Debrecen

Miskolc melletti kis szülőfalujába, Ongára ma is szívesen hazajár a későbbi pataki, majd debreceni diák: Rácz Róbert országgyűlési képviselő, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke.

A születésekor, 1967. december 31-én – „a világ ünnepli a születésnapomat” – négyezer, ma másfélszer több lakosú kistelepülésen édesanyja és húga várja haza az időközben debreceni polgárrá lett Rácz Róbertet és családját: feleségét, Krisztinát és fiait, Kristófot és Somát.

A Sárospataki Gimnázium speciális angol tagozatán eltöltött négy esztendő életre szóló muníciót ad az ongai fiatalembernek: „Jól döntöttek a szüleim, hogy a szülőfalutól 80 kilométerre lévő gimnáziumba küldtek tanulni, ahol kollégista voltam, s ami meghatározóan hozzájárult személyiségem, értékrendem kialakulásához, és megtanított arra, hogyan kell saját lábon megállni” – idézi fel a kezdeteket, megemlítve, hogy a pataki kollégiumban olyan regulát kap, ami után a későbbi zalaegerszegi egyéves katonáskodás felüdülésnek számít.

A gimnázium és a hadsereg között belekóstol a fizikai munkába is: abban a csavargyárban segédmunkás, ahol édesapja a büfés – sejteti, hogy az összeköttetés már akkor is helyzetbe hozta az embereket.

– Télen havat lapátoltam a gyárudvaron, máskor meg szenet, úgyhogy van fogalmam a munkáról – avat be a kezdetekbe, majd elismeri: a kétkezi munkából élő családban „pályaelhagyó”, szellemi munkás lett. Előbb persze diplomát szerez a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem angol–történelem szakán, miközben Gellén József tanár úr hívására a híres nyári egyetem szervezésében, lebonyolításában vesz részt nyaranta 5-5 héten át. „Rangot, presztízst jelentett akkor a nyári egyetem szervező diákjai között lenni, egy kis profizmus volt a nagy amatőrizmusban” – utal arra, hogy az 1990-es évek elején a nyári egyetem némileg másként működik, mint maga az anyaintézmény.

Ekkor fedezik fel Rácz Róbert „szervezéstechnikai készségét”, ami Kósa Lajos hajdú-bihari Fidesz-elnök invitálására, a párt megyei irodavezetői székéhez juttatja. 1992-től hat éven át tölti be ezt a posztot, amely időszaknak a legfontosabb tennivalója a Fidesz vidéki szervezetinek létrehozása, megerősítése. Jellemző, hogy amikor elkezdi ezt a munkát, a megyei választmányt még „egy hajdúszoboszlói kiskocsma sarokasztalánál” tartják, lehetnek 4-5-en, ma pedig már, mint mondja, Hajdú-Biharban több emberrel kommunikálnak, több emberhez jutnak el – „és ez a siker záloga” –, mint a szocialisták.

A hivatalszerű irodavezetői munka mellett Rácz Róbert amióta belépett a Fideszbe, folyamatosan pártja megyei kampányfőnöke is. Jól jellemzi ezt az időszakot, hogy 1994-ben egyetlen egyéni országgyűlési képviselői helyet sem sikerül megszerezniük, négy évvel később már hat egyéni és három listás mandátumot szereznek, legutóbb, 2002-ben pedig minden posztot „bezsebelnek” amit lehet: Hajdú-Bihar mind a kilenc egyéni választókerületében mandátumhoz jutnak, s további négy listás hely is a Fideszé. Előle is elfogynak az egyéni mandátumhoz jutó képviselők, így „megyei listavezetőként” maga is parlamenti képviselő lesz.

A 2006-os választáson ismét országgyűlési képviselői mandátumhoz jut, az önkormányzati voksoláskor pedig „megállítja és visszaküldi a Gyurcsány-csomagot”, ami nyilvánvalóan hozzájárul ahhoz, hogy ő lesz a hajdú-bihari közgyűlés elnöke.

Elnöki programját a rá jellemző tömörséggel és félreérthetetlenséggel fogalmazza meg: Az előttünk álló négy esztendőben komoly feladatok állnak a megyei közgyűlés előtt. Határozottan kell képviselnünk a megye érdekeit, határozottan ki kell állni a megye szerepe mellett a központi kormányzat centralizáló törekvéseivel szemben. Ebben a kiállásban is számítok minden képviselőre, mert mindannyiunk számára megengedhetetlen, hogy diktátumokkal akarjanak bennünket meggyőzni a régiók fontosságáról.

„Amikor a kampány során azt mondtuk, hogy a Fidesz megvédi az embereket, akkor csupán a Gyurcsány-kormány gazdasági zsákutcát jelentő intézkedéseivel szembeni védelemre gondoltunk, ám hamarosan kiderült, hogy az erkölcsileg ellehetetlenült kormányfő az egész országot szeretné magával rántani az erkölcsi romlásba – ezt meg kell akadályoznunk, ez a feladat is ránk hárul: a kormányzati őszintétlenség, akár egy lidérces árnyék, egykönnyen átvetülhet mindannyiunkra, azokra is, akik őszintén és tisztességesen politizálnak. Meg kell hát állítanunk a hazugsággörgeteg lavináját a megye határánál” – fogalmazott.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés fideszes elnöke szerint „a Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak elosztását alaposan elő kell készíteni, szakmai szempontokat kell érvényesíteni a pártpolitikai szempontokkal szemben, hiszen elsősorban Hajdú-Bihar megyeiek vagyunk, s csak ezt követően fideszesek, MSZP-sek vagy SZDSZ-esek”…

 (Hajdú-Bihari Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)