Lipők Sándor

Országgyűlési képviselő, polgármester,

Kemecse

Széchenyi István „ütős” mondatát választotta mottójának országgyűlésiképviselő-jelöltként: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.” Talán azért is, mert a „legnagyobb magyar” ezen mondásában minden benne van, felöleli az egész történelmet, a létezést, és időkorlátokat sem ismer. Talán szükség van arra, hogy a ma gondjainak, problémáinak orvoslására vállalkozó emberek, politikusok éppen az elődöktől, a nagyoktól meríthessenek erőt, és tőlük tanuljanak kitartást a rájuk váró nehéz feladatokhoz. Mert hiszem, Széchenyivel csak elkötelezettséggel, komoly szándékkal és felelősséggel, kellő szakértelemmel és szavahihetőséggel példálózhatunk. Meggyőződésem, hogy mindez megvan és párosul Lipők Sándor, immáron megválasztott országgyűlési képviselőben, aki Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 5. számú választókerülete lakosságának képviseletére vállalkozott.

Az itt élő emberek, a lakosság ügyes-ba-jos dolgainak legmagasabb szinten való küldetésére. Nagy és nehéz feladat ez, hiszen a Baktalórátháza központú választókerület 27 települése Tiszatelektől Vajáig több mint hatvanezer lakos, neki pedig igen nagy támogatottsággal sikerült elnyernie szimpátiájukat. Azért is nehéz, mert az ország legkeletibb megyéjében, mondhatni, a leghátrányosabb körzet ügyeit, fejlődését kell előremozdítania.

Mindehhez kemény munkára, e szegény vidéknek a szeretetére, lokálpatriotizmusra van szükség. A homokos Nyírség, a vizes Rétköz rossz földje, sívó homokja ellenére az itt élő ember mindig kitalálta, megkereste, mi az, amiből a családja asztalára a kenyérrevalót előteremtheti. Mező- és erdőgazdálkodás a folyók, vizek mentén – mint Kemecsén is – halászati tevékenységgel párosul.

Hát ezen lehetőségek kiaknázásához kellenek olyan elkötelezettek, akik segítenek ebben előre és együtt gondolkodva az itteniekkel megtalálni a megoldásokat a munkanélküliség csökkentésére.

A képviselő úr is elkötelezett az ezen a vidéken élő emberek életkörülményeinek, életszínvonalának javítása, munkahelyek teremtése ügyében.

Lipők Sándor gyökerei innen erednek, ősei többgenerációs, tősgyökeres, gazdálkodó emberek voltak. A Lipők Sándor és Sóvári Gizella első gyermekeként, 1969-ben Kemecsén született fiú általános iskolai tanulmányai után a fővárosba került a Landler Jenő Gép- és Híradástechnikai Szakközépiskolába. Amikor 1987-ben számítástechnikus-műszerész szakképzettséget, érettségit szerzett, úgy gondolta, hazatér szűkebb hazájába, itt próbál boldogulni. Szakismeretét Nyíregyházán a SZÜV-nél kamatoztatta, Beregdarócon irányítástechnikával foglalkozott. Közben a szakmát felsőfokon is elsajátította. Majd sikeresen működő vállalkozásokba fogott.

A politikával 1998-ban találkozott, amikor is helyi képviselő lett, majd polgármester. 2006-tól a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés tagjaként és tanácsnokaként részt vesz annak munkájában. 2001-től  2006-ig több bizottságának a tagjaként is tevékenykedett.

A Nyíregyházától 15 km-re fekvő Kemecse a megye egyik legrégebbi települése, már 1222-ben említik a Váradi regestrumban, de a Jósa András Múzeumban őriznek időszámítás előtti időből, 800-ból is archeológiai kincseket.

Az általános demográfiai hullámvölgy ellenére olyan település, ahol folyamatosan nő a lakosság száma, az elmúlt százharmincöt évben több mint kétszeresére, 5175 főre emelkedett a lélekszáma.

Arról is szól tehát a fáma, hogy 2000-től Kemecse polgármestereként is helyt kellett állnia a közéletben, sőt az idei önkormányzati választásokon ismét megerősítették tisztségében a helyi lakosok, így ez a feladat már nem új számára. A nagyközség akkori első embere olyan fejlesztéseket vitt véghez, amelyek 2005. július 1-jén városi rangra emelték a települést.

Az egykoron Bogdányi járás járási székhelyeként ismert, majd Kemecsei járásként működött 1956 februárjáig, dicső múltját még ma is emlegetik az idősebbek.

Lipők Sándor személye jó biztosíték arra, hogy ennek a múltnak a nyomában Kemecse csillaga még fényesebben ragyogjon az elkövetkezendő jövőben. Nagy munkabírása, kiváló szervezőkészsége, kapcsolatteremtő képessége, a szerzett új ismeretei, amivel folyamatosan felvértezte magát, nem csak városa, de választókerülete iránti elkötelezettségét is arra sarkallja, hogy ígéreteit valóra váltsa, az emberek bizalmát megtartsa. Mindehhez egészség kell még, a kedvező politikai „széljárás” is adott, hiszen a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőjeként ez motiválja őt a jövőben, és az itt élő emberek megelégedésére újabb sikereket hozhat majd számára.

Büszke négy gyermekére, szabadidejét természetesen a családra áldozza, no meg kedvenc időtöltésének, a futballnak és a jégkorongnak hódol.

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése