Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Fábián Magdolna
Az Erkel Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója
Demecser
Személyisége csupa finomság, jóság, szerénységgel párosuló intelligenciája, széles látóköre hatást gyakorol a vele kapcsolatba lépő emberre. Sokfajta ismeretből, bölcsességből táplálkozó tapasztalat birtokosa. Életének fiatalkori szakasza, a nemzeti hovatartozás, több vonatkozást is felidéz; egyrészt a Trianon előtti magyar történelmet, a szétszakított családi-rokoni kötelékeket, másrészt egy közös, a finnugor nyelvcsaládkutatás alakította személyes sorsfordulást. Ez utóbbi a párválasztást jelentette számára, az előbbi a szülőföldi gyökereket.
Kárpátalján, a magyar – ukrán – szlovák hármas határ melletti 900 lakosú magyarlakta Tiszasalamonban született, itt élte gyermekkorát. Csapon, a Magyar Tannyelvű Középiskolában tett érettségi után az Ungvári Állami Egyetemen tanult tovább magyar nyelv és irodalom, filológia szakon, itt szerzett diplomát a 70-es évek elején. Az egyetemen ismerkedett meg Ivaskin Anatolij mordvin-erzja nemzetiségű, szintén magyar filológia szakos hallgatóval, akit cserediákként azzal a szándékkal küldtek a Mordvin Autonóm Köztársaságból Ungvárra tanulni, hogy hazatérte után a főváros, Szaranszk egyetemén létrehoznak egy finnugor tanszéket, ahol számítanak rá. De a kibontakozó szerelem erősebb volt, még az egyetemi évek alatt összeházasodtak, így Kárpátalján maradt. Magdika a szülőfalujában, az általános iskolában tanított magyart, férje a Csapi Vámhivatal vámtisztje lett, de mellette óraadó tanárként az Ungvári Egyetem magyar tanszékén mordvin nyelvet tanított. Két fiúgyermekük, Attila és György Mihály még Kárpátalján születtek.
A magyarországi, miskolci rokonokhoz gyakran jártak vendégségbe. Attila fiúk már Budapesten az ELTE magyar szakán tanult, amikor 1992-ben eldöntötték, hogy átköltöznek; előbb csak a gyerekkel hárman, s a kisebbik fiú már Demecserben kezdte az általános iskolát, ma már diplomás. Férje két évvel később követte a családot, s Záhonyban a vámhivatalnál helyezkedett el.
Magdika az általános iskolában tanított 8 évig, majd a könyvtár – művelődési házba hívták az akkor megüresedő vezető állásba. Örömmel elvállalta, a szakirányú ismeretek megszerzése érdekében könyvtárosi szakképzettséget, az ELTE-n kulturális menedzser-képesítést szerzett. Bár nagyon szerette és szereti a tanítást, de a könyvek világa, a kulturális élet nyüzsgése, az emberekkel való foglalkozás, mint gyerekkori vágya is motiválta. Kedvenc költőjét, József Attilát idézi: „én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní-tani!”Ez a hite életformává vált.
Az intézmény a kisváros kulturális, közösségi, de társadalmi életének is meghatározója. Olyan kontextusba szervezi, irányítja a különböző feladatokat, melyben a könyvtári, közművelődési, pedagógiai funkciók egymást erősítő elemekké válnak. Szakszerű könyvtári szolgáltatás és gyarapítás – pl. a költségvetésen felüli, a Márai program pályázatán nyert 1,25 millió Ft könyvbeszerzés – révén színvonalas ellátást biztosít. 2003-ban Az Év Könyvtára díjat érdemelték ki munkatársaival. Európai uniós forrásokból, egyéb pályázatokból (eddig 11) jutott könyvtár- és eszközfejlesztésre, tanfolyamokra, formális és nem formális képzésekre, rendezvényekre, nyári olvasótáborokra, de segítették egy helyi fiatal roma költő kötetének kiadását is. A színházi programok (évi 5-6) már hagyományt teremtettek; Budapestről, Miskolcról, Kassáról, Szabadkáról stb., ill. a megyéből fogadják a társulatokat, és az ország minden tájáról a gyermekszínházakat. A művelődési ház gazdája a sokféle civil szerveződésnek (népdal-, kézimunka-, tánc- és méhészkör, nyugdíjasklub), itt tartja próbáit a városi fúvószenekar.
A helyi hagyományőrzés különösen fontos a városban. Magdika egyik fő szervezője, koordinátora az idén már 10. alkalommal megrendezésre kerülő, nemzetközivé vált híres gasztronómiai eseménynek, a Demecseri Káposztás Napoknak. 1914-16-ig vezetik vissza a káposzta savanyítás hagyományát, mikor is jó ideig az ország hadseregeit innen látták el káposztával.
Nem feledi a gyökereit, figyel a szülőhely Kárpátalja magyarlakta településeire is, iskolák, könyvtárak támogatására rendszeresen pályázik, segíti őket.
Szakmai munkája mellett a közélet bizalmát, tiszteletét is elnyerte, 2010-től önkormányzati képviselő. Jelenleg az ügyrendi, jogi és etikai bizottság elnöke, a korábbi ciklusokban a kulturális bizottság külsős tagja volt. Kedvelik az emberek, ha gyalog megy munkahelyére – ami a lakásától kb. 10 perc – az, neki fél óra, sokan megállítják ügyes-bajos dolgaikkal, vagy csak egy kedves beszélgetésre.
Tervei, vágyai? – Egy új művelődési ház és könyvtár– válaszolja, segíteni a demecserieket, a felzárkóztatást. – És együtt lenni egészségben, örömben szép családjával, a gyerekekkel, a 2 fiú és 3 lányunokával, akik a nagyszülők szeme fényei.
Hasonló
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése