Kék

Két végén égeti a gyertyát Fohsz Józsefné, született Fekete Valéria, a kéki Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója. Ízig-vérig pedagógus, bár hosszú ideje nemcsak a katedrán oktatja a gyerekeket, hanem a kartársainak is jelentős mértékben nyújt segítséget, mint a Megyei Pedagógiai Intézet vezető szaktanácsadója. Mindkét állást hivatásként gyakorolja, s teszi mindezt anyai szeretettel. Amit nem lehet megrendezni: az iskola folyosóján a tanulók nagy örömmel köszöntik az igazgató nénit.

Nyírbogdányban született 1949. július 18-án. Édesanyja, Mező Ilona, háztartásbeliként gondoskodott a családról, ma már 83 éves. Édesapja, Fekete József, igen korán, ezerkilencszázhatvanban meghalt.

Két lánytestvére van, Margit és Irén, mindketten tanárok, és már nyugdíjasok, ők otthon maradtak a szülőfaluban, Nyírbogdányban. Férje, Fohsz József, építésztervező, a MOL nyírbogdányi üzemében dolgozta le az életét. Házasságukból két leány született: Gyöngyvér itt tanít a kéki iskolában, pedagógia–technika szakos tanár, és újabban mérésmetodikusként végzett, hogy a minőségbiztosítást szakszerűen gyakorolja. Emőke lányuk a nyírbogdányi Sion Szeretetotthonban gazdasági vezető. Ő már férjhez ment, házastársa Juhász Tibor, vízügyi technikus, vállalkozó.

A Zrínyi Ilona Gimnázium francia tagozatán érettségizett 1968-ban. Ezután a nyíregyházi tanítóképző főiskolán tanító szakos oklevelet szerzett, majd magyar nyelv és irodalom szakon folytatta tanulmányait. Érdekes időszak kezdődött az életében 1979-ben: a Megyei Pedagógiai Továbbképző Központban szakfelügyelő lett. Sokat köszönhet Görbedi Miklósnak, aki huzamosabb időn át vezető szakfelügyelőként segítette a kartársak tevékenységét. Tőle tanulta meg az igazi szakmaszeretetet, és a pedagógusokkal történő bánásmódot. Fohszné tőle vette át a vezető szaktanácsadói munkakört ezerkilencszáznyolcvanötben.

Egy életen át tanulni szükséges a pedagógusnak, vallja Fohszné Valika, hiszen adni igazából az tud, aki bőséges munícióval rendelkezik. Éppen ezért elvégezte a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen a pedagógia szakos előadó képzést, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szövegtant tanult.

Nemrégiben pedig sikerrel diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatás-vezetői kurzusán. Több könyvet írt, főként megyei, helyi irodalmi anyagokat állított össze a kerettantervi követelményekhez.

A kéki iskola kényelmes elhelyezést nyújt a 250 gyermeknek, ezzel együtt a növekvő iskolai létszám miatt újabb épületrésszel bővítik az intézményt. Szemre is tetszetős intézményi központ alakult ki, hisz a jelenlegi iskolaépületben kap helyet a tornaterem, színházterem, megvalósításra vár a 300 adagos konyha és ebédlő. A mennyiségi fejlesztéssel párhuzamosan minőségi előrelépésnek is tanúja lehet a helyi önkormányzat, a tantestület, és a szülői munkaközösség. Ennek szép példája, hogy első, második osztályban megszervezték az egész napos oktatást. Két idegen nyelvet tanítanak a nyelvi laborban: németet és szakköri formában angolt. Igen népszerű a nyolc művészeti csoport, jelenleg népi táncot, furulyát és képzőművészetet sajátíthatnak el az érdeklődők. A 250 iskolás 60 százaléka jár ezekre a foglalkozásokra. A szülők jó részének esélye sem lenne művészeti oktatásban gondolkodni, ha az iskola nem biztosítaná ehhez a feltételeket. Már pedig segíteni mindenáron szeretnének, hisz a szülők közt igen sok a munkanélküli, ezért ők is és a gyerekek is örülnek, hogy ingyen kapják a tankönyvet, és nem kevés segélyt folyósítanak az iskolások szüleinek. Tovább nehezíti a helyzetüket, hogy az iskolások közül 66 gyerek roma származású, és 66 a hátrányos helyzetűek száma. Nemcsak szociális, hanem egészségügyi hátránnyal is meg kell küzdeniük a tanulóknak, például mozgássérültek, enyhén értelmi fogyatékosak, és egy középsúlyos értelmi fogyatékos kisfiú is jár az iskolába.

Fohszné öt éve szakértőként is tevékenykedik: tanügyi igazgatásból, valamint magyar nyelv és irodalomból szerezte meg erre a képesítést. Régóta vizsgálja az értő olvasást, így a diszlexia, diszgráfia mérése korai életszakaszban elkezdődhet. Az igazgatónő meg van arról győződve, hogy csak teljes értékű képességfejlesztéssel érhetnek el eredményt. A korai fejlesztésnek tudható be, hogy egyre több gyerek kerül be az Arany János tehetséggondozó programba. A nyolcadikosok fele gimnáziumban, szakközépiskolában folytatja tanulmányait. Céljaik elérésében sokat segít az iskolabarát önkormányzat. Két alapítványt is létrehoztak, mindkettő a kéki gyerekek érdekeit szolgálja. A nemrégiben tartott jótékonysági bál igazolta a szülők áldozatkészségét. Volt olyan cigány szülő, aki vállalkozó: 40 ezer forintot adományozott iskolának.

Fohszné szabadidejében egészséges életmódot folytat, naponta úszik, kirándul, kikapcsolódásként az önkormányzat oktatási bizottságának külső tagja.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)