Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Szabó Gyuláné
Főkönyvelő,
Demecser
Ha a pontosságot, a tudatos tervezést valakiről megmintázná egy művész, nyugodtan tehetné ezt Szabó Gyuláné született Farkas Ilona főkönyvelő életvezetését nézve. A Demecser és Vidéke ÁFÉSZ főkönyvelője nemcsak a beosztását, s az utóbbi időben az elnök kényszerű távolléte miatt hirtelen megszaporodott munkákat látja el mintaszerűen, hanem a családja mindennapjait is azzal a fegyelmezett precizitással szervezi, amely az alapja a mindannyiuk jó közérzetének, boldogulásának és eredményei elérésének.
Nyírbogdányban született 1954. május 16-án. Édesanyja lánykori nevén Balázsi Jusztina, édesapja Farkas Benjámin. A szülők a mezőgazdaságból tartották el a családjukat. Testvére Erzsébet, aki kereskedő és Gizella a Szabolcshőnél dolgozik. Férje, Szabó Gyula, vállalkozással foglalkozik. Házasságukból két gyermek született, Mónika pedagógus, a közeli Kemecsén tanít és ott is lakik. Zsuzsanna ötödéves gépészmérnök-hallgató.
Ilike a demecseri gimnáziumban érettségizett 1972-ben, majd röviddel ezután, 1973. szeptember elsejétől az ÁFÉSZ-nél helyezkedett el, mint könyvelő. 1990-től őt nevezték ki főkönyvelőnek.
A szimpatikus, mosolygós asszony láthatóan még nem fogalmazta meg magának, miért tetszik neki ez a munka. Ez annyira természetes – mondja –, hogy nehéz egy mondatban válaszolni rá. Ő a számok mögött mindig az embert nézi és látja. Neki a számmal jelölt boltok, ABC-k nem csupán „egységek”, hanem olyan munkahelyek, amelyek megélhetést adnak a dolgozóknak és családtagjaiknak, valamint ellátják alapvető termékekkel a környékbeli vevőket.
Az elmúlt évtizedek nem múltak el nyomtalanul a demecseri ÁFÉSZ életében sem. A középgeneráció tagjai és az idősebbek jól emlékeznek arra az időre, amikor szinte egyeduralkodóként szervezhette az ÁFÉSZ a kereskedelmet és a vendéglátást egy-egy településen. Elmúlt, s ma kiélezett piaci versenyben kénytelenek felvenni a kesztyűt a magánkereskedőkkel és vendéglősökkel. Ilike finoman céloz arra a helyzetre, hogy az ÁFÉSZ minden beszerzést, értékesítést papíron, számlával intéz, így kimutathatóan kisebb nyereséget tud elérni, mintha lezserebben szervezhetné a kereskedelmi, árubeszerzési és más ügyleteket. Nem véletlen, hogy bérbe adtak jó néhány olyan üzletet, amelyet az ÁFÉSZ csak veszteségesen tudott működtetni. A vállalkozó pedig már haszonnal üzemelteti. A jól jövedelmező üzleteket, boltokat azonban megtartja az ÁFÉSZ, hisz a tagságnak a jövedelmet csak okos, előrelátó gazdálkodással tudják megteremteni.
Beszélgetünk arról a főkönyvelő asszonnyal, hogy a multinacionális cégek megjelenése mindenkit érint Magyarországon. A vevők nagyobb választékot, olcsóbb árat tapasztalnak, viszont elveszett az a varázs, amely a kereskedőt és a vevőt, valamint az eladást övezi. A multicégek görkorcsolyás ifjú eladói egyáltalán nem ismerik az áruféléket, nem tanultak meg bánni a vevővel. S akkor még nem beszéltünk a nagy forgalomról, a tolongásról, a hosszas várakozásról a pénztáraknál. Egy óra alatti időre nem érdemes beugrani egy ilyen áruházba. Tehát a kisebb boltok változatlanul népszerűek, hisz személyre szóló kiszolgálást, törődést, figyelmet kapnak a vevők. A minőség, a garancia, a szavatosság és mindenekelőtt a vevőnek kijáró tisztelet, ráadásul kisebb településen a személyes ismeretség mind olyan tényezők, amelyek vonzóvá teszik az ÁFÉSZ-boltokat.
Persze, a fenti előnyök mellett minőségi termékeket, megfizethető árakat kell biztosítaniuk. Mint Szabó Gyuláné utal rá: minden eszközt megragadnak, hogy kedvében járjanak a vásárlóknak, ezért rendszeresek az akciók, a kóstolók – a húsféléknél, tejtermékeknél, üdítőknél a leggyakoribb –, valamint bővítik az áruválasztékot. A nyereség elérése érdekében a sűrű fillért részesítik előnyben a ritka forint helyett. Jellemző az alacsony árrés, például a COOP márkatermékeknél 5 százalékos haszonnal dolgoznak.
Az idősebb korosztály tagjai még élénken emlékeznek az egykori Hangya szövetkezetekre, amelyek lényegében az ÁFÉSZ-mozgalom elődjének számítanak. Az 1950-es évektől kezdve a szövetkezeti mozgalom fontos szerepet játszott az emberek életében. Egyrészt vevőként, másrészt alkalmazottként kerülhettek napi kapcsolatba az ÁFÉSZ-boltokkal. A Demecser és Vidéke ÁFÉSZ a legjobbak között szerepel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ez természetesen nem a véletlen műve, hanem tudatos tervezés, gondos végrehajtás, személyes vezető-beosztott kapcsolatok állnak mögötte. Szabóné Ilike, ha újrakezdhetné az életét, akkor is ezt a területet választaná, mert a számok mögött, mi több, a számok előtt látja az embert. Agya, mint egy komputer rögzíti a legfontosabb adatokat, bár ott a számítógép az íróasztalán, ő gyorsabban utánanéz a hagyományos iratgyűjtőkben tárolt információknak. A 2003-as évre tervezett 329 millió forintos forgalom időarányos részét teljesítették, és nyugodtan néznek a karácsonyi, szilveszteri ünnepek várható rohama elé.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 16. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)
………………….
Szabó Gyuláné a Demecser és Vidéke ÁFÉSZ-nek 2004-től az elnöke. Változatlan profillal – élelmiszer-kereskedelemmel – foglalkoznak a 13 saját boltban. Tíz üzletüket bérbe adták, ám ott élelmiszert, és iparcikkeket árusít a bérlő. Ezzel Demecser, Kék, Tiszarád, Beszterec, Székely, Nyírbogdány 20 ezer lakosáról gondoskodnak. Az egyre növekvő forgalom további ösztönzése érdekében a demecseri, a kemecsei és a kéki boltokban törzsvásárlói kártyával is lehet pontot gyűjteni. Ezt sorsolás követi, például még az olimpia ideje alatt adta át Szabóné Ilike egy szerencsés helybeli nyertesnek a hatalmas LCD televíziót, amelyet az illető az országos olimpiai sorsoláson nyert.
Családjában gyermekei unokákkal ajándékozták meg, Mónika pedagógus Kemecsén, férje őstermelő. Lánya Panna 2,5 éves Balázs 3 hónapos. Zsuzsanna gépészmérnök Miskolcon, férje villamosmérnök. Lányaik Aliz (5) és Tamara (1,5) éves. Nyugodt hátteret férje, gyermekei, unokái teremtenek számára.
(Kiegészítve: 2012. augusztus 14.-én)
Hasonló
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése