Kemecse

Az ezredforduló körül zajlik az élet Kemecsén. A változások egész sora megy végbe a nagyközségben. Gondok nehezítik az itt élő emberek életét, de ha lassan is, épül-szépül Kemecse, és a tervek is biztatóak. A települést 2000 tavaszától egy jó megjelenésű, dinamikus fiatalember irányítja: Lipők Sándor. Alighogy megválasztották polgármesternek, cikk jelent meg a sajtóban Halászok, informatikusok Kemecsén címmel. A megyénket bemutató könyvben is érdemes idézni a vele kapcsolatos írást:

„Kemecsén a nyári hónapokra, a felújítási munkálatok elvégzésére új brigádot hoznak létre. Újabb halastavakat építenek, bővítik az iskolát, beindítják a halászképzést, majd informatikusokat képeznek térségi szinten. Minderről Lipők Sándor adott információt, akit az időközi választások után éppen egy hónapja iktattak be a polgármesteri székbe. Jó hír, hogy június végén a Belügyminisztérium 2,9 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott a településnek, ebből rendezik a kifizetetlen számlákat. A foglalkoztatást elősegítendő működik a Zsadány Kht., amelynek július 1-jétől új ügyvezetője van Szabó Miklós személyében. A kht. irányítja azt a 25 fős cigány brigádot, amely közhasznú munkát végez. Az iskolában, az óvodában és a mozi épületében belvízkár keletkezett. A közeli napokban várható a belvizes támogatás, s ha ez megérkezik, a kht. megkezdheti a helyreállítási, felújítási munkálatokat. Várható, hogy a Megyei Munkaügyi Központ támogatásával a nyári hónapokra, 90 napra felvesznek húsz munkanélkülit és elvégeztetik velük az időszerű munkálatokat.

A terv szerint bővítik a szennyvízhálózatot a Megyei Fejlesztési Tanács, a Környezetvédelmi Alap támogatásával, céltámogatást is remél az önkormányzat. Ha mindez összejön, akkor a 14 millió forintos beruházáshoz csak 20 százalék saját erő kell.

Már van egy hatalmas halastó és egy haltelep Kemecse határában. Vállalkozók újabb halastavakat akarnak építeni. Szükség van tehát szakemberekre, ezért az önkormányzat a mezőgazdasági főiskolával és a Szabolcs Halászati Kft.-vel közösen jövőre beindítja a halász-halfeldolgozó képzést. Egy másik, nem mindennapi képzést arra alapoznak, hogy a fiatal polgármesternek informatikus a végzettsége. Belátható időn belül egy régi szolgálati lakást átalakítanak, felújítanak, itt lesz a számítógépes központ. Az átalakítás és a 15 számítógép megvásárlása 15 millió forintba kerül. Ennek 70 százalékáig támogatást ígért a fejlesztési tanács, a Megyei Önkormányzat és a Megyei Munkaügyi Központ. A számítógépes központnak a tiszarádiak, a besztereciek és a vasmegyeriek is hasznát vehetik majd.”

Az időközi választások előtt Lipők Sándor alpolgármesterként, illetve megbízott polgármesterként nyilatkozott a sajtónak a romák foglalkoztatásával kapcsolatban. Elmondta, hogy az ötezer lelkes községben több mint nyolcszáz cigány él, közülük kevésnek van állandó munkája. Sok baj van velük, jó volna, ha számos romának kedvező irányba változna a szemlélete. Huszonöt romának a munkaügyi központ támogatásával munkalehetőséget és tanulási lehetőséget adtak. A közmunkát végző brigád tagjai közül ősztől húszan mezőgazdasági ismereteket és parképítést tanulhatnak. Öt romát betanított kőművesnek képeznek ki. Enynyit a jelenről és a közeljövőről. Tekintsünk vissza a múltba. Kozma Sándor megírta Kemecse monográfiáját. Ebből kiderül, hogy a község kétharmada a Nyírség, egyharmada a Rétköz területén fekszik. Határrészek nevei: Tökös-kotymán, Bertény-farka, Basa-kútja, Nagy-Zsadány, Téglás-hegy… A nyíregyházi múzeumban olyan tárgyakat őriznek, amelyek az időszámításunk előtti 800-ból valók. Idézet a könyvből: „Kemecsei Mihály közéleti tevékenységet folytatott 1339-ben és 1344-ben királyi emberként… Az 1848-as forradalom hatására Kemecsén is megszervezték a csapatot és abban a társadalom minden rétege képviselve volt… A Haas-tanya lett a Kemecsei Állami Gazdaság központja. A Járási Tanács 1956 februárjában megszűnt… A nyírség Ruházati Szövetkezetnek 1973-ban lett kemecsei üzemegysége… 1993-ban a község minden telkére biztosították a gáz bevezetését…”

Lipők Sándor tősgyökeres kemecsei. Ősei vagy száz évre visszamenőleg gazdaemberek voltak. Budapesten, a Landler Jenő Gép- és Híradástechnikai Szakközépiskolában érettségizett. Aztán Nyíregyházán a jó hírű SZÜV-nél gyakorolta a számítógépes szakmáját. Pesten levelező tagozaton felsőfokú számítógépes oklevelet szerzett. Beregdarócon irányítástechnikával foglalkozott, aztán vállalkozásba kezdett, boltot nyitott. Alapító ügyvezetője volt a GRONING Kft.-nek, amely számítástechnikai hálózattal foglalkozik. Egy belga olajcégnek a területi képviselője. Gumis-olajos műhelye van. Felesége egy nyíregyházi nagyáruházban osztályvezető. A fiuk a sóstói Waldorf-iskolában tanul. A számítógépeké a jövő. Lipők Sándor a jövő embere.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)