Sáránd

Régi történelmi település Sáránd, nevének első okleveles előfordulása ugyanis Sarangh formában jóval a tatárjárás előttről, 1219-ből, a híres ítéletgyűjteményből, a Váradi Regestrumból való. A XIII. században már szervezett egyház és templom is működött a településen. A mindig dolgos nép által lakott falu, bár megtépázva és megfogyatkozva, túlélte a tatárjárást, a török hódoltságot, és a XVII. század elején a „kishajdú” települések sorába emelkedett. Később ismét jobbágyi függésbe került, a derecskei Eszterházy-uradalom része lett. A földesúri alávetettség súlyos megpróbáltatásokat jelentett a település számára, de a nehéz, embert próbáló körülmények között is mindig tudott fejlődni, előrelépni. Büszkék lehetnek az itt lakók arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzet megannyi nehézsége ellenére is meg tudták őrizni a települést, a haladó hagyományokat az utókor számára.

Az utóbbi évtizedben fontos szerepet töltött be e tevékenységben Nagy Józsefné, aki 1994 decembere óta a település első számú irányítója. Földműves emberek gyerekeként született 1951. szeptember 11-én Sárándon. Édesapja a hatvanas években a helyi tsz elnöke is volt, de édesanyja is a szövetkezetben dolgozott, ma már sajnos egyikük sincs az élők sorában. Két féltestvér nővére van, öccse a vasútnál dolgozik, bátyja asztalos.

Gyermekkora szülőfalujához kötődik. A sokgyerekes utcában mozgalmas élet zajlott, mégis talán a településre jellemző libatartás, az ebből következő libalegeltetés a kedves emlék. Már csak azért is, mert legeltetés közben sokat álmodoztak társaival, akik közül többen iskolaigazgatók, orvosok, polgármesterek lettek. Az általános iskolában a matematika és az orosz ment igazán jól, előbbit Bokor Gyula, utóbbit Lyachovics József okította, tanulmányi versenyeket is nyert e tárgyakból. Eleven gyerek volt az iskolában is, fejlett igazságérzete miatt néha konfliktusai támadtak környezetével.

A középiskolai tanulmányait a Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskolában folytatta, ahol nehezen találta meg a helyét, ám a második év végére kialakultak a dolgok. Jól tanult, a gépírás ment az átlagnál jobban, és 1970-ben tett sikeres érettségi vizsgát.

Első munkahelye a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség lett, gépíróként dolgozott. Aztán a Kossuth Lajos Tudományegyetem következett, ahol munkaügyi előadóként folytatta pályafutását. Innen iskolázták be előbb könyvelői, majd felsőfokú folyamatszervezői és számítógép programozói tanfolyamra. Közben bekapcsolódott a mozgalmi életbe is, szakszervezeti vezetőségi tag volt hosszú időn keresztül, később a pártnak is tagja lett, alapszervi titkárként ténykedett. 1994 decemberéig dolgozott az egyetemen, a számítástechnikai csoport vezetője volt, amikor többen megkeresték, hogy induljon a polgármester-választáson. A felkérés eredményeként MSZP-támogatással, de pártonkívüliként nyert. A siker után nagyon kemény évek következtek, ám a következetes, átgondolt munka meghozta gyümölcsét.

1998-ban újra nyert, immár nagy fölénnyel. Polgármesterként első fontos feladatának az önkormányzat pénzügyi stabilitásának megteremtését tartotta. A kezdeti időszakban fejeztek be két beruházást (orvosi rendelő, kábeltévé), majd 1995-ben fejeződött be a gázberuházás. Nagy figyelmet fordítottak az úthálózat kiépítésére, így mára már több mint 60%-os az utak kiépítettsége. Mindvégig kiemelten törődtek a közintézményi hálózat korszerűsítésével, járdákat, vízelvezető árkokat építettek.

1998-ban avatták a Teleházat, majd sor került a teljes közvilágítás rekonstrukciójára és felújították a polgármesteri hivatalt is. A közeljövő nagy feladatait a művelődési ház renoválása, valamint tanteremépítés révén az iskolabővítés jelenti.

Munkája mellett önmaga továbbképzésére is talált időt, először személyügyi szervezői, majd humán szervezői diplomát szerzett a pécsi tudományegyetemen. Széles körű társadalmi tevékenységet folytat: a „Sáránd községért, kultúrájáért, fejlődéséért” Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Kulturális és Közösségfejlesztő Egyesület tagja. Részt vesz a Kék Kállómenti Népfőiskola tevékenységében, segíti a helyi sportkör munkáját, a Baloldali Önkormányzati Közösség és a helyi MSZP tagja.

– Eddigi eredményeimet elsősorban a szorgalmamnak köszönhetem – mondja a polgármester asszony. – Meg talán annak, hogy igyekszem mindenkivel szót érteni. A polgármesterség szolgálat, itt nagy szerepe van a tisztességnek, a becsületességnek. Kitartásra, türelemre van szükség, eredményt csak lépésről lépésre haladva lehet elérni.

1982-ben ment férjhez, férje kereskedőként dolgozik. Zsuzsa lányuk most nyolcadikos, a debreceni Medgyessy-gimnáziumba készül. Nagy Józsefné szabadidejében kertészkedni szeret, műveli a hatszáz négyszögöl házi kertet. Imádja a virágokat: a rózsa és a szegfű a kedvence.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)