Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Szabó Gyuláné
Főkönyvelő,
Demecser
Ha a pontosságot, a tudatos tervezést valakiről megmintázná egy művész, nyugodtan tehetné ezt Szabó Gyuláné született Farkas Ilona főkönyvelő életvezetését nézve. A Demecser és Vidéke ÁFÉSZ főkönyvelője nemcsak a beosztását, s az utóbbi időben az elnök kényszerű távolléte miatt hirtelen megszaporodott munkákat látja el mintaszerűen, hanem a családja mindennapjait is azzal a fegyelmezett precizitással szervezi, amely az alapja a mindannyiuk jó közérzetének, boldogulásának és eredményei elérésének.
Nyírbogdányban született 1954. május 16-án. Édesanyja lánykori nevén Balázsi Jusztina, édesapja Farkas Benjámin. A szülők a mezőgazdaságból tartották el a családjukat. Testvére Erzsébet, aki kereskedő és Gizella a Szabolcshőnél dolgozik. Férje, Szabó Gyula, vállalkozással foglalkozik. Házasságukból két gyermek született, Mónika pedagógus, a közeli Kemecsén tanít és ott is lakik. Zsuzsanna ötödéves gépészmérnök-hallgató.
Ilike a demecseri gimnáziumban érettségizett 1972-ben, majd röviddel ezután, 1973. szeptember elsejétől az ÁFÉSZ-nél helyezkedett el, mint könyvelő. 1990-től őt nevezték ki főkönyvelőnek.
A szimpatikus, mosolygós asszony láthatóan még nem fogalmazta meg magának, miért tetszik neki ez a munka. Ez annyira természetes – mondja –, hogy nehéz egy mondatban válaszolni rá. Ő a számok mögött mindig az embert nézi és látja. Neki a számmal jelölt boltok, ABC-k nem csupán „egységek”, hanem olyan munkahelyek, amelyek megélhetést adnak a dolgozóknak és családtagjaiknak, valamint ellátják alapvető termékekkel a környékbeli vevőket.
Az elmúlt évtizedek nem múltak el nyomtalanul a demecseri ÁFÉSZ életében sem. A középgeneráció tagjai és az idősebbek jól emlékeznek arra az időre, amikor szinte egyeduralkodóként szervezhette az ÁFÉSZ a kereskedelmet és a vendéglátást egy-egy településen. Elmúlt, s ma kiélezett piaci versenyben kénytelenek felvenni a kesztyűt a magánkereskedőkkel és vendéglősökkel. Ilike finoman céloz arra a helyzetre, hogy az ÁFÉSZ minden beszerzést, értékesítést papíron, számlával intéz, így kimutathatóan kisebb nyereséget tud elérni, mintha lezserebben szervezhetné a kereskedelmi, árubeszerzési és más ügyleteket. Nem véletlen, hogy bérbe adtak jó néhány olyan üzletet, amelyet az ÁFÉSZ csak veszteségesen tudott működtetni. A vállalkozó pedig már haszonnal üzemelteti. A jól jövedelmező üzleteket, boltokat azonban megtartja az ÁFÉSZ, hisz a tagságnak a jövedelmet csak okos, előrelátó gazdálkodással tudják megteremteni.
Beszélgetünk arról a főkönyvelő asszonnyal, hogy a multinacionális cégek megjelenése mindenkit érint Magyarországon. A vevők nagyobb választékot, olcsóbb árat tapasztalnak, viszont elveszett az a varázs, amely a kereskedőt és a vevőt, valamint az eladást övezi. A multicégek görkorcsolyás ifjú eladói egyáltalán nem ismerik az áruféléket, nem tanultak meg bánni a vevővel. S akkor még nem beszéltünk a nagy forgalomról, a tolongásról, a hosszas várakozásról a pénztáraknál. Egy óra alatti időre nem érdemes beugrani egy ilyen áruházba. Tehát a kisebb boltok változatlanul népszerűek, hisz személyre szóló kiszolgálást, törődést, figyelmet kapnak a vevők. A minőség, a garancia, a szavatosság és mindenekelőtt a vevőnek kijáró tisztelet, ráadásul kisebb településen a személyes ismeretség mind olyan tényezők, amelyek vonzóvá teszik az ÁFÉSZ-boltokat.
Persze, a fenti előnyök mellett minőségi termékeket, megfizethető árakat kell biztosítaniuk. Mint Szabó Gyuláné utal rá: minden eszközt megragadnak, hogy kedvében járjanak a vásárlóknak, ezért rendszeresek az akciók, a kóstolók – a húsféléknél, tejtermékeknél, üdítőknél a leggyakoribb –, valamint bővítik az áruválasztékot. A nyereség elérése érdekében a sűrű fillért részesítik előnyben a ritka forint helyett. Jellemző az alacsony árrés, például a COOP márkatermékeknél 5 százalékos haszonnal dolgoznak.
Az idősebb korosztály tagjai még élénken emlékeznek az egykori Hangya szövetkezetekre, amelyek lényegében az ÁFÉSZ-mozgalom elődjének számítanak. Az 1950-es évektől kezdve a szövetkezeti mozgalom fontos szerepet játszott az emberek életében. Egyrészt vevőként, másrészt alkalmazottként kerülhettek napi kapcsolatba az ÁFÉSZ-boltokkal. A Demecser és Vidéke ÁFÉSZ a legjobbak között szerepel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ez természetesen nem a véletlen műve, hanem tudatos tervezés, gondos végrehajtás, személyes vezető-beosztott kapcsolatok állnak mögötte. Szabóné Ilike, ha újrakezdhetné az életét, akkor is ezt a területet választaná, mert a számok mögött, mi több, a számok előtt látja az embert. Agya, mint egy komputer rögzíti a legfontosabb adatokat, bár ott a számítógép az íróasztalán, ő gyorsabban utánanéz a hagyományos iratgyűjtőkben tárolt információknak. A 2003-as évre tervezett 329 millió forintos forgalom időarányos részét teljesítették, és nyugodtan néznek a karácsonyi, szilveszteri ünnepek várható rohama elé.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 16. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)
………………….
Szabó Gyuláné a Demecser és Vidéke ÁFÉSZ-nek 2004-től az elnöke. Változatlan profillal – élelmiszer-kereskedelemmel – foglalkoznak a 13 saját boltban. Tíz üzletüket bérbe adták, ám ott élelmiszert, és iparcikkeket árusít a bérlő. Ezzel Demecser, Kék, Tiszarád, Beszterec, Székely, Nyírbogdány 20 ezer lakosáról gondoskodnak. Az egyre növekvő forgalom további ösztönzése érdekében a demecseri, a kemecsei és a kéki boltokban törzsvásárlói kártyával is lehet pontot gyűjteni. Ezt sorsolás követi, például még az olimpia ideje alatt adta át Szabóné Ilike egy szerencsés helybeli nyertesnek a hatalmas LCD televíziót, amelyet az illető az országos olimpiai sorsoláson nyert.
Családjában gyermekei unokákkal ajándékozták meg, Mónika pedagógus Kemecsén, férje őstermelő. Lánya Panna 2,5 éves Balázs 3 hónapos. Zsuzsanna gépészmérnök Miskolcon, férje villamosmérnök. Lányaik Aliz (5) és Tamara (1,5) éves. Nyugodt hátteret férje, gyermekei, unokái teremtenek számára.
(Kiegészítve: 2012. augusztus 14.-én)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése