Kék

A hazai önkormányzatok életében egyedülálló jelenségnek lehetünk tanúi Kéken: Halász Erzsébet jegyzőt a település díszpolgárává választották. A helyi képviselő-testület 1997-ben alkotta meg az erről szóló rendeletet, és rögtön első alkalommal két másik megbecsült helyi lakos társaságában a jegyzőnő elnyerte ezt a megtisztelő címet.

Már csak azért is ritka ez a gyakorlat, mert a jegyzőket általában szigorú, rigorózus főnöknek tartják, aki a hivatali apparátus irányítója, és a különböző ügyekben benyújtott engedélyeztetési eljárásra vagy kérelemre – általában pénz híján – neki kell nemet mondania. Nem csoda hát, ha nem annyira népszerűek.

Kék életében fordítva működik ez a gyakorlat, Halász Erzsébet jegyző ugyanis nemcsak megbecsült tagja a falunak, hanem humánuma, lojalitása, és szakmai hozzáértése miatt szeretik az emberek. Egész életét a közigazgatásban töltötte eddig, és mára regényt írhatna a rendszerváltozás előtti, körüli és utáni önkormányzati elméletről és gyakorlatról.

Paszabon született 1946. június 27-én. Édesanyja, Bálint Erzsébet háztartásbeli, édesapja, Halász Pál termelőszövetkezeti tag volt, sajnos már egyik szülő sem él. Testvérei közül Teréz ma nyugdíjas, Gávavencsellőn él, míg Veronika Paszabon maradt.

A nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Technikumban érettségizett 1964-ben, és 18 éves korában kezdett el az akkori tanácson dolgozni: Bujon pénzügyi előadóként 1964 és 70 között alaposan megismerhette a tanácsok működési rendjét. Felsőfokú végzettséget szerzett a tanácsakadémián 1970 és ’72 között, ezt később kiegészítette az Államigazgatási Főiskolán átvett diplomával. 1972 és ’77 között Kótajban tanácstitkár, 1977 és ’85 között Demecserben szintén a végrehajtó bizottság titkára. Tiszabercelen ugyanezt a pozíciót töltötte be 1986 és ’90 között. Rendszerváltozás után megalakuló új önkormányzatok érdekes meglepetést tartogattak Halász Erzsébet számára. 1990. december elsejétől szülőfaluja, Paszab jegyzője, valamint a Demecsertől leváló társközség, Kék jegyzői posztját is betöltötte. Érzelmi okok miatt egyik településen sem tudott nemet mondani. 1992-ben azonban véglegesen döntött: Kékre költözött, és most már csak ezt a jegyzői tisztséget látta el.

Nagy örömmel mondja, hogy gond nélkül megoldották Demecser és Kék különválását, a vagyonmegosztást, és mindkét önkormányzat megalakítását. 1991 és ’98 között többet fejlődött Kék, mint a megelőző 20 évben együttvéve. Halász Erzsébet jegyző asszony évek óta nem ment szabadságra, a pici apparátusra igen sok feladat hárult, így nem ritkán vitte esténként és hétvégeken haza a határidős elkészítendő iratokat. Tíz évig dolgozott tiszteletdíjas polgármester mellett, éppen ezért gyakorta látott el olyan feladatokat, amelyek másutt a település első számú vezetőjére hárultak.

A kilencvenes években ragyogó öt évet tudtak maguk mögött, például hat tantermes, tornatermes új iskola épült, ezt mindössze 60 százalékos készültségben vették át az előző ciklus vezetőitől. Valamennyi út szilárd burkolatot kapott. Lefektették a gázvezetéket, s egyúttal telefonkábelt is elhelyeztek a közműcsatornában. Az előző polgármesterrel, Medgyesi Istvánnal sok hasznos ötletet valósítottak meg közösen. A gázbekötéssel egyidejűleg valamennyi intézmény rácsatlakozott a gázhálózatra.

A gyerekek kinőtték az iskolát, ezért építettek egy négy tantermes új épületet, amely később kibővült színházteremmel, és házasságkötő terem is helyet kapott. Külsőleg-belsőleg megújultak az intézmények, létrehoztak egy fogorvosi rendelőt és egy fiókpatikát. Nagy sikernek könyvelik el, hogy 2001-ben a KEVIZ 21 Kft. kivitelezésében befejezhették a szennyvízhálózat építését, mindössze 382 millió forintért. Vasmegyer és Kék között átadták a 3 km hosszú bekötőutat, majdnem a teljes összeget pályázaton nyerték. A régi épületeken kicserélték a nyílászárókat. 2003 elején adják át a faluházat, amelyet egy romos épület átalakításával hoznak létre. A többfunkciós épületben kap helyet a teleház, benne öt számítógép, fax, másoló és internet-hozzáférés szolgálja a lakosságot. Lesz benne közösségi terem, és a helytörténeti bemutató dokumentumokat és régi használati eszközöket vonultat fel, érzékeltetve Kék több mint 700 éves múltját.

A 2095 lelket számláló Kéken az önkormányzat a református egyházzal karöltve szociális gondozási központot hoz létre. Hogy mennyire indokolt ez a létesítmény, jelzi, hogy eddig hatvanöten jelentkeztek gondozást kérve. Sürgető megoldani egy 300 adagos konyha és ebédlő kialakítását, ebben a területfejlesztési tanácsra számítanak. 2003-ra elkészül a településfejlesztési terv, amelyben nemcsak Kék jelenét, hanem jövőjét is rögzítik a szakemberek. A születéstől a halálig elkíséri az önkormányzat az embereket, és Halász Erzsébet megtiszteltetésnek tartja, hogy ügyeik intézésében aktívan részt vehet.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)