Szabó Gyuláné

Főkönyvelő,

Demecser

Szabó Gyuláné.jpgHa a pontosságot, a tudatos tervezést valakiről megmintázná egy művész, nyugodtan tehetné ezt Szabó Gyuláné született Farkas Ilona főkönyvelő életvezetését nézve. A Demecser és Vidéke ÁFÉSZ főkönyvelője nemcsak a beosztását, s az utóbbi időben az elnök kényszerű távolléte miatt hirtelen megszaporodott munkákat látja el mintaszerűen, hanem a családja mindennapjait is azzal a fegyelmezett precizitással szervezi, amely az alapja a mindannyiuk jó közérzetének, boldogulásának és eredményei elérésének.

Nyírbogdányban született 1954. május 16-án. Édesanyja lánykori nevén Balázsi Jusztina, édesapja Farkas Benjámin. A szülők a mezőgazdaságból tartották el a családjukat. Testvére Erzsébet, aki kereskedő és Gizella a Szabolcshőnél dolgozik. Férje, Szabó Gyula, vállalkozással foglalkozik. Házasságukból két gyermek született, Mónika pedagógus, a közeli Kemecsén tanít és ott is lakik. Zsuzsanna ötödéves gépészmérnök-hallgató.

Ilike a demecseri gimnáziumban érettségizett 1972-ben, majd röviddel ezután, 1973. szeptember elsejétől az ÁFÉSZ-nél helyezkedett el, mint könyvelő. 1990-től őt nevezték ki főkönyvelőnek.

A szimpatikus, mosolygós asszony láthatóan még nem fogalmazta meg magának, miért tetszik neki ez a munka. Ez annyira természetes – mondja –, hogy nehéz egy mondatban válaszolni rá. Ő a számok mögött mindig az embert nézi és látja. Neki a számmal jelölt boltok, ABC-k nem csupán „egységek”, hanem olyan munkahelyek, amelyek megélhetést adnak a dolgozóknak és családtagjaiknak, valamint ellátják alapvető termékekkel a környékbeli vevőket.

Az elmúlt évtizedek nem múltak el nyomtalanul a demecseri ÁFÉSZ életében sem. A középgeneráció tagjai és az idősebbek jól emlékeznek arra az időre, amikor szinte egyeduralkodóként szervezhette az ÁFÉSZ a kereskedelmet és a vendéglátást egy-egy településen. Elmúlt, s ma kiélezett piaci versenyben kénytelenek felvenni a kesztyűt a magánkereskedőkkel és vendéglősökkel. Ilike finoman céloz arra a helyzetre, hogy az ÁFÉSZ minden beszerzést, értékesítést papíron, számlával intéz, így kimutathatóan kisebb nyereséget tud elérni, mintha lezserebben szervezhetné a kereskedelmi, árubeszerzési és más ügyleteket. Nem véletlen, hogy bérbe adtak jó néhány olyan üzletet, amelyet az ÁFÉSZ csak veszteségesen tudott működtetni. A vállalkozó pedig már haszonnal üzemelteti. A jól jövedelmező üzleteket, boltokat azonban megtartja az ÁFÉSZ, hisz a tagságnak a jövedelmet csak okos, előrelátó gazdálkodással tudják megteremteni.

Beszélgetünk arról a főkönyvelő asszonnyal, hogy a multinacionális cégek megjelenése mindenkit érint Magyarországon. A vevők nagyobb választékot, olcsóbb árat tapasztalnak, viszont elveszett az a varázs, amely a kereskedőt és a vevőt, valamint az eladást övezi. A multicégek görkorcsolyás ifjú eladói egyáltalán nem ismerik az áruféléket, nem tanultak meg bánni a vevővel. S akkor még nem beszéltünk a nagy forgalomról, a tolongásról, a hosszas várakozásról a pénztáraknál. Egy óra alatti időre nem érdemes beugrani egy ilyen áruházba. Tehát a kisebb boltok változatlanul népszerűek, hisz személyre szóló kiszolgálást, törődést, figyelmet kapnak a vevők. A minőség, a garancia, a szavatosság és mindenekelőtt a vevőnek kijáró tisztelet, ráadásul kisebb településen a személyes ismeretség mind olyan tényezők, amelyek vonzóvá teszik az ÁFÉSZ-boltokat.

Persze, a fenti előnyök mellett minőségi termékeket, megfizethető árakat kell biztosítaniuk. Mint Szabó Gyuláné utal rá: minden eszközt megragadnak, hogy kedvében járjanak a vásárlóknak, ezért rendszeresek az akciók, a kóstolók – a húsféléknél, tejtermékeknél, üdítőknél a leggyakoribb –, valamint bővítik az áruválasztékot. A nyereség elérése érdekében a sűrű fillért részesítik előnyben a ritka forint helyett. Jellemző az alacsony árrés, például a COOP márkatermékeknél 5 százalékos haszonnal dolgoznak.

Az idősebb korosztály tagjai még élénken emlékeznek az egykori Hangya szövetkezetekre, amelyek lényegében az ÁFÉSZ-mozgalom elődjének számítanak. Az 1950-es évektől kezdve a szövetkezeti mozgalom fontos szerepet játszott az emberek életében. Egyrészt vevőként, másrészt alkalmazottként kerülhettek napi kapcsolatba az ÁFÉSZ-boltokkal. A Demecser és Vidéke ÁFÉSZ a legjobbak között szerepel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ez természetesen nem a véletlen műve, hanem tudatos tervezés, gondos végrehajtás, személyes vezető-beosztott kapcsolatok állnak mögötte. Szabóné Ilike, ha újrakezdhetné az életét, akkor is ezt a területet választaná, mert a számok mögött, mi több, a számok előtt látja az embert. Agya, mint egy komputer rögzíti a legfontosabb adatokat, bár ott a számítógép az íróasztalán, ő gyorsabban utánanéz a hagyományos iratgyűjtőkben tárolt információknak. A 2003-as évre tervezett 329 millió forintos forgalom időarányos részét teljesítették, és nyugodtan néznek a karácsonyi, szilveszteri ünnepek várható rohama elé.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 16. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)

………………….

Szabó Gyuláné a Demecser és Vidéke ÁFÉSZ-nek 2004-től az elnöke. Változatlan profillal – élelmiszer-kereskedelemmel – foglalkoznak a 13 saját boltban. Tíz üzletüket bérbe adták, ám ott élelmiszert, és iparcikkeket árusít a bérlő. Ezzel Demecser, Kék, Tiszarád, Beszterec, Székely, Nyírbogdány 20 ezer lakosáról gondoskodnak. Az egyre növekvő forgalom további ösztönzése érdekében a demecseri, a kemecsei és a kéki boltokban törzsvásárlói kártyával is lehet pontot gyűjteni. Ezt sorsolás követi, például még az olimpia ideje alatt adta át Szabóné Ilike egy szerencsés helybeli nyertesnek a hatalmas LCD televíziót, amelyet az illető az országos olimpiai sorsoláson nyert.

Családjában gyermekei unokákkal ajándékozták meg, Mónika pedagógus Kemecsén, férje őstermelő. Lánya Panna 2,5 éves Balázs 3 hónapos. Zsuzsanna gépészmérnök Miskolcon, férje villamosmérnök. Lányaik Aliz (5) és Tamara (1,5) éves. Nyugodt hátteret férje, gyermekei, unokái teremtenek számára.

(Kiegészítve:  2012. augusztus 14.-én)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése