Sáránd

Érzem az emberek szeretetét. Ahogy rám mosolyognak, ahogy tanácsot kérnek. Jó érzés, hogy tudok segíteni kollégáknak, tanulóknak, itt lakóknak. Mindenütt vannak ismerőseim: Sárándon, a körzetben, Debrecenben és a szakszervezeti mozgalomban. Ezek akkor alakulnak ki, amikor valami közös ügyünk keletkezik, s aztán megmaradnak. Hogy honnan van ennyi energiám? Korán veszítettem el a szüleimet, megedződtem. Sokat segített, hogy a férjem elviselte pedagógiai elhivatottságomat, s nem utolsósorban szívesen csinálom, amit nap mint nap teszek – vallja Erdőháti Imréné, a sárándi Kossuth Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatóhelyettese, közoktatási szakértő és önkormányzati képviselő.

Konyáron született, ahol később immár 35 éve tartó pályája első évtizedeit is töltötte. Egyedüli gyerekként minden segítséget megkapott szüleitől tanulmányaihoz. Kiváló pedagógusok tanították – az akkori konyári tantestület keze alól több, a megye közoktatását meghatározó szakember került ki –, így nemcsak kiváló indíttatást kapott középiskolai tanulmányaihoz, hanem bőséges példát is látott, hogy később ő is ezt a hivatást válassza. Boldog gyermekévek emlékével és tanulmányiverseny-élményekkel a háta mögött a debreceni Tóth Árpád Gimnázium vegyipari tagozata jelentette a következő állomást.

A pedagógusi pályát képesítés nélküli nevelőként kezdte Hajdúszováton addig, amíg haza nem hívták Konyárra. Izgalmas és bizonyításvággyal fűtött évek következtek, amikor is régi tanítói és tanárai lettek kollégái. Pedagógusként is megtapasztalta az ottani tantestület kisugárzását. Közben a nyíregyházi tanítóképző főiskola levelező tagozata biológia–rajz szakán tanult, amelyet házasságkötése, illetve első gyermeke megszületése miatt felfüggesztett, s amelyet végül a debreceni tanítóképző főiskola tanítói szakán – amelyhez pedagógiai szakkollégiumot is felvett – folytatott diplomája megszerzéséig. Ma úgy gondolja, jó szakpárosítás volt, hiszen a nevelés minden területén kollokvált, s ezeket az ismereteket később jól tudta hasznosítani.

A konyári iskolában töltött éveiből szívesen emlékszik vissza arra az időszakra – s pályája meghatározó részének tartja –, amikor összevont tiszta cigány osztályt tanított. A hátrányos gyerekekkel történő foglalkozás, integrált nevelésük azóta is szívügye. Nem véletlenül vált tudatosan integrációs szakértővé, és segíti azóta is az integrációs nevelést sok iskolában, illetve maga is mentorál az Útravaló program keretében tehetséges, de hátrányos helyzetű gyerekeket.

Fiatal pedagógusként a csapatvezetést is rá bízták, illetve később szakszervezeti titkárrá is választották. Azóta is elkötelezett érdekvédő: titkár lett új iskolájában, Sárándon is. 1987-től tagja a Pedagógusok Szakszervezete Debrecen Városi Bizottságának, és már a negyedik ciklusban PSZ kongresszusi küldött is, amely megbízatásainak szívesen tesz eleget. 1988-ban az Eötvös József-emlékérem ezüst fokozatával ismerték el munkáját.

Bokor Gyula igazgató már régóta csábította Sárándra tanítani, aminek végül akkor engedett, amikor férje ott levő telkén felépítették lakóházukat. Itt is megtalálta gyorsan a helyét: osztályfőnök lett – szeretettel kísérte végig osztályait a felső tagozaton, mindig kisikerítette a pénzt, hogy emlékezetes osztálykirándulásokra mehessenek –, igazgatóhelyettesként élte át az új iskola felépítésének izgalmait, illetve a vele járó szervezési teendők sikeres megvalósítását. Máig sokat pályáznak, s nap mint nap konstatálják, hogyan gazdagodnak lehetőségeik és a hozzá tartozó eszközök a nevelés egyes új színterein is. Művészetoktatási intézménnyé válásuk óta segíti a népi kismesterségek oktatását – a szíve csücske a csipkeverés, de a szűrrátétkészítés, a varrás, a horgolás és a főzés is kedvelt foglalatosságai közé tartozik.

2002-ben közoktatási vezető szakvizsgát tesz, s kedvenc területén, a hátrányos helyzetű tanulók képességkibontakoztató és integrációs nevelése terén szakértőként segíti más iskolák ilyen irányú törekvéseit Berekböszörménytől Fülöpig. Több pályázatot sikerült nyernie az Európa Házak szervezésében e tevékenység sikeres folytatásához, s nagy segítségnek tartja azt is, hogy módja volt közvetlenül tanulmányozni, miként végzik ezt a tevékenységet főként a bevándorló kisebbség körében Luxemburgban, Németországban, Franciaországban, Svájcban és Hollandiában. Tapasztalatait beépítette tevékenységébe, a látottakat pedig előadásain tette közkinccsé. 2002 óta önkormányzati képviselő, a pénzügyi bizottság elnökeként vállára vette a település fejlesztésének terheit is. Tartja a kapcsolatot a cigány önkormányzattal is. Elnöke a Sáránd Ifjúságáért és Jövőjéért Egyesületnek.

Férjével, aki villamos-biztonságtechnikai szakértő, már nyugdíjas, két gyermekük pályáját kísérik figyelemmel. Egyelőre két unokájuk színesíti meg mindennapjaikat.

 (Hajdú-Bihari Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)