Kokad

Meglehetősen régi településnek számít Kokad, hisz a krónikák 1219-ben említik először. Középkori történelmére a török uralom nyomta rá a bélyegét, majdnem teljesen elpusztult a XVII. század végére, ám a betelepülő, döntően református lakosság kitartó munkájának eredményeként a múlt század közepén már több mint ezren lakták.

A ma már csak alig több mint hétszáz lakosú település életében fontos szerepet játszott az elmúlt negyedszázadban Menyhárt Dánielné polgármester. Egyszerű, földműves szülők legidősebb gyermekeként született 1947. december 23-án. Öccse jelenleg egy vállalkozásnál dolgozik, húga varrónőként keresi kenyerét.

Kokadon nőtt fel, gyermekkorának meghatározó élményei a ma már sokak által feledett úttörőmozgalom nagyon jó közösségeihez kötődnek. Közösségi emberként a KISZ-ben is aktívan tevékenykedett, a szervezett kirándulások révén az ország számtalan részébe eljutottak, különösen szép emléke a szegedi szabadtéri játékok megtekintése. Az iskolában nagyon szerette a matematikát, máig hálás Pongor József tanár úrnak, akinek a közgazdasági pályára kerülést köszönheti.

Az általános iskola befejezése után kisegítő családtagként dolgozni kezdett, mezőgazdasági munkák sorát végezte. 1966. április 1-től az akkori Lenin Tsz-ben raktárírnok lett. A szövetkezet elnöke, Kiss Imre hamar észrevette, hogy képességei alapján többre hívatott, ezért hamarosan beiskolázták levelező tagozaton a közgazdasági szakközépiskolába. Létáig kerékpárral, onnan vonattal járt be Debrecenbe, ha esett, ha fújt: kemény megpróbáltatást jelentett a tanulás. Az iskola sikeres elvégzése a munkahelyi előmenetelben is megmutatkozott: bérszámfejtő, anyagkönyvelő, SZTK-ügyintéző, személyzeti vezető, végül főkönyvelő-helyettes lett. Közben persze folyamatosan képezte magát, tanfolyamokon, továbbképzéseken szerezte meg a szükséges szakmai ismereteket.

1975-ben megválasztották a falu tanácselnökévé, előtte már volt tanácstag és vb-tag, szerzett némi tapasztalatot a tanácsi munkában. Az 1977-es átszervezés eredményeként (Kokad Létavértes társközsége lett), Létavértesen tanácselnök-helyettes, és kirendeltségvezetőként hetente kétszer intézte szülőfaluja ügyes-bajos dolgait.

1983-ban hívták vissza a termelőszövetkezetbe főkönyvelő-helyettesnek, jó állása mellett továbbra is végezte a tanácsi munkát. Bár a rendszerváltás idején sokan szívesen látták volna a polgármesteri székben, ő úgy érezte, hogy az adott helyzetben nem neki való a feladat. Mindenesetre indult képviselőként és két cikluson keresztül részt vett az önkormányzat munkájában.

Időközben a régi tsz átalakult mezőgazdasági szövetkezetté, majd kft.-vé, ahol a mai napig ellátja a pénzügyi feladatokat. A munka mellett tanult is, felsőfokú államháztartási szakmai képesítést szerzett, mezőgazdasági mérlegképes könyvelői tanfolyamot végzett.

1998-ban sokan gondolták úgy, hogy rátermett, talpraesett helybeli embert választanak a falu első emberévé, így Menyhárt Dánielné a szavazatok kétharmadával polgármester lett. Tősgyökeres kokadiként a falu fejlesztését, új arculatának kialakítását tűzte ki célul. Első fontos ténykedése a polgármesteri hivatal kialakítása, mely a művelődési házban van. A polgármesteri hivatal kialakítása és a művelődési ház fűtéskorszerűsítése ’99-ben történt. A közvilágítás korszerűsítése 2000. évben kezdődött és 2001 februárjában került átadásra. Befejeződött a ravatalozó felújítása is, a lakosság társadalmi munkájával, az EBT támogatásával sikerült megvalósítani. Az óvodai játékokat ugyancsak az EBT támogatásával hozták létre 2000-ben. 2001-ben a tornaterem bővítést nyerték el pályázaton. A további tervek között szerepel a falu központjának parkosítása, és az igazán nagy terv, a községi iskola bővítése. Erre akkor kerülhet sor, ha elszámoltak a református egyházzal, miután ők visszakérték régi iskolájukat.

– A közéleti szereplésemben nagyon fontos a családi háttér – véli a polgármester asszony –, férjem, fiam sokat segít a szervezőmunkában, a lakosság társadalmi munkára való mozgósításában. Büszke vagyok arra, hogy a társadalmi versenyeken, a kisközségek kategóriájában Kokad mindig az élen járt, a 80-as években még nemzeti zászlót is kaptunk. Eredményeinkhez az is hozzájárul, hogy a kokadi ember nemes célért szívesen végez társadalmi munkát. Elengedhetetlenül fontos a jó munkahelyi légkör is egy olyan településen, ahol a polgármester és a jegyző nem főállásúként dolgozik.

A polgármester asszony már említett családi háttérről Menyhárt Dániel, a Kokad 2000 Kft. ügyvezető igazgatója gondoskodik, akivel a most huszonnégy éves Szabolcs fiúkat nevelték fel, aki közgazdasági végzettséggel rendelkezik, és jelenleg a Bolyai János Katonai Főiskola gazdálkodási szakán tanul, levelező tagozaton. Menyhárt Dánielné kevéske szabadidejében kis szőlőjüket műveli, meg családi kirándulást szervez időnként.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)