Debrecen

A rövid idő alatt jelentős politikai pályát befutó Láyer József nem szégyelli, hogy a Békés megyei Mezőberény vályogvető gödrei mellől indulva jutott el a Parlamentbe. Jóllehet, sokáig maga sem gondolt pályamódosításra, hiszen mindig pedagógus szeretett volna lenni.

Aztán az élet közbeszólt, s mint annyi más ember esetében, nála is külső tényezők játszottak közre a váltásban. Nem bánta meg, bár a tanítás lehetősége ma is megdobogtatja szívét. A hajdú-bihari közgyűlés elnöke 1955. június 21-én látta meg a napvilágot Békéscsabán, mert szülőhelyén még nem volt szülőotthon. Mezőberényben cseperedett fel, ott végezte iskoláit is, az 1-es Számú Általános Iskolában, illetve a Petőfi-gimnáziumban, majd első nekirugaszkodásra felvették a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára, ahol 1979-ben szerzett matematika–fizika szakos tanári diplomát.

Egy esztendővel korábban megnősült, s ez jelentős fordulatot hozott az életében. No nem azért, mert így az utolsó évet már levelezőn végezte a főiskolán, hanem mert hajdúsámsoni felesége szüleihez közel, Nyíracsádra költöztek. A település iskolájában napközis nevelőként helyezkedett el. Ezt a lépését máig nem bánta meg, mert mint mondja, a nevelés és az oktatás komplexitását így lehet a legjobban megismerni. Az akkor szerzett tapasztalatait később szaktanárként is hasznosítani tudta Láyer József, aki magát kétszeres pályaelhagyónak tartja.

Elsőként 1980-tól ’87-ig hagyott fel a tanítással, és lett a helyi művelődési ház igazgatója. Igaz a tevékenység is rokon a pedagógiával, hiszen felnőttoktatásként is felfogható. Egy idő után azonban Láyer József ambícióit már nem elégítette ki a rutinszerű munka, ezért a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen elvégezte a számítástechnikai tanári szakot. Közben 1987 szeptemberétől újra pedagógusként dolgozott, matematikát, fizikát és technikát tanított az általánosban.

Két esztendő múlva, amikor 1989-ben a helyi SZDSZ csoportot szervezték, az alapítók között volt. Tagsága azonban csak fél évig tartott, igaz közben részt vett egy országgyűlési kampányban. A helyi képviselő-választáson is elindult, s bár nem került be a testületbe, „megfertőződött” a politikától. Felfele ívelt pedagógusi karrierje is, hiszen 1991-ben igazgatóhelyettes lett. S hogy ezt a tisztséget csak ’93 közepéig tölthette be, abban nagy szerepet játszott, hogy egy szakmai kérdésben nem értettek egyet az igazgatóval, illetve az önkormányzattal. Vitájuk végén inkább lemondott posztjáról, és szaktanárként tanított tovább az iskolában 1995 augusztusáig. Ekkor Hajdúsámsonba költöztek, ott építkeztek. Három tanévet dolgozott a helyi iskolában, majd második alkalommal is pályaelhagyó lett.

A politikusi pályafutása korábban kezdődött – ahogy már utaltunk rá – az SZDSZ-ben. Alig több mint fél év után azonban a Láyer József rájött, hogy rosszul választott, így három esztendőre felhagyott a pártpolitizálással.

A fordulatot az életében a Fidesz megyei szervezetének a vezetői hozták, ugyanis 1993 decemberében megkeresték, és kérték, induljon a következő évi országgyűlési választáson. Mivel amúgy is szimpatizált a fiatal demokraták eszméivel, egy hónapos tépelődés után elfogadta ajánlatukat.

A ’94-es választáson ugyan körzetéből nem került a Parlamentbe, de az öthónapos közös munkájuk meggyőzte arról, hogy ezúttal a megfelelő helyre állt. Lojalitását mi sem bizonyítja jobban, minthogy azon az éjszakán kérte felvételét a pártba, amikor éppen súlyos vereséget szenvedett az 1994-es parlamenti választáson. Talán ennek köszönhetőn még abban az évben a párt megyei elnöksége felkérte, legyen a megyei önkormányzat kistelepülési listavezetője. Elvállalta, és bekerült a közgyűlésbe, ahol 1995. februártól a nemzeti és etnikai kisebbségek bizottságának az elnöke lett. Ma is úgy tartja, hogy a pártpolitikai megosztottságuk ellenére is kitűnő szakmai munkát végeztek, amit később jól tudott hasznosítani az Országgyűlés Emberjogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságában, melynek jelenleg is alelnöke. Közben az 1998-as választáskor ismét a Fidesz kistelepülési listáján került a megyei önkormányzatba, amely a közgyűlés elnökévé választotta. A ’95-ös tisztújításkor pártjában a megyei választmány alelnöke és az országos választmány tagja, rá két évre pedig alelnöke lett. A parlamenti választásokon a második fordulóban meggyőző fölénnyel, négyszáz szavazatkülönbséggel nyert a saját körzetében.

Láyer József feleségével, aki szakképzett ápolónő, Szegeden ismerkedett meg. Két gyermekük közül a lányuk tizenkilenc éves, és újságírói pályára készül. A második osztályos fiuk különösen a matematikát kedveli. A közgyűlés elnöke fiatalabb korában atletizált, kézilabdázott, kosarazott és sportlövő volt. Kosarasként egészen az NB I/B csoportjáig vitte. Nem csoda, ha a debreceni öregfiúk megyei bajnokságban szereplő csapata, melyben ma is játszik, hamar befogadta. Másik nagy szenvedélye a horgászat, amit gyerekkora óta művel, s amiben szereti megadni a halnak is az esélyt.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)