Kissné Kertész Katalin

Tűzzománc művész, intézményvezető

Demecser

A szüleim és a családom életútja sokkal izgalmasabb, mint az enyém, mondja, amikor a pályájáról kérdezem. Kételkedem, hiszen több évtizede ismerjük egymást, és egy sokszínű, mindig tevékeny alkotót, egy kiváló pedagógust tisztelek benne. Ráadásul a magánélete is legtöbbször a figyelem középpontjában volt 1977-től, amióta Demecserbe került, az iskolaigazgató menyeként, majd a szintén iskolaigazgató férje, Kiss Gyula mellett, aki jelenleg polgármester, ezért megkérdezem, hogy tudta összeegyeztetni a feladatokat. Magyarázatként vagy a saját motivációit felfedve ismét a szüleiről kezd beszélni, meg arról a földrajzi négyszögről, ami eddigi életét kijelölte, Mezőkövesd, Miskolc, a dunántúli Gyulakeszi, ahol anyai nagyapja az Eszterházy birtok kovácsa volt, és Demecser, ahol jelenleg a Demecseri Oktatási Centrum Pál Gyula Alapfokú Művészeti Iskola Intézményegység vezetője.

A felmenőktől a kézügyességet örökölte, sokan kézműveskedtek a családban. Apja gazdasági diplomáját élete nagy részében a MÁVAÚT-nál hasznosította, majd legutóbbi átalakításánál, a Volánnak alapító tagja volt. Újítását, hivatalosan találmányát, ma is használják a földalatti tartályok hitelesítésére. A történelem viharai miatt viszont volt kalauz és osztályvezető is, attól függően, hogy a politikai helyzet miként alakult. Épp ezért a gyerekeit szabad szellemben nevelte, megbeszélte velük a körülöttük lévő világ eseményeit. Édesanyja a jó ízlését, a kreativitását, az újrakezdés bátorságát adta át, és a nyári dunántúli nyaralások szerettették meg Katalinnal a népi építészetet, ornamentikát.

A szobában, ahol beszélgetünk, a falon lévő tűzzománc képek harmóniát sugároznak, csillogó falevelek, pillangók, egy kisváros házainak tiszta homlokzatai mutatják alkotójuk sokoldalúságát.

– Én nagyon elfoglalt diák voltam, amikor Miskolcon a Zrínyi gimnáziumba jártam. Itt volt az ország első lányneveldéje, komor, vastag falakkal. Ma az épületben a Lévay József Református Gimnázium működik. Hatodik osztályosként megnyertem egy rajzpályázatot, nem is akarták elhinni, hogy egy balkezes kislány rajzolta. De valahogy a mi családunkban több balkezes volt, és mindenki tudott rajzolni! Akkor vékony voltam, mondja mosolyogva, és szőkesége, fehér bőre ellenére, kissé elpirul. Komolyan vettem a sportiskolát is, itt atletizáltam, majd kosaraztam, a gímiben kézilabdáztam, nem csoda, hogy a matematika volt az egyik kedvenc tárgyam. Akkor azt hittem, nem is kell tanulni. Volt az iskolában egy kerámia szakkör, az volt az én művészeti munkásságomnak a bölcsője. A tanárom felfedezett, így nyaranta részt vettem a tokaji rajztáborokban. Nevetve mondja, úgy lett matematika-rajz szakos hallgató, hogy addig nem is tanult rajzolni csak annyit, amit a nyári táborokban elsajátított.

A honlapján (www.tuzzomancok.hu) megcsodálható ékszerei, plakettjei, képei láttán, ez hihetetlennek tűnik. A pályaválasztását a tanárai segítették, de hogy miért Nyíregyházát jelölte meg egy miskolci lány, nevetve mondja: „Kislány korom óta ismertem a menetrendet, és kiszámoltam, hogy Nyíregyháza jobban megközelíthető, mint Eger vagy a még távolabb lévő városok.” Ma már tudja, nemcsak ezért választott jól, hanem, mert nagyon sok kiváló művésztanára volt. A másik döntéséről kérdezem: Miért épp a tűzzománc lett a fő kifejezési formája?

– Amikor a gyerekek megszülettek, a férjemmel tíz nyáron tehetséggondozó tábort szerveztünk, amíg támogatással tudtuk csökkenteni a szülők költségeit. Hívtunk ide különböző művészeket, kézműveseket, és így találkoztam a tűzzománc készítéssel. Az első próbálkozásom sikeres volt. A színek természetét ismertem még a kerámia szakkörből, és aztán elkezdtem tanulni. Pestre jártam, hogy a különböző technológiákat elsajátítsam. Később a férjem mellett a lányom, Kata és a fiam, Gyuszi is segítettek. Nehéz fizikai munka ez, miközben a kézügyességre is szükség van. Nem tudtam volna ennyi mindent elérni, ha nem segít a családom.

– Fordítva, én is igyekeztem a férjem támasza lenni. Én vasgyári, bányász emberek között szabad szellemben nőttem fel, és szókimondó lettem. Ezt először nehezen fogadták el, de nagyon igyekeztem, hogy hamar megmutassam, mit tudok. Tudok tanítani, ügyes a kezem, és nem félek a munkától. Így elsők között tiltakoztam a 80-as évek végén itt lerakott sugárzó bőrszállítmány miatt, szólaltam fel, hogy a II. világháború áldozatainak is legyen emlékműve. A honismereti gyűjteményt segítőkkel gondozom, bővítem, és azt az intézményt, amit vezetek, biztos alapokon szeretném tudni.

Még nem akar visszavonulni, de már nézi, ki lehetne majd az utódja kollégái közül, mert egyre több időt szeretne tölteni a tűzzománc készítéssel, a három Párizsban és a velük egy házban élő unokájával.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése