Debrecen

Amikor Szólláth Tibor diplomát szerzett a Debreceni Agártudományi Egyetemen, nem gondolt arra, hogy valaha is politikus lesz. A sikeres biogazda ma szülővárosa, Hajdúnánás önkormányzati képviselője, és a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke.

Mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgozó édesapa és háztartásbeli édesanya harmadik gyermekeként 1969. április 4-én született Hajdúnánáson. Bátyja Budapesten, nővére most is Hajdúnánáson él.

Az általános és középiskoláit szülővárosában végző fiatalember előbb a Tungsram helyi elődjében, az Egyesült Izzóban kezd dolgozni, majd Budapesten próbál szerencsét. Onnan Németországba viszi az útja, ahol szintén a gépész szakmában szerez immár nemzetközi tapasztalatot.

Szólláth Tibor 1994-ben visszatér szülővárosába, és az apai örökség folytatásaként mezőgazdasági termeléssel kezd foglalkozni. Négy év múlva már vállalkozó, időközben pedig szakigazgatási szervező mérnöki diplomát szerez a Debreceni Agrártudományi Egyetemen.

1997-től foglalkozik ökológiai gazdálkodással és ezen belül szántóföldi zöldségtermeléssel is, összesen hatvanöt hektáron gazdálkodik. Az általa megtermelt gabona és zöldségfélék 90%-a a külföldi fogyasztók asztalára kerül. Bár a magyar embereket is egyre jobban érdekli a megvásárolt élelmiszer minősége, de ez a nagy többség számára még mindig nem az elsődleges szempont. Szakmai eredményeit 2003-ban az „Év biogazdája”, egy évvel később az „Észak-alföldi régió biogazdája” címmel ismerik el.

A 2002. évi választások hatására kezdett el politikával foglalkozni. Ezen év április 21-ének éjszakája sodorja a politikai küzdőtérre. „Előtte nem foglalkoztam politikával” – emlékezik a sokkoló éjszakára, amikor a jobboldal választási vereségét megtapasztalva rájön: valami nem jó irányba megy ebben az országban.

A választási év ősze már a politikai küzdőtéren találja: a Hajdúnánási Polgári Kör választási listáján bejut a helyi képviselő-testületbe. Ekkor még az Okkal – Más-Okkal Ifjúsági Egyesület elnöke. Meggyőződése, hogy szükség van a civil gondolkodásra, amivel segíthet városán. Önkormányzati szerepvállalása miatt támadások érik az ifjúsági egyesületet is, ezért lemond egyesületi elnöki posztjáról. 2003 nyarán újjáalakítja a Fidesz városi szervezetét, 2006-ban már a párt színeiben indul az önkormányzati választáson a Polgári Összefogás polgármesterjelöltjeként, egyéni választókörzetben szerez képviselői mandátumot. Kis idővel később elfogadja Rácz Róbertnek, a megyei közgyűlés elnökének a felkérését, és 2006. november 22-én a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnökévé választják.

Az alelnöki munkamegosztás szerint az intézményfenntartás, az intézményi beruházások, a gazdaságfejlesztés témaköreivel, valamint a szociális, az egészségügyi és a sportfeladatok ellátásával foglalkozik. Területileg pedig Hajdúböszörmény, Hajdúhadház és Balmazújváros térségében látja el alelnöki feladatait.

A négyéves ciklus alatt az intézményrendszer működőképességének megőrzését tekinti legfontosabb feladatának. Véleménye szerint a jelenlegi szűkös anyagi lehetőségek miatt jelentős átalakításokat kell végrehajtani a megyei intézményekben. Az intézményi felújítási program keretében szeretnék korszerűsíteni a még rendkívül rossz állapotban lévő szociális intézményeket. A megyei vezetés ennek érdekében határozott, konkrét gazdasági programmal és pályázati elképzelésekkel rendelkezik. Európai uniós források segítségével kívánja a lehető legtöbb intézményét korszerűsíteni, mert szeretné, ha mind a szociális, mind pedig az oktatási intézményei megfelelnének a XXI. század követelményeinek.

A közigazgatás rendszeréről szintén határozott véleménye van Szólláth Tibornak, aki szerint a megyerendszer „a mai magyar közigazgatás talán egyetlen jól működő szintje”.

Magánéletének meghatározó eleme a család. A munkája mellett a lehetőségekhez képest a legtöbb időt tölti hajdúnánási otthonában feleségével, Judittal, tizenegy éves Eszter nevű lányával, kilencéves Tibor és egyéves Áron Farkas nevű fiaival. Feleségére egyébként komoly terheket ró férje politikusi munkája, most ő irányítja a nánási biogazdaságot.

Munkája mellett kevés szabad ideje van, amelyet viszont szívesen tölt sportolással. Diákkorában, 1981–1987-ig atletizált, azóta kendóval, azaz japán kardvívással foglalkozik. 1992-ben és 1993-ban magyar kendoválogatott tagjaként Barcelonában és Turkuban Európa-bajnokságon képviselte a magyar színeket. 1994 ősze óta alapítóként irányítja a debreceni Bushido Kendo Klubot. A sportolás mellett a helyi amatőr színjátszó társulat, a NaNá színház tagja. A színház munkájában aktívan részt vesz, rendszeresen fellép színházi barátaival.

 (Hajdú-Bihari Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)