Kevés ember élete kötődik olyan erőteljesen a szövetkezeti mozgalomhoz, mint Molnár Tamásé, aki a Demecser és Vidéke ÁFÉSZ elnöki posztját tölti be 1991 óta. Demecserben született 1941. június 28-án. Családja is ezen a településen élt generációk óta. A felesége a gimnáziumban adminisztrátor. Házasságukból két fiúgyermek született. Tamás Nyíregyházán a kereskedelmi kamaránál főelőadó, Attila kormányőr.

Molnár Tamás a termelőszövetkezetben ágazatvezetőként dolgozott 1973 és ’82 között. Ekkor került vissza az egyik boltba, majd a központban kapott állást. Kereskedelmi osztályvezetőként rálátása nyílt a szövetkezet fejlesztési lehetőségeire, az árbevétel növelésére. A beosztottak is megszerették, a vevőkkel szinte napi kapcsolatban állt, a hivatali szobájába bármikor bekopoghattak ügyes-bajos dolgaikkal az emberek. 1991-ben pedig a tagság őt választotta meg az ÁFÉSZ elnökének.

Büszke rá az egész kollektíva, hogy 2002-ben a Széchenyi-terv részeként a demecseri 9-es ABC felújítására sor kerülhetett. A kivitelezési munkálatok megszervezésében, a lehetőség felkutatásában oroszlánrész jutott Molnár Tamás elnöknek.

Nemcsak a szövetkezet közös céljainak valóra váltásában jár az élen, hanem mint vezetőt is szeretik a beosztottai. Végtelenül, talán a végletekig humánus, jóhiszemű, emberséges. Ha valakinek gondja támad, biztosan számíthat rá. Ma, amikor az elanyagiasodott világról panaszkodunk, s arról, hogy kihűlnek az emberi kapcsolatok, a rohanás, a kapkodás rányomja a bélyegét a hétköznapokra, jó tudni, hogy élnek köztünk molnártamások, akik az akták, a számok, a trendek helyett az embert nézik, a maga gondjaival, problémáival, lehetőségeivel. Hosszú évek, évtizedek óta dolgozik együtt a főkönyvelő asszonnyal, Szabó Gyulánéval, s kettejük munkakapcsolata, vezetői együttműködése megmutatkozik az ÁFÉSZ eredményességében. S ebből a közösség, a munkatársak, a vevők, de még a város is profitál.

Természetesen nem múltak el nyomtalanul a rendszerváltozást követő gazdasági átalakulás nehézségei a demecseri ÁFÉSZ hétköznapjaiban. Működési területük 8 községre terjed ki, összesen 42 kereskedelmi egységet számlál az ÁFÉSZ ezeken a helyeken. A kiskereskedelemben 15 bolt hagyományosan üzemel, 17-et kiadtak. A vendéglátásban mind a 10 egység bérleti üzemeltetési formában működik. Évek óta 330 millió forint körül alakul a bruttó árbevétel. 2003-ban a kéki 52-es, második helyen a demecseri 8-as, harmadikon a székelyi 21-es, negyedik helyen a demecseri 9-es ABC áll. Az idei évben az első, második és harmadik negyedév árbevétele 233 millió forint volt, ami megközelíti a háromnegyed éves tervet. Közismert, hogy az év utolsó hónapjai a legerősebbek, így a szövetkezet vezetése abban joggal reménykedik, hogy kb. 110 százalékos tervteljesítésre számíthatnak.

A növekedésnek megvannak a személyi és a tárgyi feltételei. A minimálbér-emelés több mint 20 dolgozót érintett. Viszont be kellett vezetniük több esetben a részmunkaidős foglalkoztatást 2002-ben, hiszen a bérekhez kapcsolódó társadalombiztosítási járulékokat nehéz volt kigazdálkodni, 2003-ra helyreállították a korábbi állapotot.

Ugyancsak az eredményességet növelte, hogy beszerelték a riasztót. Mindössze egy élelmiszerboltba törtek be illetéktelenül az utóbbi időszakban. Ez is azt jelzi, hogy a modern technika alkalmazása ma már elengedhetetlen.

Az ésszerű gazdálkodás, a fizetőképesség megőrzése, a költségtakarékos, piacérzékeny megoldási módok felkutatása meghozza az eredményt. A már említett Széchenyi-terv eredménye pedig igencsak megdobogtatta a szíveket, hisz egy kisváros ÁFÉSZ-e ritkán jutott központi támogatáshoz ebből a forrásból.

A magánkereskedelem és -vendéglátás nem csupán konkurencia az ÁFÉSZ-nek, hanem időnként gyümölcsöző az együttműködés. Különösen a bérbe adások területén beszédesek a számok. A folyamatosan működő bérletes egysége bevételei több mint 25 százalékkal haladták meg az előző évit.

Új idők jele az is, hogy a Pro Coop láncnak a tagja a demecseri ÁFÉSZ, és így részesülhetnek a helyi vevők az országos és a megyei akciókban. Olyan piaci árelőnyről van szó, amely nemcsak árubőséget jelent, hanem számottevő a kedvezmény az árakban is. A szociálisan többszörös hátránnyal küzdő helyi lakosságnak érthetően jó az ilyen alacsony ár. Az országoshoz képest itt több a munkanélküli, s így a későbbiekben is lesz kereslet a hasonlóan olcsó termékek iránt.

A fejlődésnek csak az anyagiak szabhatnak határt. Nagyon örülnek Demecserben, hogy az éttermet 2003-ban sikerült irodává alakítani. Minden üzletrész-visszavásárlásnál vagy bérbeadásnál gondosan mérlegel a vezetőség, milyen feltételek megléte esetén érdemes egy döntést meghozni és azt végigcsinálni. Mint arról a vezetőség tagjai nem egyszer beszéltek: csak úgy lehet irányítani egy közösséget, ha a tervszerűség, a céltudatosság mellett ott van a jó szándék, a humánum. Molnár Tamás elnök úr élenjár ebben.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 16. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)