Nyírtét

Már nyolcadik éve vezeti ügyvezető igazgatóként a nyírtéti Novor Kft.-t Maczali Ferenc. A társaság száz százalékos tulajdonosa a nyírtéti önkormányzat. Alapításkor, 1991. augusztus 1-én még egyharmad tulajdonrész a helybeli téesz birtokában volt, de ezerkilencszázkilencvenháromban a csődbe ment téesztől kivásárolta a tulajdonrészt a hivatal. Gyakorlatilag egyfajta kényszer hozta létre a kft.-t, hiszen az Apaggyal közös téeszből hiába váltak ki a nyírtétiek, a csődöt nem kerülhették el. Ekkor döntött úgy a helyi önkormányzat Révész Dezső polgármester javaslatára, hogy hozzanak létre egy gazdasági társaságot, amely átveszi a téesz szerepét, s így alakult meg a Novor Kft.

A cég élére az a Maczali Ferenc került, aki lassan negyedszázados mezőgazdasági múlttal rendelkezik. A szakember apagyi, ott végezte el az általános iskolát, majd a nyíregyházi mezőgazdasági szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítványt. Szinte egy lépés volt onnan a mezőgazdasági főiskola, ahol gépész szakon végzett. A frissen végzett diplomás a nyíribronyi téesszel kötött munkaszerződést, ahol ezerkilencszáznyolcvanháromig műhelyvezetőként foglalkoztatták. Elsősorban a szovjet MTZ erőgépek és az NDK-s betakarítógépek szerepeltek a téesz gépparkjában. Az ibronyiak kicsit irigykedve nézték a nagy mezőgazdasági rendszerek gépparkját, ahol szinte kivétel nélkül nyugatról beszerzett mezőgazdasági gépekkel dolgoztak. Nyíribronyból az Apagy–Nyírtét közös téeszhez került gépüzemeltető mérnöknek, de az egy év, amit ott töltött, szinte teljes csalódással telt el. Szakmai hiányosságok voltak, szervezetlenül zajlott a munka, ráadásul lerobbant gépparkkal rendelkezett a téesz. Amilyen gyorsan csak tudott, odébbállt, s Ramocsaházán, a helyi téesznél helyezkedett el. Ismerte az elnököt, Gál Ákost, aki Nyíribronyban még beosztottja volt. A ramocsaházi téeszt mindig a megye legjobb téeszei között tartották nyilván, a rangsorban soha nem került a 10. helynél hátrébb, inkább előrébb végzett.

Hat évig tartozott a ramocsaházi közös gazdasághoz, ezerkilencszázkilencvenben mégis visszakerült az Apagy– Nyírtét közös téeszhez. Még alig melegedett pedig ezen a munkahelyen, amikor úgymond szétrobbant a téesz. Nyírtét kivált, viszont a közösből hatvan millió forint adósságállományt hozott magával. Az is lényeges volt, hogy a papíron százharminc millió forinton nyilvántartott eszközállomány jó, ha huszonöt-harminc milliót ért. A téesz ellen később beindult a felszámolási eljárás. Ebben az időben javasolta Révész Dezső polgármester önálló kft. alapítását, amiről a testület döntött. A létrejött Novor Kft. ügyvezetését pedig Maczali Ferencre bízták.

Induláskor a téesz apporttal lépett be a közös vállalkozásba, míg az önkormányzat készpénzzel. Utóbbiból egy új traktort vásároltak, amivel megkezdhették a mezőgazdasági gépészeti szolgáltatást. Másfél éven belül viszont belátta a cégvezetés, hogy a szolgáltatás iránt van igény, viszont a fizetési morál igen gyenge. Emiatt úgy változott a stratégia, hogy a kft. elkezdett földet vásárolni, illetve bérelni, ahol már saját maguknak kezdtek el termelni.

Elsősorban a dohánytermesztést, illetve az olajos napraforgó termesztését kezdték, majd jöttek sorban a kalászosok és a kukorica. A termesztésnél a legnagyobb hangsúlyt a dohány kapta, ennek az árbevétele a legmagasabb. A dohánytermesztés növelésére újabb dohányszárítókat vásároltak, amelyek a legmodernebbek. Az olajtüzelésről áttértek a gázüzemre, amely jelentős költségmegtakarítást eredményezett. Az ezerkilencszázkilencvenhármas százhatvan mázsáról ezerkilencszázkilencvenkilencre kilencszázötven mázsára növelték a termelést, bár most azt az információt kapták, hogy túltermelés van, emiatt hatszázötven mázsára kell csökkenteni a mennyiséget. Az ügyvezető azt sem titkolta, hogy a kalászosok és a kukorica nem hoz nyereséget, viszont a vetésforgó miatt szükséges a termesztésük. A kft. tíz-tizenkét főt, elsősorban erőgépvezetőket, szerelőket foglalkoztat, a nyári időszakban, a betakarításnál ez a létszám duplázódik, néha triplázódik.

A kft. minden évben nyereséges volt, amelyhez jelentős vagyonnövekedés is párosult. A cég előbb telephelyet bérelt, majd megvásárolta az Országos Vetőmagtermeltető Vállalat helyi telephelyét. Az önkormányzat az alapítás óta egy fillért sem vett ki a kft.-ből, a nyereséget visszaforgatta a cégbe. Az ügyvezető igazgató ennek ellenére úgy véli, a mezőgazdaság egyre rosszabb periódusba kerül, nehéz megtalálni azt a kultúrát, amelynek termesztése hosszabb távon biztos jövedelmet hoz.

Az ügyvezetőt családja sokszor munkamániásnak nevezi, hiszen a családfő számára szinte csak a föld létezik. Reggeltől estig a cég ügyeivel foglalkozik, emiatt a felesége részéről igen sok megrovásban részesül. Neje otthon van, leszázalékolták, fiúk gimnazista a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban. A férj nevetve mondja, ha huzamosabb ideig otthon van, az nem a szabadságnak, hanem például az influenzának köszönhető.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)