Debrecen

Előzni csak a bal sávban lehet! – írja a KRESZ –, azt is elővigyázatosan, figyelni a mögöttünk és az előttünk haladókra egyaránt.

Az eszeveszett száguldás, a felelőtlen vezetői stílus előbb-utóbb megbosszulja magát – állítja Tóth József, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke. Megítélése szerint ez igaz a politikai közéletre is. Vallja és vállalja hovatartozását, amely áthatotta eddigi karrierjét. A baloldali eszmék és értékek – amit a szülői házból hozott – és szociáldemokrata világnézete – amely tevékenysége során formálódott – tették sikeres, megbecsült üzletemberré és politikussá.

Hogyan sikerült ezt elérni egy szegény család másodszülött fiaként? Milyen út vezetett egy sikeres, többgenerációs családi vállalkozás kiépítéséhez, ahol a nagymama és az unoka is kiveszi a részét a munkából? Mi a titka a sikeres és boldog családi életnek, a megteremtett közös otthonnak, a két pajkos fiúgyermeket nevelő családnak?

Polgáron, a családi fészekben a közös érték a kétkezi munka volt: szülei a közeli tiszaújvárosi nagyüzemek ipari munkásaiként dolgoztak, nagyszülei földművesként keresték a kenyerüket. Az 1962. október 27-én született politikus elsőgenerációs értelmiségiként próbált helytállni egy olyan településen, ahol az iparosítás egy sajátos szubkultúrát teremtett meg.

Szülőföldje fiataljait, köztük őt is, identitásválságba sodorták a falusi értékeket elfedni akaró politikai törekvések. Hamar ráeszmélt, hogy rossz úton jár, s a génjeiben hordozott kódolt üzenetek lassan kifejezésre jutottak: bebizonyította, hogy a múltunk megtagadása nélkül is lehetünk sikeresek, hogy a kudarcok ellenére is ki kell tartanunk céljaink érdekében, s hogy nem a szülőföldünket elhagyva, az esetlegesen jobb lehetőségekkel kecsegtető helyeken kell boldogulni.

Az igazi kihívást az a felelősségteljes megfelelni akarás jelenti számára, amely politikusként és vállalkozóként is Polgáron tartotta. A jó eszű, figyelmes gyermek hamar felhívta magára környezete és tanárai figyelmét. Amellett, hogy szorgalmasan tanult, kiváló sportteljesítményével, s az örök szenvedélyének tekintett labdarúgással is sikereket ért el. Nem az egyéni eredmények motiválták, sokkal inkább a közös játék, a csapatmunka érdekelte. Hálóőr volt a pályán, kapuőr a pályán kívül, ahol a napi gondok megoldásában a legnagyobb segítséget a „józan paraszti ész” jelentette. A tisztesség, az őszinteség, a következetes és elvszerű cselekedetek adtak erkölcsi tartást döntései meghozatalánál.

Gyermekkori barátaival ma is együtt sírnak és örülnek A köré csoportosuló fiatalok bizalma vezette a fiatal gépészmérnököt arra, hogy a Szőke Tisza Mgtsz gépüzemvezetői, majd a Szitág szövetkezeti társulás fejlesztőmérnöki munkáját feladva elvállalja 1986-ban, az előző rendszer végnapjaiban, a Polgár községi KISZ-titkári megbízást.

Tette ezt azért, hogy megszervezze a fiatalok szabadidejét, s lehetőségeivel segítse a polgári fiatalok sorsának jobbítását. Tette ezt akkor, amikor a politikának kényelmetlen volt a lendületes, energikus, más eszközökkel, módszerekkel dolgozó fiatalember. Tette annak ellenére, hogy a fiatalság már egyre kevésbé volt fontos a nagypolitikának. A falusi ifjúság bizalmát élvezve olyan rendezvényeket szervezett, amelyeket máig emlegetnek. S tette ezt jól, mert az idő igazolta az elmúlt éveket. És tette meggyőződésből a változás mellé a voksát, amikor az MSZP alapítójaként továbblépett és vállalkozó lett.

A formálódó politika a szélsőségeket visszautasító fiatal üzletembert nem tántorította el hitvallásától, nem keresett más pártot, nem fordította meg kabátját, megmaradt „Tatának”, Jóskának, Fiamnak, másoknak Uramnak, kinek hogy. Mindenkivel megtalálta a hangot bárhogyan is szólítsák, s a más értéket képviselők is elfogadják és figyelnek rá. 1990-től folyamatosan újraválasztott önkormányzati képviselő, 1998-ban polgármesterjelölt, 2002-ben az MSZP egyéni választási körzetének országgyűlési képviselő jelöltje, s igazi csapatjátékosként kompromisszumkészségét bizonyítva, nyerésre esélyes helyzetben lépett vissza a leendő koalíciós partner jelöltjének javára, az MSZP választási sikere érdekében.

A megye alelnökének nem kis feladat jutott: maximalizmusa arra készteti, hogy a 2002-es választási ígéretek alapján a megyét és a településeket olyan helyzetbe hozza, hogy méltó módon csatlakozhassanak az Európai Unióba. Vezetőként is ugyanazok a gondolatok foglalkoztatják, mint állampolgárként, emberként, gyermekei jövőjéért aggódó szülőként, felelősségérzettel felruházott politikusként: a legjobbat nyújtani.

Céljaként a közszolgálatot, a mai modern európai gondolkodásmódot, és a felelősségteljesen végzett munkát jelöli meg.

„Engem a jövő érdekel, mert nem közömbös számomra, hogy az életem hátralévő részét miként fogom eltölteni”– vallja Tóth József, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke.

 (Hajdú-Bihari Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)