Bendzsák Gyula

Őstermelő, családi gazdálkodó,

Gégény, Fekete-tanya

Ne stresszelje az óra a gyerekeket, és ne kelljen szorongniuk a biztos állás és a család megélhetése miatt – tömören így foglalja össze Bendzsák Gyula őstermelő, a Gégényhez tartozó Fekete-tanyán található családi farmja megalakításának célját. Mára gyönyörű házat emeltek, ízléses és minőségi bútorokkal, antik és modern kiegészítőkkel. Ám a korábbi gazdasági épületet is nyugodtan nevezhetjük családi háznak, hisz beépített konyha, étkező, fürdő, tágas előtér, és a gazdasági rész csak emögött kezdődik. Az ebédlőasztalt körül ülő családtagok, Margitka asszony – akit 37 éve vezetett Gyula az oltár elé –, két szép gyermekük, Katica, aki rendet, tisztaságot varázsol – az édesanya a főzést ki nem adná a kezéből, hisz évszázadok magyaros étkeit készíti a modern konyhában –, no és mellette a családi gazdaság napi munkájából is oroszlánrészt vállalnak. Zsolti, aki leginkább a szabadban érzi magát a legjobban, a gépek megszállottja. Ez vonatkozik a komputerre is, mert testvérével ők már a világhálón is beszerzik az információkat. Valamint a legifjabb generáció képviseletében két gyönyörű unokájuk, Gyuszika és Tibike ifj.Bendzsák Gyula gyermekei, aki nagyon sokat tett a gazdaság fejlődése érdekében, de sajnos 2004-ben tragikus körülmények között elhunyt. Első pillanatra látni, az ezer szállal összetartozó család nem csupán házat épített, hanem otthont teremtett magának. Mintha megállna az idő egy percre, nem a nosztalgikus múltba révedés miatt, hanem itt óramű pontossággal működik a farm. A falu, amelyben generációk óta születtek és éltek Margitka felmenői, kőhajtásnyira található Kéktől, ahol Gyula született 1956. február 10-én.

Két életforma is „házasodott”, amikor összekötötték sorsukat 1974-ben. A családanya ősei a mezőgazdaságból éltek, Gyula viszont kőműves szakmunkásként a Gumigyárban és az ÉPSZER-nél dolgozott le éppen negyedszázadot. Egyszer egy kedves barát, Kiss István azt találta mondani Gyulának, itt áll ez a romos juhhodály a tanyán, vedd meg, biztos kihozol belőle valamit. Margitka szüleitől ajándékba kapták a Cili névre hallgató tehenet 1987-ben, és ezzel kezdetét vette a családi gazdálkodás története. Ezt a krónikát írják azóta is. Gyermekeik nemcsak bekapcsolódtak, hanem méltó folytatóinak ígérkeznek szüleik igyekezetének. Számokban ez a következő: 2002-ben indították a családi gazdaságot. A száz hektár föld megműveléséhez akartak venni egy traktort. Az akkori kormányzat a 25 százalékos kedvezményt még 10-zel megtoldotta, osztottak-szoroztak, és a meglévő 1,37 millió forintjukhoz még 2,1 millió forint hitelt felvettek, és nagy örömmel megszerezték az MTZ-952-es, orosz gyártmányú traktort. Tartozott hozzá rendsodró, ásóborona, permetező, gyűrűshenger. A vegyes, kötött talajjal jól megbirkózik a gép, de „eszi” rendesen a gázolajat. A közel hárommillió forintos vissza nem térítendő támogatással már belevághattak a családi gazdaság megalapozásába. A földeken lucernát, kukoricát, kalászost termesztenek, a kaszálót is az állatállománynak hasznosítják. Időközben 40 kettős hasznosítású tehén, melynek jelentős része magyar-tarka, és 20 borjú áll az istállóban és a fejőházban. Régebben naponta 20–30 liter tejet vittek be a csarnokba. Ma kétnaponta hordja el a házi tejet a megrendelő, alkalmanként 800–1000 litert is. Múlt, jelen és jövő fonódik egybe a farmon: ápolják az őseiktől örökölt hagyományokat, a föld, a jószág, az elvégzett munka szeretetét, és mindenekelőtt egymás megbecsülését. A jelen kor lehetőségeit kiaknázva pályázatokat nyújtanak be. A jövő pedig? Első perctől jól érzi magát itt az egész család, 1997-ben vették meg a tanyát, és költöztek ki ide a faluból. Az pedig végleg igazolja érzelmi kötődésüket is, hogy felépítettek a farmon egy pompás házat. Elnézem Katicát és Zsoltot. Ízig-vérig mai fiatalok, de nekik nem a szórakozás jut elsőként eszükbe. Hajnalhasadtakor ébrednek, ez általában fél hat, és akkor szinte minden percnek megvan a maga tennivalója. A tehenek, a borjak nem ismerik a szabadnapot, az ünnepeket, nem sztrájkolnak, velük mindig törődni kell. A családtagok szinte szeretik is őket, még az ellésekhez sem hívnak állatorvost, kivételt képez, amikor ellés közben komplikáció merül fel. A traktor és a számítógép egyaránt hozzátartozik Zsolti mindennapjaihoz. Katicának van egy szép lova, számára kikapcsolódást jelent a gondozása.

Több váltást is maga mögött tudhat a Bendzsák család. Gyula az iparban eltöltött negyedévszázad után most már a gazdasághoz kötődik ezer szállal. Megszokták, hogy tágas látóhatár övezi az otthonukat és munkájukat egyaránt jelentő farmot. A nagyvilág és a napi politika csatározásai nem hallatszanak idáig. Gombnyomásra kizárhatják életükből a külvilágot. Ám a családi gazdaság működtetéséhez a piaci, vállalkozási információk ugyanúgy eljutnak hozzájuk, mintha bárhol élnének a világban.

Láthatatlan szálak fonják össze a családtagokat, és nyújtanak biztonságot. Bízzunk benne, mindörökre.

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)

Szerző: napkeletadmin 2018. 01. 17.

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Soltész Béla

Tenkely Józsefné

Láczay László

M. Szlávik Tünde

Lipők Sándor

Dr. Faragóné Bankus Judit

Dr. Faragó György

Papp Endréné és Papp Endre

Szoboszlai Miklós

Révész Dezső

Vajdicsné Bodoróczki Mária

Balogh Imre

Juhász Jánosné

Lipők Sándor

Smid Józsefné

Kiss Gyula

Tanicsár Miklósné

Tariné dr. Gombkötő Zsuzsan...

Tari János

Dr. File János

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!