a besztereci Móricz Zsigmond Általános Iskola vezetőjeként is. Ebbéli habitusát 2003 novemberétől aztán egy másfajta szolgálatba örökítheti át Kiss Gyula polgármester, aki szülőföldjének, Demecser városnak lett az első embere. Életre szóló elhatározása a lélek legmélyéig hatoló vívódással járt, hiszen pedagóguscsalád sarjaként jómaga is ízig-vérig pedagógus volt, pályáját komoly szakmai siker és megbecsülés övezte.

Kiss Gyula 1954. június 10-én született Demecserben. Szülei – Kiss Gyula és Orbán Irén – 1950-től pedagógusként dolgoztak a településen. Édesapja 15 évi igazgatói munka után ment nyugdíjba. A szülők a közelmúltban szinte egymás után távoztak az élők sorából. Nyíregyházán élő testvére, dr. Szpaszkijné Kiss Zsuzsanna ugyancsak pedagógus, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola igazgatóhelyettese. A felesége, Kertész Katalin szintén e pályát választotta, matematika–rajz szakos tanárként, valamint tűzzománccal foglalkozó művésztanárként a demecseri általános iskolában tanít. Ez utóbbi tevékenységét minősíti, hogy tagja az Országos Amatőr Képzőművészeti Egyesületnek. Fiuk, Kiss Gyula Tibor Szegeden joghallgató, a lányuk, Kiss Katalin végzős hallgató a Nyíregyházi Főiskola nemzetközi kapcsolatok szakán.

Kiss Gyula a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett, majd a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerzett matematika–fizika–oktatástechnológia szakos diplomát, amit 1984-ben matematikatanári egyetemi diplomával bővített.

Demecserben kezdte a tanítást 1978-ban, ahol közel másfél évtizedet töltött a katedrán. Ezt a besztereci általános iskola igazgatói széke követte: a már említett vállalkozói-menedzseri mentalitásának köszönhetően nem csak a régi iskolaépület kapott új alapot és felépítményt, de a tevékenysége általi lendület az intézmény egészére nézve is hatott. Valamennyi elképzelése és intézkedése a besztereci gyermekek és az ottani nevelők érdekeit szolgálta. A Rétközi Iskolaszövetség intézőbizottságának tagjaként pedig a tájegység iskoláit segítette tudásával, módszereivel. Pedagógusi tevékenységét – számos kitüntetés mellett – 1997-ben Mikola Sándor-díjjal ismerték el.

– Soha fel sem merült bennem, hogy polgármester legyek – mondta. – A feleségem alapító tagja az SZDSZ 1990-ben létre jött demecseri szervezetének. A 2002-es választás előtt az SZDSZ és több ismerősöm is megkeresett, hogy az akkori polgármesterrel, pontosabban a demokrácia gyakorlását sajátosan felfogó Fáky László kiskirályságával szemben esélyes lehetek. Noha történtek választási csalások, tény: az akkori küzdelemben alulmaradtam. Fáky László 2003-ban bekövetkezett halála után pedig már kötelességemnek éreztem az újbóli felkérés elfogadását, és az SZDSZ-MSZP jelöltjeként meg is nyertem a választást. Az ellentábor nagy döbbenetére nem a sárdobálással, hanem nyomban a város legégetőbb teendőivel kezdtem foglalkozni.

Üres kasszát és igen súlyos adósságterheket vettem át 2003 év végén. A legsúlyosabb azonban a bérlakásépítés miatt ránk hagyott ötvenmillió forintos adósság volt, melynek szorításából a Pénzügyminisztérium teljes összegű adósságátvállalásával már sikerült kilépnünk. A pozitív elbírálásban nagy segítséget nyújtott Gazda László, a megyei közgyűlés elnöke. Azon az „ötvenmilliós” napon újabb örömhírt is kaptunk: a Megyei Területfejlesztési Tanácstól negyvenkét millió forint támogatásban részesült Demecser. Így szilárd burkolatot kaphat a Széchenyi köz, a József Attila és a Bartók Béla utca.

Az adósságok közepette haladnunk is kell. Számtalan pályázatot készítünk, hiszen a középületeink lepusztultak, az útjaink balesetveszélyesek, sok a szilárd burkolattal nem rendelkező utcánk. Kiemelt feladat a foglalkoztatás elősegítése, de ez mindaddig szélmalomharc marad országosan is, amíg törvényes keretek között nem tudunk kellő teret nyújtani a vállalkozóknak. Ám az eddig eltelt hónapok munkájának már vannak jelei is: megszépült a művelődési ház, a volt ÁFÉSZ-irodánál pedig a majdani városcentrum képe kezd kibontakozni. A foci kizárólagossága már a múlté, nagy hangsúlyt fordítunk valamennyi korosztály szabad idejének eltöltésére, ezen intézmények, civil szervezetek, egyházak támogatására.

Demecsert egy olyan emberi léptékű kisvárosnak szeretnénk tudni a jövőben, amelyben a lakók valóban otthon érzik magukat, és azonosulni tudnak a városi ember komfortérzetével és szemléletével. Ehhez a polgármesteri hivatalnak is szolgáltatóvá kell válnia. E törekvésemet éppúgy segíti a képviselő-testület, miként a hivatal kollektívája, kiemelten is Mártonné dr. Csimbók Ildikó jegyző.

A város összefogását példázta a 2004. október 2–3-án első ízben megrendezett demecseri káposztás napok – mondta Kiss Gyula polgármester.