Láczay László

Vasdiplomás tanító

Gégény

Láczay László és felesége, Pázmány Sára 2012. november 28-án kezdi meg házasságuk a 65-ik évét. Nagyidő ez, de az életkoruk természetesen még inkább lehetőséget ad arra, hogy egyetlen ember családjának a múltjában a történelmet idézzük. Az elbeszélt múlt azonban nem tud érzelemmentes lenni, különösen, ha a 20. század változásaira gondolunk. Láczay László szinte sohsem tudta feldolgozni, hogy Munkács, ahol 1921-ben született, élete nagy részében nem tartozott Magyarországhoz. Ennek megértéséhez elég felidézni az ősök neveit és tetteit. A Láczayak között volt pataki egyházi író, tanár, a közelebbi őse, az apai dédapjára is szívesen emlékezik, aki 1848/49-ben hadmérnök volt, majd tíz gyerek édesapja, és tanítóként kereste a kenyerét Mádon. Édesanyja, Kanizsay Erzsébet vezeték neve is ismerős a magyar történelemből, de ők a beregi ághoz tartoztak, és ezt nemcsak a mai nevén, Hetefejércsén kiállított anyakönyvi kivonata igazolja, hanem az a nemesi oklevél is, amelyik átvészelte a századokat, a két világháborút, a cseh és a szovjeturalmat, és sérülten ugyan, de sikerült a családnak eljuttatnia a legidősebb fiúhoz Magyarországra a sokévi elszakítottság után. A nemeslevelet a család a nyíregyházi levéltárban helyezte letétbe.

Idősebb Láczay László fiatalon megjárta az első világháború poklát, de túlélte az Isonzó melletti csatákat, viszont elveszítette fél szemét. A segédjegyzői állását a „csehek alatt” nem folytathatta, majd dohánygyári felügyelőként mégis sikerült biztos állás találnia, hogy eltarthassa hat gyermekét. A Felvidék visszaszerzése után aztán vitézzé avatták, és a cím mellé járó földdel és trafikjoggal kárpótolták, de ezt nem sokáig élvezhették.

Az apja nevét viselő fiatal Láczay László nehezen illeszkedett be a változó politikai korszakokba, magyar iskolákba járt, és végül sikerült a magyar nyelvű tanítóképzőbe is bejutnia. 1944-ben kezdett tanítani, de rövidesen behívták katonának. Ha végighallgatjuk a katonaélményeit, megtudjuk, élete többször volt veszélyben, és csak a véletlen, vagy inkább, ahogy ő érzi, az isteni gondviselés mentette meg.

A háború végén több próbálkozás után Füzérradványban kapott kántortanítói állást. Ennek három okból van nagy jelentősége. Az első, hogy rendbe tette a sérült iskolát, hét évig tanított itt, és máig tartja a kapcsolatot az ottaniakkal. A másik, hogy időközben lezárták az országhatárt, és a nála tartózkodó Katalin húgával és a még diákkorú György öccsével alkottak itt csonka családot, és majd csak 1958-ban látogathatták meg a szüleiket, testvéreiket. A harmadik, hogy itt találkozott 1948-ban azzal a fiatal lánnyal, aki csatlakozott egy gyermekeit gyógyulni ideutazó családhoz. Hamarosan összeházasodtak, és ma már szinte minden gondolatuk egybeforrt. 1952-ben előbb a szomszéd faluban, Berkeszen talált állást, de egy hirtelen jött tragédia miatt végül felesége szülői házába költöztek 1953-ban. Apósáékat kuláknak minősítették, ráadásul a református egyház kurátora is volt, és az őt érő folyamatos zaklatás következtében agyvérzésben hirtelen meghalt. A város és a hegyek után így lett Láczay László, immár hatvan éve ennek a falunak a tanítója. Itt születtek lányai, Magdolna, Márta és Sára, akik szintén pedagógusok lettek. Magdolna főiskolai tanárként, Márta és Sára óvónőként nemzedékeket nevelt fel, miközben mindhárman saját családot is alapítottak. Láczay tanító bácsi mellett feleségét is ismerte egy időben a falu apraja-nagyja. Nemcsak azért mert az ősei, rokonai itteniek, hanem mert a lányok iskolába menetele után, mint orvosirnok dolgozott, és az adminisztrációs feladatok mellett az ide kerülő orvosoknak bemutatta a falu múltját, a betegeket. Az élet – az elmúlt hatvan év megpróbáltatásai ellenére is – sok szépet és érdekeset kínált. Ehhez hozzájárult, hogy Láczay Lászlónak csodálatosan szép tenor hangja van, és még ma, 92 évesen is szépen cseng. Aki hallotta őt ünnepségeken himnuszt vagy szózatot énekelni, igazolhatja ezt. Éveken át vezetett énekkart, megszervezte a Pávakört az asszonykórus számára, kísérte a néptáncosokat.

Több hangszeren játszott, mostanában már csak a legkedvesebbet, a hegedűt veszi elő néha, ha egy-egy családi ünnepen a dédunokákat el akarja kápráztatni. Az öt fiú és a két lányunoka közül hatan diplomás felnőttek, és van három fiú és két lány dédunoka is. Így mindig van kinek örülni, mert minden héten meglátogatja őket valamelyik. Ilyenkor nemcsak a régi időkről beszél, hanem a napi eseményekről is kérdezgeti őket. Mivel idős korában verseket kezdett írni, azokból is ad. Sajnos az egészségük meggyengült, Laci bácsinak a hallása, a látása sokat romlott, de nagyobb baj, hogy nehezen tud járni. Sárika néni ugyan könnyebben mozog, bár a betegség őt sem kerüli el, főleg, ha néha túlvállalja magát, de még ma is megsüti az unokáknak a születésnapi tortát.

(Északkeleti Almanach 28. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2012.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése