Fábián Magdolna

Az Erkel Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója

Demecser

szszb 30 zsl Fábián Magdolna.jpgSzemélyisége csupa finomság, jóság, szerénységgel párosuló intelligenciája, széles látóköre hatást gyakorol a vele kapcsolatba lépő emberre. Sokfajta ismeretből, bölcsességből táplálkozó tapasztalat birtokosa. Életének fiatalkori szakasza, a nemzeti hovatartozás, több vonatkozást is felidéz; egyrészt a Trianon előtti magyar történelmet, a szétszakított családi-rokoni kötelékeket, másrészt egy közös, a finnugor nyelvcsaládkutatás alakította személyes sorsfordulást. Ez utóbbi a párválasztást jelentette számára, az előbbi a szülőföldi gyökereket.

Kárpátalján, a magyar – ukrán – szlovák hármas határ melletti 900 lakosú magyarlakta Tiszasalamonban született, itt élte gyermekkorát. Csapon, a Magyar Tannyelvű Középiskolában tett érettségi után az Ungvári Állami Egyetemen tanult tovább magyar nyelv és irodalom, filológia szakon, itt szerzett diplomát a 70-es évek elején. Az egyetemen ismerkedett meg Ivaskin Anatolij mordvin-erzja nemzetiségű, szintén magyar filológia szakos hallgatóval, akit cserediákként azzal a szándékkal küldtek a Mordvin Autonóm Köztársaságból Ungvárra tanulni, hogy hazatérte után a főváros, Szaranszk egyetemén létrehoznak egy finnugor tanszéket, ahol számítanak rá. De a kibontakozó szerelem erősebb volt, még az egyetemi évek alatt összeházasodtak, így Kárpátalján maradt. Magdika a szülőfalujában, az általános iskolában tanított magyart, férje a Csapi Vámhivatal vámtisztje lett, de mellette óraadó tanárként az Ungvári Egyetem magyar tanszékén mordvin nyelvet tanított. Két fiúgyermekük, Attila és György Mihály még Kárpátalján születtek.

A magyarországi, miskolci rokonokhoz gyakran jártak vendégségbe. Attila fiúk már Budapesten az ELTE magyar szakán tanult, amikor 1992-ben eldöntötték, hogy átköltöznek; előbb csak a gyerekkel hárman, s a kisebbik fiú már Demecserben kezdte az általános iskolát, ma már diplomás.  Férje két évvel később követte a családot, s Záhonyban a vámhivatalnál helyezkedett el.

Magdika az általános iskolában tanított 8 évig, majd a könyvtár – művelődési házba hívták az akkor megüresedő vezető állásba. Örömmel elvállalta, a szakirányú ismeretek megszerzése érdekében könyvtárosi szakképzettséget, az ELTE-n kulturális menedzser-képesítést szerzett. Bár nagyon szerette és szereti a tanítást, de a könyvek világa, a kulturális élet nyüzsgése, az emberekkel való foglalkozás, mint gyerekkori vágya is motiválta. Kedvenc költőjét, József Attilát idézi: „én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní-tani!”Ez a hite életformává vált.

Az intézmény a kisváros kulturális, közösségi, de társadalmi életének is meghatározója. Olyan kontextusba szervezi, irányítja a különböző feladatokat, melyben a könyvtári, közművelődési, pedagógiai funkciók egymást erősítő elemekké válnak. Szakszerű könyvtári szolgáltatás és gyarapítás – pl. a költségvetésen felüli, a Márai program pályázatán nyert 1,25 millió Ft könyvbeszerzés – révén színvonalas ellátást biztosít. 2003-ban Az Év Könyvtára díjat érdemelték ki munkatársaival. Európai uniós forrásokból, egyéb pályázatokból (eddig 11) jutott könyvtár- és eszközfejlesztésre, tanfolyamokra, formális és nem formális képzésekre, rendezvényekre, nyári olvasótáborokra, de segítették egy helyi fiatal roma költő kötetének kiadását is. A színházi programok (évi 5-6) már hagyományt teremtettek; Budapestről, Miskolcról, Kassáról, Szabadkáról stb., ill. a megyéből fogadják a társulatokat, és az ország minden tájáról a gyermekszínházakat. A művelődési ház gazdája a sokféle civil szerveződésnek (népdal-, kézimunka-, tánc- és méhészkör, nyugdíjasklub), itt tartja próbáit a városi fúvószenekar.

A helyi hagyományőrzés különösen fontos a városban. Magdika egyik fő szervezője, koordinátora az idén már 10. alkalommal megrendezésre kerülő, nemzetközivé vált híres gasztronómiai eseménynek, a Demecseri Káposztás Napoknak. 1914-16-ig vezetik vissza a káposzta savanyítás hagyományát, mikor is jó ideig az ország hadseregeit innen látták el káposztával.

Nem feledi a gyökereit, figyel a szülőhely Kárpátalja magyarlakta településeire is, iskolák, könyvtárak támogatására rendszeresen pályázik, segíti őket.

Szakmai munkája mellett a közélet bizalmát, tiszteletét is elnyerte, 2010-től önkormányzati képviselő. Jelenleg az ügyrendi, jogi és etikai bizottság elnöke, a korábbi ciklusokban a kulturális bizottság külsős tagja volt. Kedvelik az emberek, ha gyalog megy munkahelyére – ami a lakásától kb. 10 perc – az, neki fél óra, sokan megállítják ügyes-bajos dolgaikkal, vagy csak egy kedves beszélgetésre.

Tervei, vágyai? – Egy új művelődési ház és könyvtár– válaszolja, segíteni a demecserieket, a felzárkóztatást. – És együtt lenni egészségben, örömben szép családjával, a gyerekekkel, a 2 fiú és 3 lányunokával, akik a nagyszülők szeme fényei.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése