Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Czompa Bertalan
Gyógyszerész,
Kemecse
Messziről indult a szinérváraljai villanyszerelő fia, s kalandos utat járt be, míg eljutott Kemecsére, illetve Vasmegyerre. Szinérváralja, ez a mintegy tízezer lakosú romániai kisváros indította el, szülei ma is ott élnek. Itt végezte, alapfokú iskoláit, itt is érettségizett.
Őszintén megvallja, hogy a véletlennek, pontosabban a kommunista oktatáspolitika visszás intézkedéseinek köszönhetően került erre a pályára, bár ma már nagyon örül annak, hogy így alakult. Ő ugyanis eredetileg agronómus akart lenni, a család ugyanis emberemlékezet óta földet művelt. Ám amikor a középiskolába került, akkor csak humán tagozatú osztályt indítottak, később pedig megjelent egy olyan rendelkezés, mely szerint termelő ágazatban csak azok helyezkedhetnek el, akik reáltagozatot végeztek.
A családban soha senki nem kötődött az egészségügyhöz. Két osztálytársa viszont gyógyszerésznek készült. Tőlük tudta meg, hogy a marosvásárhelyi egyetemen erre a szakra magyarul is lehet felvételizni, ezért ide jelentkezett. A sors iróniája, hogy osztálytársait nem vették fel, őt viszont igen. Ma már nagyon hálás a sorsnak, hogy így alakult. Annál is inkább, mert a mezőgazdaság Romániában és Magyarországon is válságban van. Meg aztán ezt a szakmát legalább olyan nehéznek tartja mint a bányászkodást, bár ennél nyilván kevésbé veszélyes.
Az egyetemet kiváló eredménnyel végezte el. Mint kitűnő tanulónak, neki is be kellett kapcsolódnia a diáktanács munkájába. Mivel az ideológia, a politika mindig távol állt tőle, ő lett a közmunkafelelős. Ez azt jelenti, hogy ő szervezte az üveg-, papír- és vashulladékgyűjtést.
Mivel a végzősök a tanulmányi eredmények alapján felállított sorrendben választhatták ki, hol töltik hároméves gyakorlati idejüket, neki sikerült hazakerülnie Nagybányára. Nagyon szép időszaka volt ez az életének, nemcsak mert tapasztaltabb munkatársaitól minden segítséget megkapott, hanem azért is, mivel ekkor kötött házasságot a feleségével, aki az orvosegyetemen szerzett diplomát.
Hamar elrepült a három év és ő Aranyosmeggyesen kapott állást. Másfél évig ingázott Nagybányáról, ami elég megterhelő volt, már csak azért is, mert a vasútállomás vagy két kilométerre feküdt a falutól, no meg a gyógyszertárt is rendkívül elhanyagolt állapotban találta.
Aztán ismét szerencséje volt, mert a nagybányai gyógyszerészek közül többen is nyugdíjba mentek, így sikerült helyben állást kapnia. Ekkor azonban már egyre lehetetlenebbek lettek a viszonyok Romániában, egyre nőtt a feszültség, és még senki sem tudta, hogy ez mihez vezet. Felesége ezerkilencszáznyolcvankilenc szeptemberétől, azaz nem sokkal a forradalom előtt vállalt munkát Magyarországon, egészen pontosan Kemecsén.
Neki, az ügyintézés miatt még maradnia kellett. Talán ez volt a legnehezebb időszak eddig az életében, hiszen kettészakadt a család.
A helyzetet csak nehezítette, hogy kitört a forradalom. Ezt követően szinte a szó szoros értelmében ki kellett verekednie az útlevelet a román hatóságoktól, amit végül is az elsők között kapott meg.
Volt nagy öröm, újra együtt lehetett a család, ám mindent elölről kellett kezdeni, új egzisztenciát kellett teremteni. Azonnal elindították a szakvizsga, valamint az állampolgárság megszerzésének folyamatát. Nyíregyházán, a Ságvári-telepi patikában kapott állást.
Már ekkor az volt a vágya, hogy egyszer a saját lábára áll. A privatizáció még gyermekcipőben járt, de ő már leste a hirdetéseket, pedig egy fillérje sem volt ahhoz, hogy megvegyen egy patikát.
Egyszer véletlenül megtudta, hogy a vasmegyeriek szeretnének egy gyógyszertárat. Érdeklődött az önkormányzatnál, és a falu vezetői megtalálták a kompromisszumos megoldást. Az önkormányzat a régi pártház épületét alakítottá át, ő tette mellé a szaktudását, valamint gondoskodott a belső berendezésről.
Nem olyan régen sikerült megvásárolnia a gyógyszertárat, s most Vasmegyer mellett még két községet lát el, Beszterecet és Tiszarádot. Mivel mindezt egyedül csinálja, teljesen kitölti az idejét. Egyre kevésbé bírja elviselni, hogy kevesebb időt tölthet a családdal mint korábban, pedig két fia, a tizenöt éves Levente és a tizenegy éves Attila nagyon hiányolja.
Valamikor nagy természetjáró volt, imádott síelni, barkácsolni, kertészkedni. Ezek a hobbik, most teljesen leépültek, vagy alig jut rájuk idő. Czompa Bertalan mégis szerencsés embernek tartja magát. Elsősorban azért, mert bárhová került eddig az életben, mindig segítőkész emberek vették körül, akik mindenben támogatták. Határozott meggyőződése, hogy ebben a mai, anyagias világban, már önmagában ez is széppé teszi az életet.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése